A fás vegetáció jellegzetességei az Alsó-hegy (Gömör–Tornai-karszt) karsztfennsíkján

András Vojtkó; Anna E-Vojtkó; Sándor Dulai; Tünde Farkas

doi:10.17716/BotKozlem.2018.105.1.97

Vojtkó András Eszterházy Károly Egyetem, Növénytani és Növényélettani Tanszék, 3300 Eger, Eszterházy tér 1.
E-Vojtkó Anna Department of Botany, University of South Bohemia, Na Zlaté stoce 1, 370 05 Česke Budějovice, Csehország
Dulai Sándor Eszterházy Károly Egyetem, Növénytani és Növényélettani Tanszék, 3300 Eger, Eszterházy tér 1.
Farkas Tünde Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő Tengerszem oldal 1.

DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.97

Kulcsszavak: edafikus fás vegetáció, Gömör–Tornai-karszt, refúgium, töbrök növényzete, zónainverzió

Absztrakt

Az Alsó-hegy a Gömör–Tornai-karszt szlovák-magyar országhatár menti részén található, a Bódva völgyéből meredeken kiemelkedő és több kilométer hosszan húzódó hegygerinc. Déli oldalán főként molyhos tölgyes és xerotherm cserjés társulások mozaikolnak nyílt és zárt sziklagyepekkel. Az Alsó-hegy Bódvaszilas felett emelkedő fennsíkjának (Vecsem-bükk) átlagos tengerszint feletti magassága ritkán haladja meg az 500 métert, ennek ellenére helyenként montán színezetű növényzettel találkozhatunk rajta. A gyertyános-tölgyesek (Carici pilosae-Carpinetum) övében sokszínűséget mutat a bükkösök és elegyes lombszintű sziklai erdőtípusok (Tilio-Acerion) megjelenése. A geomorfológiai mintázat, a karsztos felszín sajátosságaként megjelenő víznyelők és töbrök (dolinák) még színesebbé és változatosabbá teszik az amúgy sem egyhangú Vecsem-bükk növényzetét. A töbrök különböző összetételű erdőtársulásai úgy helyezkednek el a fennsík gyertyános-tölgyesében, mint mazsolák a mazsolás kalácsban. A különböző méretű, alakú és felszínű töbrök más és más erdőtársulásnak biztosítanak feltételeket. Edafi kus társulásként a töbrökben jelen van a szurdokerdő (Scolopendrio-Fraxinetum), a hársas-kőrises sziklaerdő (Tilio-Fraxinetum excelsioris) és a hűvös klímájú hársas törmeléklejtő-erdő (Mercuriali-Tilietum), illetve előfordulhat még a gyertyános-tölgyes (Carici pilosae-Carpinetum), vagy egyes esetekben a szubmontán bükkös (Melittio-Fagetum) is.

Hivatkozások

Bacsó N., Zólyomi B. 1934: Mikroklíma és növényzet a Bükkfennsíkon. Az Időjárás 9-10: 177–196.

Bárány-Kevei I. 1999: Microclimate of karstic dolines. Acta Climatologica Universitatis Szegediensis 32–33: 19–27.

Bátori Z., Csiky J., Erdős L, Morschhauser T., Török P., Körmöczi L. 2009: Vegetation of the dolines in Mecsek mountains (South Hungary) in relation to the local plant communities. Acta Carsologica 38(2–3): 237–252. https://doi.org/10.3986/ac.v38i2-3.125

Bátori Z., Gallé R., Erdős L., Körmöczi L. 2011: Ecological conditions, ﬂora and vegetation of a large doline int he Mecsek Mountains (South Hungary). Acta Botanica Croatica 70(2): 147–155. https://doi.org/10.2478/v10184-010-0018-1

Bátori Z., Csiky J., Farkas T., E. Vojtkó A., Erdős L., Kovács D., Wirth T., Körmöczi L., Vojtkó A. 2014a: The conservation value of karst dolines for vascular plants in woodland habitats of Hungary: refugia and climate change. International Journal of Speleology 43(1): 15–26. https://doi.org/10.5038/1827-806x.43.1.2

Bátori Z., E. Vojtkó A., Erdős L., Vojtkó A. 2014b: A bükki erdős és gyepes töbrök növény zetének hőmérsékleti és talajnedvességi indikációja. Kitaibelia 19: 331–338.

Bátori Z., Farkas T., Erdős L., Tölgyesi Cs., Körmöczi L., Vojtkó A. 2014c: A comparison of the vegetation of forested and non-forested solution dolines in Hungary: a preliminary study. Biologia (Bratislava) 69: 1339–1348. https://doi.org/10.2478/s11756-014-0430-4

Bátori Z., Farkas T., E. Vojtkó A., Maák I., Vojtkó A. 2014d: Veszélyeztetett növényfajok Magyarország erdős és gyepes töbreinek lejtői mentén. Kanitzia 21: 53–62.

Bátori Z., Vojtkó A., Farkas T., Szabó A., Havadtői K., E. Vojtkó A., Tölgyesi Cs., Cseh V., Erdős L., Maák I., Keppel G. 2017: Large- and small-scale environmental factors drive distributions of cool-adapted plants in karstic microrefugia. Annals of Botany 119(2): 301–309. https://doi.org/10.1093/aob/mcw233

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

Boros Á. 1935: A Szilicei és Barkai jégbarlangok növényzete. Botanikai Közlemények 32(1–2): 104–114.

Jakucs L. 1971: A karsztok morfogenetikája. A karsztfejlődés varianciái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 310 pp.

Jakucs P. 1955: Geobotanische untersuchungen und die Karstauﬀorstung in Nordungarn. Acta Botanica Hungarica 2: 89–131.

Jakucs P. 1956: Karrosodás és növényzet. Földrajzi Közlemények 80: 241–249.

Jakucs P. 1962: A domborzat és a növényzet kapcsolatáról. Földrajzi Értesítő 11: 203–217.

Less Gy. 1998: Földtani felépítés. In: Baross G. (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 26–66 pp.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes ﬂóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.

Vojtkó A. 1997: Új adatok a Tornai-karszt ﬂórájához és vegetációjához. Kitaibelia 2: 248–249.

Vojtkó A. 1997–2001: Az Aggteleki Nemzeti Park 1:10 000-es vegetációtérképezése. Kutatási jelentés I–V. Kézirat. ANP Igazgatóság, Jósvafő.

Vojtkó A. 2003: A Tornai-karszt töbreinek cönológiai jellegzetességei. Botanikai Közlemények 90(1–2): 167–168.

Vojtkó A. 2014: Vegetáció. In: Virók V., Farkas R., Farkas T., Boldoghné Szűts F., Vojtkó A. (szerk.) A Gömör–Tornai-karszt ﬂórája. Általános rész. ANP Füzetek XIII. Jósvafő, pp. 55–140.

Vojtkó A. (2016): A Gömör–Tornai-karszt növényföldrajza. In: Virók V., Farkas R., Farkas T., R. Šuvada, Vojtkó A. (szerk.) A Gömör–Tornai-karszt ﬂórája. Enumeráció ANP Füzetek XIV. Jósvafő, pp. 9–40.

Vojtkó A., E. Vojtkó A., Farkas T., Dulai S. 2011: Az Alsó-hegy fennsíkjának (Vecsem-bükk, Tor nai-karszt) ﬂorisztikai cönológiai jellemzése. Botanikai Közlemények 98(1–2): 172.