Botanikai élet a dualizmus kori Magyarországon (1867–1918). I. A felsőfokú oktatás fejlődése és annak hatása a hazai botanikára
Absztrakt
A dualizmus időszakában a magyar állam ugrásszerű gazdasági, társadalmi átalakuláson ment keresztül, ami hatással volt a növénytan oktatására is. Két olyan egyetemet alapítottak a kiegyezés után, ahol önálló növénytani tanszék működött, így összesen három egyetemen oktattak növénytant. A korszak ötven évében összesen 9 rendes egyetemi tanár dolgozott a tanszékeken, az ő munkájukat tanársegédek segítették. A korszak második felében egyre több magántanár tanított az egyetemeken, akik általában egy-egy szakterület specialistái voltak, ami segítette a botanika tudományának hazai differenciálódását. Az egyetemeken a gimnáziumi tanárok képzésében volt a legnagyobb jelentősége a növénytani tanszékeknek, ezért a legtöbb botanikus mint természetrajz tanár végzett. Számos szakiskolában is tanítottak botanikát, így az agráriskolákban, az erdészeti, a kertészeti és az állatorvosi iskolákban is. Ezekben az intézményekben a botanika oktatása jelentősen fejlődött a dualizmus időszakában, ami lehetővé tette, hogy a korszak végére akadémiává vagy főiskolává alakuljanak át, ahol önálló növénytani tanszék működött. Bár a korszak utolsó évtizedeiben már ezekben az iskolákban is egyetemet végzett botanikusok tanítottak, a diákok közül csak kevesen kapcsolódtak be a flórakutatásba. A dualizmus időszakában kialakult az állami tanítóképzők rendszere. A tanítóképzőkben növénytant is oktattak, ami hozzájárult ahhoz, hogy számos tanító vagy tanítóképzői tanár is részt vett a hazai flóra kutatásában. A dualizmus időszakában a hivatásos botanikusok száma jelentősen nőtt, a felsőoktatásban végzett szakemberek egyre nagyobb számban helyezkedtek el oktatási, tudományos és kulturális intézményekben, a korszak végére a hivatásos botanikusok száma 2–5 főről 40–50 főre emelkedett.
Hivatkozások
Andrasovszky J. 1914: Adatok Galatia és Lycaonia flórájához (Additamenta ad floram Galaticam et Lycaonicam). Fritz Ármin Könyvnyomdája, Budapest, 106 pp.
Anonymus 1895: Dr. Czakó Kálmán. Köztelek 5(91): 1804.
Anonymus 1896: Kánitz Ágoston halála. Pesti Napló 47(192): 5.
Anonymus 1897: Hírek az Egyetemről. Pesti Napló 48(190): 6.
Anonymus 1901a: Hivatalos rész. Budapesti Közlöny 35(243): 1–2.
Anonymus 1901b: Hivatalos rész. Budapesti Közlöny 35(259): 1–2.
Anonymus 1903: Az Erdélyi Múzeum-Egylet emlékkönyve a magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvárt 1903. szeptember 6–10-ig tartott XXXII. vándorgyűlése alkalmára. Ajtai K. Albert, Kolozsvár, 68 pp.
Anonymus 1910: Hazai botanikai dolgozatok ismertetése (Referate über ungarische botan. Arbeiten). Magyar Botanikai Lapok 9: 379–402.
Anonymus 1912: Dr. Ormándy Miklós. Magyar Botanikai Lapok 11(1–4): 109.
Anonymus 1913: Richter Aladár ügye. Budapesti Hírlap 47(90): 9.
Anonymus 1916a: Meghaltak. Botanikai Közlemények 15(3–4): 126.
Anonymus 1916b: A Magyar Királyi Állami Polgári Iskolai Tanítóképző-Intézet (Paedagogium) Almanachja 1915–1916. Fritz Ármin Kőnyomdája, Budapest, 95 pp.
Anonymus 1918: Halálozások. Tolnamegyei Közlöny 46(42): 2–3.
Anonymus 1927: Véget ért dr. Richter Aladár egyetemi tanár tragédiája. Az Est 18(133): 6.
Anonymus 1940: Dr. Tuzson János. Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis 4: 5–11.
Árokszállásy Z. 1959: Fóris Ferenc, a zúzmók kutatója. Borsodi Szemle 3(2): 61–62.
Balogh L. 2002: Gáyer Gyula (1883–1932). In: Köbölkuti K. (szerk.): Szombathelyi tudós tanárok II. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, pp. 63–101.
Bartha D. 1997: Fekete Lajos (1837–1916) élete és munkássága. Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron, 32 pp.
Bartha D. 2008a: A növénytan oktatásának rövid története. Erdészettörténeti Közlemények 75: 7–28.
Bartha D. 2008b: Kövessi Ferenc (1875–1945) élete és munkássága. Erdésznagyjaink arcképcsarnoka 21. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 44 pp.
Bartók K. (szerk.) 2016: Nyárády Erazmus Gyula emlékezete. Kriterion Kiadó, Kolozsvár, 312 pp.
Bernát Gy. 1938: Az uj Magyarország agrárpolitikája 1867–1914. Dunántul Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, Budapest, 416 pp.
Bezdek J. 1913: A piramisoktól a felhőkarcolókhoz. Váci Múzeum-Egyesület, Vác, 164 pp.
Bognár S. 1994: Mosonmagyaróvár és a magyar növényvédelem kapcsolata IV. Acta agronomica Óváriensis, 36(1–2): 121–131.
Bogsch S. 1937: Kubacska András Dr. A Budapesti Evangélikus Gimnázium értesítője az 1936/37. iskolai évről, Kiadó nélkül, Budapest, pp. 14–19.
Boros Á. 1958: Moesz Gusztáv emlékezete. Botanikai Közlemények 47(3–4): 223–238.
Buchta Gy., Horn J., Schilberszky K., Szász N. 1919: A Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet Évkönyve (1894–1919). Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet, Budapest, 244 pp.
Budai J. 1914: Adatok Borsodmegye flórájához (Beiträge zur Flora des Komitates Borsod). Magyar Botanikai Lapok 13: 312–326.
Csiki E. 1904: Halász Árpád. Rovartani Lapok 11(9): 194.
Csiszár I. 2012: A magyar agrár felsőoktatás története a neoabszolutizmus időszakától az első világháborúig. In: Kavecsánszki M., Szászfalvi M. (szerk.): Tanulmányok Ujváry Zoltán 80. születésnapja alkalmából. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, pp. 41–54.
Csongor Gy. 1960: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbáriuma (Das Herbarium des Szegeder Móra Ferenc Museums). A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1958–1959: 197–221.
Degen Á. 1905: Deétéri dr. Borbás Vincze. Magyar Botanikai Lapok 4(8–11): 165–244.
Degen Á. 1906a: Alföldi Flatt Károly. Magyar Botanikai Lapok 5(2–4): 50–62.
Degen Á. 1906b: A Magyar Királyi Állami Vetőmagvizsgáló Állomások. Pallas Részvénytársaság, Budapest, 23 pp.
Degen Á. 1932: Megemlékezés Istvánf Gyuláról. Botanikai Közlemények 29(1–4): 12–22.
Entz G. 1941: In memoriam Aladári Scherffel (Lebenslauf von Prof. A. Scherffel). A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 13: 1–10.
Farkas Z., Lázár L. (szerk.) 2010: Páter Béla emlékezete. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 112 pp.
Fejér D. 1963: A növénybiokémia Magyarországon. Botanikai Közlemények 50(2): 51–60.
Fekete L., Blattny T. 1913: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén I–II. Joerges Ágost özvegye és fa könyvnyomdája, Selmecbánya, 793 pp., 150 pp.
Fekete L., Mágócsy-Dietz S., Rejtő A. 1891: Erdészeti növénytan. I. kötet. Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 529 pp.
Fekete L., Mágócsy-Dietz S., Rejtő A. 1896: Erdészeti növénytan. II. kötet. Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 1207 pp.
Filarszky N. 1902: A növénytani osztály története és jelen állapota. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára. Hornyánszky Viktor, Budapest, pp. 5–20.
Frenyó V. 1993: Paál Árpád halálának 50. évfordulójára. Botanikai Közlemények 80(1): 9–12.
Frenyó V., Szigeti Z. 1996: A hazai növényélettani kutatások kezdete és fejlődése 1945-ig. Botanikai Közlemények 83(1–2): 159–168.
Garai I. 2015: A tanári elitképzés műhelye. A Báró Eötvös József Collegium története 1895–1950. ELTE Eötvös Collegium, Budapest, 502 pp.
Garay A. 1963: A növényélettani kutatások kialakulása és helyzete Magyarországon (1902–1962). Botanikai Közlemények 50(1):1–12.
Gazdag I., Perjámosi S. (szerk.) 2015: Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) orvos, farmakológus, a méregtan magántanára, orvostörténész, akadémikus, az állatorvosi akadémia professzora életmű-bibliográfája. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 84 pp.
Gombocz E. 1936: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. MTA, Budapest, 636 pp.
Győrffy I. 1924: Péterf Márton. 1875.II.1.–1922.I.30. Botanikai Közlemények 20(4–6): 117–128.
Győrffy I. 1932: Kolozsvár botanikai múltja. In: Beszámoló a szegedi M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem 1929/30. évi működéséről. M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem,
Szeged, pp. 27–44.
Győrffy I. 1943: Erdély virágtalan növényei (Cryptogamae) a kutatás jövőtnéző megvilágításában. Erdélyi Múzeumi Egyesület, Kolozsvár, 40 pp.
Győrffy I. 1948: Madame Irma Győrffy born Greisiger. Memoranda Societatis pro Fauna et Flora Fennica 24: 183–191.
Győry T. 1936: Az orvostudományi kar története 1770–1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 840 pp.
Gyúró F. 1978: Angyal Dezső élete és munkássága. Agrártudományi Közlemények 37: 489–499.
Héjjas I., Borhidi A. 1960: Csurgó és környéke flórája. Botanikai Közlemények 48(3–4): 245–256.
Horváth I. 1975: 85 éves Greguss Pál professzor. Botanikai Közlemények 62(1): 1–2.
Husz B. 1938: Dr. Schilberszky Károly emlékezete. (1863–1935) (Karl F. Schilberszky). Botanikai Közlemények 35(1–2): 1–22.
Jávorka S. 1925: Magyar Flóra. Studium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S. 1941: Szalóki Róbert Dr. In: Bartha I., Förster R. (szerk.): A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899–1941. Kis Akadémia, Budapest, 449 pp.
Jávorka S. 1947: Gombocz Endre emlékezte. Botanikai Közlemények 44: 1–8.
Jávorka S. 1954: Mágócsy-Dietz Sándor emlékezete 1855–1945. Botanikai Közlemények 45(3–4): 171–173.
Jobbitt S., Győri R. 2016: Fodor Ferenc: egy magyar geográfus a XX. század első felében. In: Jobbitt S., Győri R. (szerk.): Fodor Ferenc önéletírásai. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, pp. 7–37.
Kanitz Á. 1874: II. Növénytani osztály. Erdélyi Múzeum 1(4): 64–66.
Kanitz Á. 1879: A kolozsvári m. k. t. egyetem ötéves jelentéséből IV. Mathematikai-Természettudományi kar. 5 Növénytan. Magyar Növénytani Lapok 3: 54–59.
Kapronczay K. 1999: Állatorvos-tudomány. In: Fábry Gy. (szerk.): Magyarország a XX. században 4. kötet Tudomány 1. Műszaki és természettudományok. Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 547–553.
Karl J. 1924: Francé Rezső ötven éves. A Természet 20(21–22): 123–124.
Kárpáti Z. 1962: Wagner János emlékezete (Erinnerung an J. Wagner). Botanikai Közlemények 49(1–4): 5–18.
Kárpáti Z. 1970: Zsák Zoltán emlékezete (1880–1966) (Erinnerung an Zoltán Zsák). Botanikai Közlemények 57(1): 1–7.
Kékes Szabó K. 2003: A tanítóképzés kritikus pontjai a dualizmus időszakában. Iskolakultúra 2003(3): 17–24.
Kelemen E. 2009: A magyar felsőoktatás története a dualizmus korában. Scientia Pannonica 2(2): oldalszám nélkül.
Kempler K. 1973: Nendtvich Károly, a materialista orvos-kémikus. Orvosi Hetilap 114(28): 1696–1698.
Keve A. 1969: Emlékezés Lovassy Sándorra (1855–1946) (In memoriam Sándor Lovassy). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8: 7–10.
Kiss M. (szerk.) 2000: Milleniumi Évkönyv. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 264 pp.
Klein Gy. 1889: A modern növénytan törekvései. Értekezések a Természettudományok Köréből 19(4): 1–31.
Koudela P. 2010: Mágócsy-Dietz Sándor: mindennapi történet egy egyetemi tanárról. L’Harmattan, Budapest, 236 pp.
Kövessi F 1941: A Kis Akadémia története. III. Az 1903–1905 évekről. In: Bartha I., Förster R. (szerk.): A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899–1941. Kis Akadémia, Budapest, pp. 48–65.
Kövics Gy. 2011: A „Növényvédelemért” Emlékérem alapítás Gulyás Antal (1884–1980) tiszteletére. Agrártudományi Közlemények 43 (különszám): 5–10.
Lengyel G. 1927: Szakosztályi ügyek. Botanikai Közlemények 24(5–6): 204–212.
Lengyel G. 1929: Szakosztályi ügyek (Sitzungsberichte) Botanikai Közlemények 26(5–6): 111–118.
Mágócsy-Dietz S. 1901: Dr. Jurányi Lajos élete és működése. Természettudományi Közlöny 33: 715–737.
Mágócsy-Dietz S. 1915: Mágocsy-Dietz Sándor r. t. beszéde Klein Gyula r. t. ravatalánál, 1915 november hó 23-án. Akadémiai Értesítő 26: 695–696.
Mágócsy-Dietz S. 1932: Csíkmádéfalvi Istvánf Gyula emlékezete (Zum Gedächtnis Gyula Istvánf’s von Csíkmádéfalva). Botanikai Közlemények 39(1–4): 1–11.
Magyar P. 1957: Illés Nándor halálának 50. évfordulójára. Erdő 6(4): 156–160.
Maizner J. 1889: A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775–1872. OrvosTermészettudományi Értesítő 21(1): 1–24.
Mastalírné Zádor M. 2008: Erdészeti felsőoktatás története 2000-ig. In: Albert L. et al. (szerk.): Erdészeti felsőoktatás 200 éve. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, pp. 15–101.
Moesz G. 1913: Szépligeti Győző herbáriuma a Magyar Nemzeti Múzeumban. Botanikai Közlemények 12(5–6): 235–237.
Moesz G. 1934: A hazai gombakutatás multja és jelene. Természettudományi Közlöny 66 (999–1000): 151–156.
Moesz G. 1941: Hollós László emlékezete 1859–1940 (Erinnerung an L. Hollós). Botanikai Közle mények 38(3–4): 101–118.
Moesz G. 1943: Filarszky Nándor emlékezete (Erinnerung an N. Filarszky). Botanikai Közlemények 40(3–4): 147–169.
Nagy-Tóth F., Fodorpataki L. 1998: A növénytani oktatás és kutatás történetéről a Kolozsvári Tudományegyetemen (On the botanical education and research history of the University of Kolozsvár (Cluj, Klausenburg). Botanikai Közlemények 85(1–2): 109–123.
Németh J. 1936: Síkabonyi Angyal Dezső 1852–1936. Kertészeti Szemle 8(2): 30.Nyárády E. Gy. 1941: Kolozsvár és környékének flórája 1. Record, Kolozsvár, 80 pp.
Oroszi S. 1992: Wagner Károly élete és munkássága. Erdészettörténeti Közlemények 6: 86–133.
Pataki J. 1919: Bartal Kornél dr. Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 52(11–12): 210–211.
Pifkó D. 2016: Kis botanikushatározó. Élet és Tudomány 71(6): 182–183.
Pifkó D. 2018: Magyar botanikusok határozója a dualizmus utolsó éveiből (An identifcation key of Hungarian botanists from the last years of the dualistic era). Kitaibelia 23(2): in press.
Pifkó D., Andrik É., Shevera M., Kish R., Kohut E. 2017: Margittai Antal élete és munkássága. In: Kerényi-Nagy V., Margittai A. (szerk.): Primitiae monographiae Rosarum sponte crescentium Carpatorum septentrionali orientalium. Herman Ottó Intézet Nonproft Kf., Budapest, pp. 10–25.
Priszter Sz. 1971: A budapesti Egyetemi Botanikus Kert, 1771–1971. Józsefvárosi Művelődési Klub, Budapest, 102 pp.
Priszter Sz. 1994: Raoul Francé emlékezete (1874–1943). Botanikai Közlemények 81(1): 105–106.
Rapaics R. 1926: Linhart György emlékezete. Természettudományi Közlöny 58(831): 217–231.
Rapaics R. 1953: A magyar biológia története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 304 pp.
Sárkány S. 1937: Dr. Hollendonner Ferenc emlékezete (Erinnerung an Dr. F. Hollendonner). Botanikai Közlemények 34(1–2): 1–14.
Schmidt D. 2016: Szívvel és alázattal. 140 éve született Dr. Polgár Sándor (1876–1944) (Dr. Sándor Polgár was born 140 years ago). Kitaibelia 21(2): 169–184. https://doi.org/10.17542/kit.21.169
Schneller I. 1913: Universitas Magistrorum. Magyar Paedagogia 22: 257–274.
Somlyay L. 1999: Növénytan. In: Fábry Gy.: Magyarország a XX. században. 4. kötet, Tudomány, 1., Műszaki és természettudományok. Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 481–489.
Soó R. 1942: A magyar növényföldrajz és flórakutatás utóbbi évtizedei (Die letzten Jahrzehnten der ungarischen Pflanzengeographie und Florenforschung). Botanikai Közlemény 39: 9–23.
Surányi D. 2004: Rapaics Raymund (1885–1954) élete. Tilia 12: 249–258.
Szabó K. A. 2013: Báró Eötvös József iskolapolitikája különös tekintettel a népoktatásra. Magister 11(4): 89–108.
Szabó Z. 1915: Fucskó Mihály emlékezte. Botanikai Közlemények 14(1–2): 5–11.
Szakál J. 1934: A magyar tanítóképzés története. Hollóssy János Könyvnyomtató, Budapest, 147 pp.
Szinnyei J. 1891: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1440 hasáb, Budapest
Szinnyei J. 1893: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1474 hasáb, Budapest
Szinnyei J. 1894: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1582 hasáb, Budapest
Szinnyei J. 1908: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1438 hasáb, Budapest
Szinnyei J. 1909: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1440 hasáb, Budapest
Szinnyei J. 1914: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1958 hasáb, Budapest
Szmodits L. 2015: ANNO… Neves magyar gyógyszerész évfordulók 2015-ben. Gyógyszerészet 59: 34–38.
Takács A. 2014: 130 éve született Hulják János (1884–1942). Kitaibelia 19 (1): 5–10.
Thanhoffer L. 1888: Az állatorvosi tudomány és állatorvosi tanintézetünk története. Földmívelési-, Ipar- és Kereskedelemügyi M. Kir. Minisztérium, Budapest, 64 pp.
Tomek J. 1941: Pályi Sándor In: Förster R. (szerk.): A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899–1941. A Kis Akadémia Könyvtára XLII., Budapest. pp. 415–416.
Tuzson J. 1911: Rendszeres növénytan I. Általános rész és a virágtalan növények. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája, Budapest, 363 pp.
Tuzson J. 1926: Rendszeres növénytan II. kötet. Virágos növények. Szerző és Hornyánszky Viktor R.-T., Budapest, 472 pp.
Ubrizsy G. 1957: Megemlékezés Husz Béláról (1892–1954) (Andenken an B. Husz). Botanikai Közlemények 47(1–2): 5–9.
Ubrizsy G., Csorba Z. 1972: A növénykórtani mykológiai kutatások kialakulása és fejlődése Magyarországon. Agrártudományi Közlemények 31: 149–171.
Vadas J. 1896: A selmeczbányai M. Kir. Erdőakadémia története és ismertetője. Pátria, Budapest, 383 pp.
Vángel J. 1903: Az állat- és növénytan tanítása. Magyar Tanítóképző 18(10): 526–542.
Vígh K., Balogh L. 2009: A szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Tárának története (History of the Szombathely Savaria Museum Natural History Department). A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32(2): 175–265.
Vojtkó A. 2001: A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó, Eger, 340 pp.
Wagner J. 1905: A természetrajz tanításának módja és eszközei, különös tekintettel a hazai tanítóképző-intézetek céljaira. Szerző Kiadása, Arad, 141 pp.
