Kiegészítések Magyarország páfrányainak elterjedési adataihoz, különös tekintettel előfordulásukra kőépítményeken
Absztrakt
Munkánk célja a páfrányfajok tekintetében kiegészítő adatok szolgáltatása Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához. Új florisztikai adataink zömmel a fővárosra és annak agglomerációs övezetére vonatkoznak, de szórvány jelleggel az ország más területeiről is közlünk új adatokat. Mivel a vizsgált terület döntő részére az erős beépítettség a jellemző, ezért külön fgyelmet fordítottunk az antropogén élőhelyekre.
Felmérésünk eredményeként 15 fajra nézve találtunk összesen 54 esetben új előfordulási adatot, amelyek 18 flóratérképezési cellára vonatkoztak. Adataink öt védett páfrány faj: Asplenium adiantum-nigrum, A. scolopendrium, Gymnocarpium robertianum, Polystichum aculeatum és Telypteris palustris elterjedésének ismeretéhez is hozzájárultak. A legtöbb új adatot a következő fajokra találtunk (zárójelben az olyan térképezési egységek darabszáma áll, ahonnan korábban a faj nem volt ismert): Asplenium ruta-muraria (9), Asplenium trichomanes (7), Dryopteris flix-mas (7), Polystichum aculeatum (7). Meglepő módon négy egzóta páfrány: Adiantum capillus-veneris, Cyrtomium falcatum, Pteris cretica és Pteris cf. multifda szubspontán előfordulását is megtaláltuk, mindegyiket budapesti kórház-épületek télen folyamatosan fűtött falain.
A felmérés eredményei alapján úgy látjuk, hogy a páfrányok flóratérképezése során érdemes alaposan átvizsgálni az épített környezetet is, különösen az elhanyagolt épületek, várromok és más kőből rakott, ember alkotta építmények falait, mert azok alkalmas élőhelyet nyújthatnak a páfrányok megtelepedésére, amelyek között nem ritkán még a védett fajok is felbukkanhatnak.
Hivatkozások
Aradi E., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Bátori Z. 2017: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához II. (Data to the flora and vegetation of Hungary II.) Kitaibelia 22(1): 104–113. https://doi.org/10.17542/kit.22.104
Bannister P., Wildish K. L. 1982: Light compensation points and specifc leaf areas in some New Zealand ferns. New Zealand Journal of Botany 20: 421–424. https://doi.org/10.1080/0028825x.1982.10428512
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (eds) 2015: Magyarország edényesnövényfajainak elterjedési atlasza. (Distribution atlas of vascular plants of Hungary.) Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
Bátori Z., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Aradi E. 2014: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. (Data to the flora and vegetation of Hungary I.) Kitaibelia 19(1): 89–104.
Borbás V. 1875: Symbolae ad pteridographiam et Characeas Hungariae praecipue Banatus. Verhandlungen der zoologisch-botanische Gesellschaf Wien 25: 781–796.
Borbás V. 1877: Dr. Haynald Lajos érsek herbáriumának harasztféléi. Újabb adatok a magyar pteri dographia ismeretéhez. [Pteridophytes in archbishop Dr Lajos Haynald’s herbarium.] Mathematikai és Természettudományi Közlemények 14: 437–457.
Borbás V. 1896: A növénytani szakosztály 1896 januárius 8-ikán tartott ülésén (kivonatok-3). Természettudományi Közlöny 28: 159. [The 8 January 1896 session of the Botanical Section.]
Boros Á. 1930: A páfrányok alföldi előfordulásához. [Notes on fern occurrences on the Hungarian Plain.] Botanikai Közlemények 27: 77–78.
Buza J. 1889: Régi magyar megfgyelések. 117. Szarvasnyelvű fű. [Old Hungarian observations. 117. The use of hart’s-tongue fern.] Természettudományi Közlemények 21: 174–175.
Csiky J., Kovács D., Lengyel A., Pótóné Oláh E., Szabó Zs., Wirth T. 2009: Thelypteris palustris Schott és más védett páfrányok előfordulása épületeken, kőfalakon. (Occurrence
of Thelypteris palustris Schott and other protected ferns on buildings and stonewalls.) Flora Pannonica 7: 57–60. (In Hungarian with English summary)
Czúcz B. 2004: Páfrányok a budai vár falain. (Ferns on the walls of the Buda Castle.) Természetvédelmi Közlemények 11: 159–162. (In Hungarian with English summary)
Czúcz B. 2005: A budai Vár fásszárú adventív flórája. (Alien dendroflora of the Buda Castle, Budapest, Hungary.) Kitaibelia 10(1): 73–87.
Galera H., Ratyńska H. 1999: Greenhouse weeds in the botanical garden of PAS in WarsawPow sin. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 68(3): 227–236. https://doi.org/10.5586/asbp.1999.031
Hassler M. (2017): World Ferns: Checklist of ferns and lycophytes of the world (version Aug 2017). In: Roskov Y., Abucay L., Orrell T., Nicolson D., Bailly N., Kirk P. M., Bourgoin T., DeWalt R. E., Decock W., De Wever A., Nieukerken E. van, Zarucchi J., Penev L. (eds) Species 2000 & ITIS Catalogue of Life, 30th October 2017. Digital resource at www.catalogueoflife.org/col. Species 2000: Naturalis, Leiden, the Netherlands.
Hassler M., Swale B. 2003: Checklist of world ferns. CDROM.
Hortobágyi T. C. 1997: Kitaibel Pál fő műve – az „Icones” – általános bemutatása és annak teljes revideált, betűrendes fajlistája. (Kitaibel Pál’s life-work – the “ICONES” – a general presentation with a complete and revised list of species in alphabetical order.) Kitaibelia 2: 129–139.
Horváth O. 2013: A gímnyelvű fodorka (Asplenium scolopendrium L.) megjelenése épület belsejében a Duna–Tisza közén. [Te occurrence of hart’s-tongue fern (Asplenium scolopendrium) inside a building in the Danube–Tisza Interfluve.] Kitaibelia 18(1–2): 178.
Hruška K. 1987: Syntaxonomical study of Italian wall vegetation. Vegetatio 73: 13–20. https://doi.org/10.1007/bf00031847
Jakab G. 2013: Gímpáfrány a gulyakútban. [Te hart’s-tongue fern in a shepherd’s well.] A Földgömb 31(273): 12–13.
Jávorka S. 1925: Magyar flóra I–III. [Flora of Hungary I–III.] Studium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S. 1952: Harasztok. [Pteridophytes.] In: Hortobágyi T. (szerk.) Növényhatározó. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 708 pp.
Jávorka S. 1962: Növényhatározó, II. kötet, Harasztok – virágos növények. [Flora of Hungary II. Pteridophytes – flowering plants.] Tankönyvkiadó, Budapest, 527 pp.
Keil P, Sarazin A, Fuchs R, Riedel C. 2009: Pteris cretica und Adiantum raddianum (Pteridophyta) in Licht-und Brunnenschächten im Ruhrgebiet – breiten sich subtropische Farnarten in Deutschland aus? Kochia 4: 135–146.
Király G. (ed.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. (New Hungarian Herbal. Te vascular plants of Hungary. Identifcation key.) Aggteleki Nem zeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G., Horváth F. 2000: Magyarország flórájának térképezése: lehetőségek a térképezés hálórendszerének megválasztására. (Kartierung der Flora Ungarns: Möglichkeiten für die Aus wahldes Kartierungsnetzes.) Kitaibelia 5(2): 357–368.
Lansdown R. V., Bilz, M. 2013: Adiantum capillus-veneris. Te IUCN red list of threatened species 2013: e.T164082A13536625. https://doi.org/10.2305/IUCN.UK.2013-1.RLTS.T164082A13536625.en
Ludlow C.J., Wolf F. T. 1975: Photosynthesis and respiration rates of ferns. American Fern Journal 65: 43–48. https://doi.org/10.2307/1546309
Molnár Cs., Baros Z., Pintér I., Sramkó G., Zólyomi Sz. 2007: Az Anogramma leptophylla (L.) Link előfordulása a Kárpát-medencében. (Anogramma leptophylla (L.) Link in the Carpathian Basin.) Kitaibelia 12(1): 138–141.
Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V. A., Nagy T., Csábi M., Süveges K., Lengyel-Vaskor D., Tóth Gy., Takács A. 2016: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. (Contributions to the Atlas Florae Hungariae II.) Kitaibelia 21(2): 227–252. https://doi.org/10.17542/kit.21.227
Nagy J., Molnár M., Szerdahelyi T., Figeczky G., Selényi M. 1998: A Dryopteris cristata L. új magyarországi lelőhelye. (A new occurrence of Dryopteris cristata L. in Hungary. Kitaibelia 3(2): 219–221.
Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20(4): 545–571. https://doi.org/10.2307/1218258
Payne R. M. 1978: Te flora of walls in south-eastern Essex. Watsonia 12: 41–46.
Pénzes A. 1942: Budapest élővilága. [Te biota of Budapest.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 236 pp.
Richter A. 1896: Pteridographiai adatok főkép Magyarország flórájának ismeretéhez. (Pteridogra phi sche Mitteilungen hauptsächlich zur Kenntniss der Flora von Ungarn.) Természetrajzi Füzetek 19: 80–92, 113–115.
Rishbeth J. 1948: Te flora of Cambridge walls. Journal of Ecology 36(1): 136–148. https://doi.org/10.2307/2256651
Sessa E. B., Givnish T. J. 2014: Leaf form and photosynthetic physiology of Dryopteris species distributed along light gradients in eastern North America. Functional Ecology 28: 108–123. https://doi.org/10.1111/1365-2435.12150
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. [Te vascular flora of Hungary. Pteridophytes – flowering plants.] Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. (4., átdolgozott kiadás) [Te vascular flora of Hungary. Pteridophytes – flowering plants.] Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Somlyay L. 2011: Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez. (Contributions to the flora of Budapest and its surroundings.) Kitaibelia 15(1–2): 101–108.
Soó R. 1964: Synopsis systematico-geobotanica florae vegetationisque Hungariae I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 589 pp.
Soó R., Kárpáti Z. 1968: Növényhatározó II., Harasztok – virágos növények. [Flora of Hungary II. Pteridophytes – flowering plants.] Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
Staub M. 1879: Pteridographiai jegyzetek a Budapesti flórából. [Pteridographical notes to the flora of Budapest.] Magyar Növénytani Lapok 3: 105.
Szerdahelyi T. 1984: Rare ferns of Hungary III. The establishment of fern species in a planted pine forest. Studia bot. hung. 17: 15–22.
Szerdahelyi T. 1986: Rare ferns of Hungary IV. Woodsia ilvensis in the Bükk National Park. Studia bot. hung. 19: 93–98.
Szerdahelyi T., Hably L. 1980: Rare ferns of Hungary II. New species in Hungary: Osmunda regalis L. Studia bot. hung. 14: 73–78.
Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B. A., Fekete R., Löki V., Malatinszky Á., E. Vojtkó A., Koscsó J., Pfliegler W. P., Nótári K., Molnár V.
A. 2016: Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. (Contributions to the Atlas Florae Hungariae I.) Kitaibelia 21(1): 101–115. https://doi.org/10.17542/kit.21.101
Tosens T., Nishida K., Gago J., Coopman R. E., Cabrera H. M., Carriqui M., Laanisto L., Morales L., Nadal M., Rojas R., Talts E., Tomas M., Hanba Y., Niinemets U., Flexas J. 2016: Te photosynthetic capacity in 35 ferns and fern allies: mesophyll CO2 diffusion as a key trait. New Phytologist 209(4): 1576–1590. https://doi.org/10.1111/nph.13719
Vida G. 1963: A new Asplenium (Sectio Ceterach) species and the problem of the origin of Phyllitis hybrida (Milde) C. Christ. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 9: 197–215.
Vida G. l965: Chromosome numbers of Hungarian Woodsia species. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 11: 281–285.
Vida G., Pintér I. 1981: Te rarest interspecifc Polystichum hybrid, P. × lonchitiforme (Halácsy) Becherer (= P. lonchitis × P. setiferum) found in Hungary. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 27(3–4): 455–460.
Vojtkó A. 2008: Florisztikai adatok Észak-Magyarországról. (Floristic data from Northern Hungary.) Kitaibelia 13(1): 55–61.
Wiesbaur J. 1877: Ophioglossum vulgatum auch in Ungarn. Österreichische Botanische Zeitschrif 27: 204–206.
Wittig R. 2002: Ferns in a new role as a frequent constituent of railway flora in Central Europe.Flora 197: 341–350. https://doi.org/10.1078/0367-2530-00050
Zólyomi B. 1931: A Kis-Alföld páfrányairól. (Über die Farne des Kis-Alföld.) Botanikai Közlemények 28: 189–191.
