Az alsószuhai szőlőhegy tájtörténeti és botanikai vizsgálata

  • Stefán Eszter 3521 Miskolc, Szirmay Antal u. 16.
Kulcsszavak: florisztika, művelés alóli felhagyás, szőlőhegy, tájhasználat, tájtörténet

Absztrakt

A Putnoki-dombság kistájban található alsószuhai Hegyes-hegy Virágos-oldal részének tájtörténeti folyamatait és növényzeti viszonyait tártam fel történeti térképek elemzése, terepi bejárások és a lakosság elbeszélése alapján. Szőlőművelés már az 1780-as években is folyt a területen, a 19. század második felére pedig már a Hegyes-hegy minden oldalán megfi gyelhetők a szőlőtőkék. A filoxéravész utáni újratelepítéseket követő legfontosabb változás, hogy 1985 után egyre többen hagytak fel a szőlőtermesztéssel, s a felhagyott parcellák száma napjainkig növekszik. A tájváltozások eredményeként kialakult másodlagos élőhelyek mára védett természeti értékek (Chamaecytisus albusGentiana cruciataLinum hirsutumL. tenuifoliumOrchis purpureaO. tridentataOrnithogalum brevistylumSonchus palustris) hordozóivá váltak. A terület összességében degradáltnak mondható, amit a számított degradációs értékszám 1 feletti eredményei is mutatnak. A szőlőparcellákat felhagyási idejük alapján csoportosítva cönológiai felvételeket készítettem, amelyek csoporttömeg-alapú sokváltozós elemzése látványosan tükrözi az eltérő időpontban felhagyott parcellák különböző növényzetét. Leginkább természetesnek mondhatók azok a helyszínek, amelyek felhagyási ideje 11–20 év közötti. Az ennél régebben felhagyott parcellákban már megindult a cserjésedés.

Hivatkozások

Bánkuti K., Vojtkó A. 1995: Adatok a Sonchus palustris L. elterjedéséhez. Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 20: 49–50.

Biró É., Óvári M., Varga A., Bódis J. 2012: A Vergyálomi szőlőhegy (Zala megye) tájtörténete és florisztikai értékei. Természetvédelmi Közlemények 18: 58–66.

Borhidi A. 1995: Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 39(1–2): 97–181.

Borovszky S. (szerk.) 1903: Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest, 677 pp. + 13 tábla + 1 térkép

Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. 2011: Magyarország élőhelyei. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 439 pp.

Braun-Blunquet, J. 1951: Pflanzensociologie II. Wien, 631 pp.

Budai J. 1913: Újabb adatok a Bükk hegység és dombvidéke flórájához. Magyar Botanikai Lapok 12(10–12): 315–327.

Budai J. 1914: Adatok Borsod megye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 13(10–12): 312–326.

Centeri Cs., Szalai Z., Jakab G., Barta K., Farsang A., Szabó Sz., Bíró Zs. 2015: Soil erodibility calculations based on different particle size distribution measurements. Hungarian Geo graphical Bulletin 64(1): 17–23. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.1.2

Demeter A., Sarlós D., Skutai J., Tirczka I., Ónodi G., Czóbel Sz. 2016: Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – a fehér akác és a mirigyes bálványfa. Tájökológiai Lapok 13(2): 193–201.

Dobány Z. 2004: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18-20. század). Történeti Földrajzi Tanulmányok 8, Nyíregyháza, 170 pp.

Dobosy L. 1978-1979: Az alsószuhai szőlőbirtokosság. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 17: 160–166.

Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 876 pp.

Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2017.104.1.85

Feyér P. 1981: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Akadémiai Kiadó, Budapest, 384 pp.

Gyulai F. 1999: Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest, 96 pp.

Http1: www.mapire.eu. Hozzáférés: 2017. szeptember 24.

Hulják J. (1926): Florisztikai adatok a Gömör-szepesi Érchegység és az Eperjes-tokaji Hegylánc területének ismeretéhez. Magyar Botanikai Lapok 25: 266–269.

Hulják J. 1933: A Micromeria rupestris a Bélkőn és néhány érdekes adat a Magyar-középhegység flórájából. Magyar Botanika Lapok 32: 77–83.

Hulják J. 1938: A Calluna vulgaris és néhány más érdekesebb növény a Gömör-Tornai-karszt vidé- kéről. Botanikai Közlemények 35(3–4): 218–220.

Hulják J. 1941: Adatok a Magyar-középhegység északnyugati része növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények 38(1–2): 73–79.

Hulják J. 1942: Adatok Rozsnyó környéke növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények 39(5): 246–251.

Ila B. 1944–1976: Gömör megye I–IV. Budapest, 495 pp., 622 pp., 355 pp., 271 pp.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Malatinszky Á. 2007: A Putnoki-dombság florisztikai kutatásának újabb eredményei. Kitaibelia 12(1): 124–132.

Malatinszky Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica 56(1): 75–82. https://doi.org/10.1556/aagr.56.2008.1.8

Malatinszky Á., Penksza K. 2004: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values in the Putnok Hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23(Suppl. 1): 205–212.

Malatinszky Á., Siller I., Penksza K. 2008: Abandoned loessy grape yards as refuges of rare steppe plant species. Cereal Research Communications 36(Suppl.): 1139–1142.

Mezősi G. 1985: A természeti környezeti potenciáljának felmérése a Sajó-Bódva-köze példáján. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Elmélet – Módszer – Gyakorlat, Budapest, 216 pp.

Mezősi G. 1998: A Borsodi-dombság tájföldrajzi jellemzése. Földrajzi Értesítő 47(3): 395–407.

Mravcsik Z., Harmos K., Malatinszky Á. 2009: Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban. Tájökológiai Lapok 7(2): 473–484.

Nagy A., Malatinszky Á., Pándi I., Kristóf D., Penksza K. 2007: Élőhelycsoportok kialakí- tása táji szintű összehasonlításhoz I. Tájökológiai Lapok 5(2): 363–369.

Papp B. 1991: A Koloska-völgy patakmenti növényzetének állapotfelmérése és térképezése. Botanikai Közlemények 79: 1–17.

Penksza K., Malatinszky Á. 2001: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 4(1): 149–155.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.

Szabó J., Jakab G., Szabó B. 2015: Spatial and temporal heterogeneity of runoff and soil loss dynamics under simulated rainfall. Hungarian Geographical Bulletin 64(1): 25–34. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.1.3

Szentgyörgyi P. 1994: Adatok a Putnoki-dombság flórájához. Calandrella 8(1–2): 54–61.

Szentgyörgyi P. 1996: A Putnoki-dombság északi és keleti részének fátlan termőhelyein élő orchideái. Calandrella 10(1–2): 54–57.
Megjelent
2018-06-29
Rovat
Eredeti közlemények