Puha- és keményfás ligeterdők kapcsolata a Szigetközben
Kulcsszavak:
fehér nyár, Magyar Alföld, szüntaxonómia, tájvédelmi körzet
Absztrakt
A Duna-medencei ártéri ligeterdők szüntaxonómiai kapcsolatai többször is vita tárgyát képezték szakmai körökben. A legutóbb javasolt osztályozás alátámasztására 100, az északnyugat-magyarországi Szigetköz puha és keményfás ligeterdeiben (Leucojo aestivi-Salicetum albae, Senecioni sarracenici-Populetum albae, Pimpinello majoris-Ulmetum populosum albae, Pimpinello majoris-Ulmetum typicum) gyűjtött felvételt elemeztem. A karakterfajok aránya, valamint a sokváltozós módszerekkel (cluster és főkoordináta elemzés) nyert csoportosítások mutatják, hogy a három vizsgált társulás egyértelműen eltér egymástól, és alátámasztják azt az állítást, hogy a fehér nyár különböző társulásokban (pl. Senecioni sarracenici-Populetum albae és Pimpinello majoris-Ulmetum populosum albae) is állományalkotó faj lehet.
Hivatkozások
Becking, R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. http://dx.doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.
Dovolilová-Novotná Z. 1961: Beitrag zur systematischen Stellung der Auengesellschaften. Preslia 33: 225–242.
Essl F. 1999: Terrestrische vegetation des Gieβganges im Tullner Feld. Forschung im verbund Schriftenreihe 53: 99–216.
Fink M., Korner I., Wrbka T. 1987: Ökologische Vorbehaltsflächen der rechtsufrigen Dunauauen im Raum Wien. ARGE für Naturschutzforschung und Angewandte Vegetationsökologie, Wien.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Vácrátót, 267 pp.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
Jelem H. 1972: Die Donauauen. In: Ehrendorfer F., Niklfeld H. (ed.) Naturgeschichte Wiens III. Forstliches, Karten. Jugend und Volk, Wien, pp. 45–72.
Jelem H. 1974: Die Auwälder der Donau in Österreich. Mitteilungen der Forstlichen Bundes-Versuchsanstalt Wien 109: 1–287.
Jurko A. 1958: Podne ekologické pomery a lesné spolocenstvá Podunajskej níziny. Slovenská Akadémia Vied, Bratislava, 225 pp.
Kárpáti I. 1957: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés (kézirat).
Kárpáti I. 1958: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés tételei, Budapest, 5 pp.
Kárpáti I. 1979: Ligeterdei ökoszisztémák kutatása. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Monográfiái 5(10): 24–39.
Kárpáti I. 1982: Die Vegetation der Auen-Ökosysteme in Ungarn. Veröffentlichung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Clusius-Forschung. Güssing 4: 1–24.
Kárpáti I. 1985: Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata. In: Fekete G. (szerk.) A cönológiai szukcesszió kérdései. Biológiai Tanulmányok 12: 73–81.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1958a: Elm-ash-oak grove forests (Querceto-Ulmetum hungaricum Soó) turning into white poplar dominated stands. Acta Agronomica Hungarica 8: 267–283.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1958b: Az ártéri fehérnyárasok kialakulása és jelentősége. Erdőgazdaság és Faipar 1958(10): 14.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1958c: A hazai Duna-ártér erdőtípusai. Az Erdő 7: 307–318.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1961: Die zönologischen Verhältnisse der Auenwälder Albaniens. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 7: 235–297.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1969: Die zönologischen Verhältnisse der Donauauenwälder Ungarns. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 108–109 (1968-1969): 165–179.
Kárpáti I., Tóth I. 1962a: Die Auenwaldtypen Ungarns. Acta Agronomica Hungarica 11 (1961–1962): 421–452.
Kárpáti I., Tóth I. 1962b: Az ártéri nyárasok erdőtípusai. In: Keresztesi B. (szerk.) A magyar nyárfatermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 150–168.
Kevey B. 1993a: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 108 pp. + 32 fig. + 70 tab.
Kevey B. 1993b: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés tézisei. Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 9 pp.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2014: A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3: 29–56.
Kevey B., Barna Cs. 2014: A hazai Felső-Tisza-vidék fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Botanikai Közlemények 101: 105–143.
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Összefoglalók, Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V, Pécs, 2002. március 8–10, p. 74.
Kevey B., Huszár Zs. 1999: A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Természetvédelmi Közlemények 8: 37–48.
Kevey B., Molnár Zs., Bölöni J., Bartha D., Tímár G., Horváth D. 2011: Fűz-nyár ártéri erdők. In: Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 242–246.
Kevey B., Tóth V. 2006: A Baranyai-Dráva-sík fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Natura Somogyiensis 9: 47–62.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Knapp R. 1944: Vegetationsaufnahmen von Wäldern der Alpenostrand-Gebiete 6. Auen-und Quellwälder Als Manuskript vervielfältigt). Halle (Saale), 59 pp.
Kovács M., Kárpáti I. 1973: Untersuchung über die Zonations- und Produktionsverhältnisse im Überschwemmungsgebiet der Drau I. Verlandung der toten Arme und die Zonationen des Bodens und der Vegetation im Inundationsgebiet der Drau. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 18: 323–353.
Kovács M., Kárpáti I. 1974: A Mura- és a Dráva-ártér vegetációja. Földrajzi Értesítő 22: 21–32.
Margl H. 1972: Die Ökologie der Donauauen und ihre naturnahen Waldgesellschaften. In: Ehrendorfer F., Kaltenbach A., Niklfeld H., Starmühlner F. (eds.) Naturgeschichte Wiens II. Naturnahe Landschaften, Pflanzen- und Tierwelt. Jugend und Volk, Wien, pp. 675–706.
Margl H. 1973: Pflanzengesellschaften und ihre standortgebundene Verbreitung in teilweise abgedämmten Donauauen (Untere Lobau). Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Österreich, Wien 113: 5–51 + Tab.
Miletich, D. 1996: Die Vegetation der Stopfenreuther Au und ihre standörtliche Differenzierung. Diplomarbeit, Universität Wien.
Moor, M. 1958: Die Pflanzengesellschaften schweizerischer Flußauen. Mitteilungen der Schweizerischen Anstalt für das Forstliche Versuchswesen 34: 221–360.
Moravec J., Husová M., Neuhäusl R., Neuhäuslová-Novotná Z. 1982: Die Assoziationen mesophiler und hygrophiler Laubwälder in der Tschechischen Sozialistischen Republik. Academia, Praha.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Müller Th., Görs S. 1958: Zur Kenntnis einiger Auenwaldgesellschaften im württembergischen Oberland. Beiträge zur naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 17: 88–165.
Oberdorfer E. 1953: Der europäische Auenwald. Beiträge zur Naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 12: 23–70.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Parabućski S. 1972: The forest vegetation of the Kovilj marsh (Парабућски, С.: Шумска вегетациjа Ковиљског рита). Зборник Матицe cрпскa зa природнe наукe Нови Сад 42: 5–88.
Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.
Plattner G. 1986: Einfluss des Donaukraftwerkes Altenwörth auf die Auwaldvegetation. Diplomarbeit, Universität für Bodenkultur Wien.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Sauberer A. 1942: Die Vegetationsverhältnisse der Unteren Lobau. Niederdonau/Natur und Kultur 17, Wien 17: 55.
Simon T. 1957: Die Wälder des nördlichen Alföld. In: Zólyomi B. (red.): Die Vegetation ungarischer Landschaften 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. + 22 tab. + 2 chart.
Simon T., Szabó M., Draskovits R., Hahn I. et Gergely A. 1993: Ecological and phytosociological changes in the willow woods of Szigetköz, NW Hungary, in the past 60 years. Abstracta Botanica 17(1–2): 179–186.
Slavnić Ž. 1952: Die Niederungswälder der Vojvodina (Славнић, Ж. Низинске шуме Воjводине). Зборник Матицe cрпскe зa природнe наукe Нови Сад 2: 1–22.
Soó R. 1930: A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. A növényszociológia Magyarországon. Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 3: 1–51.
Soó R. 1958: Die Wälder des Alföld. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 4: 351–381.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai kiadó, Budapest.
Stockhammer, G. 1964: Die pflanzensoziologische Kartierung des Gemeindegebietes Linz/Donau. In: Kulturverwaltung der Stadt Linz (Hrsg.), Linzer Atlas. Druck- und Verlagsanstalt Gutenberg, Linz.
Straka, A. 1992: Ufervegetation am Giessgang in den Donauauen zwischen Altenwörth und Korneuburg. Diplomarbeit, Universität Wien.
Szirmai O., Tuba Z., Nagy J., Cserhalmi D., Czóbel Sz., Gál B., Szerdahelyi T., Marschall Z. 2008: A Bodrogköz növénytársulásainak áttekintése. In: Tuba Z. (szerk.) Bodrogköz. A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája. Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Alapítvány, Gödöllő–Sárospatak, pp. 523–584.
Tchou Y. T. 1949a: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) I. Vegetatio Acta Botanica 1(1) 1948: 2–31.
Tchou Y. T. 1949b: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) II. Vegetatio Acta Botanica 1(2–3) 1948: 93–128.
Tchou Y. T. 1949c: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) III. Vegetatio Acta Botanica 1(4–5) 1948: 217–257.
Tchou Y. T. 1949d: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) IV. Vegetatio Acta Botanica 1(6) 1948: 347–384.
Tóth I. 1958: Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása, a termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. Erdészeti Kutatások 1958(1–2): 77–160.
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsh Kruidkundig Archief 47: 335.
Wendelberger-Zelinka E. 1952: Die Vegetation der Donauauen bei Wallsee. Oberöstereichischer Landesverlag, Wels, 196 pp.
Wendelberger G. 1955: Die Restwälder der Parndorfer Platte im Nordburgenland. Burgenländische Forschungsgesellschaft, Eisenstadt 29: 1–175.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.
Dovolilová-Novotná Z. 1961: Beitrag zur systematischen Stellung der Auengesellschaften. Preslia 33: 225–242.
Essl F. 1999: Terrestrische vegetation des Gieβganges im Tullner Feld. Forschung im verbund Schriftenreihe 53: 99–216.
Fink M., Korner I., Wrbka T. 1987: Ökologische Vorbehaltsflächen der rechtsufrigen Dunauauen im Raum Wien. ARGE für Naturschutzforschung und Angewandte Vegetationsökologie, Wien.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Vácrátót, 267 pp.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
Jelem H. 1972: Die Donauauen. In: Ehrendorfer F., Niklfeld H. (ed.) Naturgeschichte Wiens III. Forstliches, Karten. Jugend und Volk, Wien, pp. 45–72.
Jelem H. 1974: Die Auwälder der Donau in Österreich. Mitteilungen der Forstlichen Bundes-Versuchsanstalt Wien 109: 1–287.
Jurko A. 1958: Podne ekologické pomery a lesné spolocenstvá Podunajskej níziny. Slovenská Akadémia Vied, Bratislava, 225 pp.
Kárpáti I. 1957: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés (kézirat).
Kárpáti I. 1958: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés tételei, Budapest, 5 pp.
Kárpáti I. 1979: Ligeterdei ökoszisztémák kutatása. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Monográfiái 5(10): 24–39.
Kárpáti I. 1982: Die Vegetation der Auen-Ökosysteme in Ungarn. Veröffentlichung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Clusius-Forschung. Güssing 4: 1–24.
Kárpáti I. 1985: Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata. In: Fekete G. (szerk.) A cönológiai szukcesszió kérdései. Biológiai Tanulmányok 12: 73–81.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1958a: Elm-ash-oak grove forests (Querceto-Ulmetum hungaricum Soó) turning into white poplar dominated stands. Acta Agronomica Hungarica 8: 267–283.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1958b: Az ártéri fehérnyárasok kialakulása és jelentősége. Erdőgazdaság és Faipar 1958(10): 14.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1958c: A hazai Duna-ártér erdőtípusai. Az Erdő 7: 307–318.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1961: Die zönologischen Verhältnisse der Auenwälder Albaniens. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 7: 235–297.
Kárpáti I., Kárpáti V. 1969: Die zönologischen Verhältnisse der Donauauenwälder Ungarns. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 108–109 (1968-1969): 165–179.
Kárpáti I., Tóth I. 1962a: Die Auenwaldtypen Ungarns. Acta Agronomica Hungarica 11 (1961–1962): 421–452.
Kárpáti I., Tóth I. 1962b: Az ártéri nyárasok erdőtípusai. In: Keresztesi B. (szerk.) A magyar nyárfatermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 150–168.
Kevey B. 1993a: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 108 pp. + 32 fig. + 70 tab.
Kevey B. 1993b: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés tézisei. Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 9 pp.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2014: A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3: 29–56.
Kevey B., Barna Cs. 2014: A hazai Felső-Tisza-vidék fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Botanikai Közlemények 101: 105–143.
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Összefoglalók, Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V, Pécs, 2002. március 8–10, p. 74.
Kevey B., Huszár Zs. 1999: A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Természetvédelmi Közlemények 8: 37–48.
Kevey B., Molnár Zs., Bölöni J., Bartha D., Tímár G., Horváth D. 2011: Fűz-nyár ártéri erdők. In: Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 242–246.
Kevey B., Tóth V. 2006: A Baranyai-Dráva-sík fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Natura Somogyiensis 9: 47–62.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Knapp R. 1944: Vegetationsaufnahmen von Wäldern der Alpenostrand-Gebiete 6. Auen-und Quellwälder Als Manuskript vervielfältigt). Halle (Saale), 59 pp.
Kovács M., Kárpáti I. 1973: Untersuchung über die Zonations- und Produktionsverhältnisse im Überschwemmungsgebiet der Drau I. Verlandung der toten Arme und die Zonationen des Bodens und der Vegetation im Inundationsgebiet der Drau. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 18: 323–353.
Kovács M., Kárpáti I. 1974: A Mura- és a Dráva-ártér vegetációja. Földrajzi Értesítő 22: 21–32.
Margl H. 1972: Die Ökologie der Donauauen und ihre naturnahen Waldgesellschaften. In: Ehrendorfer F., Kaltenbach A., Niklfeld H., Starmühlner F. (eds.) Naturgeschichte Wiens II. Naturnahe Landschaften, Pflanzen- und Tierwelt. Jugend und Volk, Wien, pp. 675–706.
Margl H. 1973: Pflanzengesellschaften und ihre standortgebundene Verbreitung in teilweise abgedämmten Donauauen (Untere Lobau). Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Österreich, Wien 113: 5–51 + Tab.
Miletich, D. 1996: Die Vegetation der Stopfenreuther Au und ihre standörtliche Differenzierung. Diplomarbeit, Universität Wien.
Moor, M. 1958: Die Pflanzengesellschaften schweizerischer Flußauen. Mitteilungen der Schweizerischen Anstalt für das Forstliche Versuchswesen 34: 221–360.
Moravec J., Husová M., Neuhäusl R., Neuhäuslová-Novotná Z. 1982: Die Assoziationen mesophiler und hygrophiler Laubwälder in der Tschechischen Sozialistischen Republik. Academia, Praha.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Müller Th., Görs S. 1958: Zur Kenntnis einiger Auenwaldgesellschaften im württembergischen Oberland. Beiträge zur naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 17: 88–165.
Oberdorfer E. 1953: Der europäische Auenwald. Beiträge zur Naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 12: 23–70.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Parabućski S. 1972: The forest vegetation of the Kovilj marsh (Парабућски, С.: Шумска вегетациjа Ковиљског рита). Зборник Матицe cрпскa зa природнe наукe Нови Сад 42: 5–88.
Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.
Plattner G. 1986: Einfluss des Donaukraftwerkes Altenwörth auf die Auwaldvegetation. Diplomarbeit, Universität für Bodenkultur Wien.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Sauberer A. 1942: Die Vegetationsverhältnisse der Unteren Lobau. Niederdonau/Natur und Kultur 17, Wien 17: 55.
Simon T. 1957: Die Wälder des nördlichen Alföld. In: Zólyomi B. (red.): Die Vegetation ungarischer Landschaften 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. + 22 tab. + 2 chart.
Simon T., Szabó M., Draskovits R., Hahn I. et Gergely A. 1993: Ecological and phytosociological changes in the willow woods of Szigetköz, NW Hungary, in the past 60 years. Abstracta Botanica 17(1–2): 179–186.
Slavnić Ž. 1952: Die Niederungswälder der Vojvodina (Славнић, Ж. Низинске шуме Воjводине). Зборник Матицe cрпскe зa природнe наукe Нови Сад 2: 1–22.
Soó R. 1930: A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. A növényszociológia Magyarországon. Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 3: 1–51.
Soó R. 1958: Die Wälder des Alföld. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 4: 351–381.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai kiadó, Budapest.
Stockhammer, G. 1964: Die pflanzensoziologische Kartierung des Gemeindegebietes Linz/Donau. In: Kulturverwaltung der Stadt Linz (Hrsg.), Linzer Atlas. Druck- und Verlagsanstalt Gutenberg, Linz.
Straka, A. 1992: Ufervegetation am Giessgang in den Donauauen zwischen Altenwörth und Korneuburg. Diplomarbeit, Universität Wien.
Szirmai O., Tuba Z., Nagy J., Cserhalmi D., Czóbel Sz., Gál B., Szerdahelyi T., Marschall Z. 2008: A Bodrogköz növénytársulásainak áttekintése. In: Tuba Z. (szerk.) Bodrogköz. A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája. Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Alapítvány, Gödöllő–Sárospatak, pp. 523–584.
Tchou Y. T. 1949a: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) I. Vegetatio Acta Botanica 1(1) 1948: 2–31.
Tchou Y. T. 1949b: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) II. Vegetatio Acta Botanica 1(2–3) 1948: 93–128.
Tchou Y. T. 1949c: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) III. Vegetatio Acta Botanica 1(4–5) 1948: 217–257.
Tchou Y. T. 1949d: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) IV. Vegetatio Acta Botanica 1(6) 1948: 347–384.
Tóth I. 1958: Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása, a termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. Erdészeti Kutatások 1958(1–2): 77–160.
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsh Kruidkundig Archief 47: 335.
Wendelberger-Zelinka E. 1952: Die Vegetation der Donauauen bei Wallsee. Oberöstereichischer Landesverlag, Wels, 196 pp.
Wendelberger G. 1955: Die Restwälder der Parndorfer Platte im Nordburgenland. Burgenländische Forschungsgesellschaft, Eisenstadt 29: 1–175.
