Magyar herbáriumok 15.  A keszthelyi Balatoni Múzeum herbáriuma (KBM)

Timea Nagy; Attila Takács; Judit Bódis

doi:10.17716/BotKozlem.2016.103.2.213

Nagy Timea Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, 8360 Keszthely, Festetics u. 7
Takács Attila Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Bódis Judit Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, 8360 Keszthely, Festetics u. 7

DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2016.103.2.213

Kulcsszavak: botanikatörténet, digitális adatbázis, Frech’ Miklós, Soó Rezső, természettudományi gyűjtemény, Tuzson János

Absztrakt

A Balatoni Múzeum herbáriumának digitális adatfeltárását és közzétételét a tudományos felhasználhatóság érdekében végeztük el. A feldolgozás során a herbáriumban található edényes fajok főként Magyarországról származó lapjait digitalizáltuk, majd adatbázisba rendeztük. A herbárium nem egységes, négy részre osztható: 1) az egykori Keszthelyi Premontrei Gimnázium herbáriuma (KGH), 2) Soó Rezső balatoni gyűjteménye, 3) Tuzson János: A magyar Alföld Növényeinek Gyűjteménye című exsiccata-ja és 4) Frech’ Miklós gyűjteménye. A teljes gyűjtemény mintegy 9000 herbáriumi lapból áll, ebből 6563 informatív (vagyis legalább gyűjtőnévvel, dátummal vagy lelőhely adatokkal feliratozott) lapot digitalizáltunk. Legnagyobb példányszámmal a KGH rendelkezik, ugyanakkor nagyrészt külföldi gyűjtéseket őriz az 1800-as évekből. A másik három gyűjtemény kizárólag Magyarországról származó lapokat tartalmaz. A herbáriumban összesen 141 magyar településről találunk herbáriumi lapokat. A települések 28%-ról csak egy példány származik. Legnagyobb hazai példányszámmal (1585) a Soó gyűjtemény bír. A Tuzson exsiccata lapjai hazánk alföldi területeiről származnak, míg a másik három gyűjtemény nagy része a Balaton környékét reprezentálja. Legkorábban a KGH keletkezett, az 1810-es évektől az 1920-as évekig gyarapodott. A Soó és Tuzson gyűjtemény az 1920-as és ’30-as években jött létre, míg a Frech’ gyűjtemény lapjai főként az 1960-as évekből valók. A KGH lapjai család szerint vannak rendezve. A Soó és Tuzson gyűjtemény lapjainak kézzel írt katalógusa a fasciculusok elején megtalálható, míg a Frech’ részgyűjtemény rendezetlen. Legnagyobb adathiánnyal a KGH bír, a többi gyűjtemény példányai részletesen feliratozottak. A teljes gyűjteményben számos ritka faj több száz példánya található. Ezek egy része igen jelentős florisztikai adatokat dokumentál (pl. Pinguicula alpina L. és a Drosera rotundifolia L. egykori előfordulása a Tapolcai-medencében).

Hivatkozások

Balogh L., Kulcsár L. 2013: Jeanplong József (1919–2006) Herbáriuma a szombathelyi Savaria Múzeumban. Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36: 23–51.

Barkworth M. E., Murrell Z. E. 2012: The US Virtual Herbarium: working with individual herbaria to build a national resource. ZooKeys 209: 55–73. http://dx.doi.org/10.3897/zookeys.209.3205

E. Vojtkó A., Takács A., Molnár V. A. & Vojtkó A. 2014: Herbarium database of the vascular collection of Eszterházy Károly College (EGR). Kitaibelia 19(2): 339–348.

Funk V. 2003: The importance of herbaria. Plant Science Bulletin 4: 94–95.

Gallé L. 1974: Magyar herbáriumok 11. A keszthelyi Vajda János gimnázium zuzmógyűjteménye. Botanikai Közlemények 61(1): 41–42.

Gebhard J. N. 1821: Verzeichniß der von dem Jahre 1804 bis 1819 auf meinen botanischen Reisen durch und in der Steyermark selbst beobachteten gesammelten, und, bis auf wenige, bereits in meinen Centurien getrocknet gelieferten Pflanzen; mit der Angabe ihrer Standorte, Blüthezeit, Dauer, und des so viel als bisher bekannt gewordenen Nutzens oder Schadens; nebst der gebräuchlichen pharmaceutischen Benennung.– Grätz.

Gyulai F. 1999–2000: In memorian Frech’ Miklós (1931–1997). Botanikai Közlemények 86–87(1–2): 39–41.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 616.

Nagy Z. 2007: Tuzson János: „A Magyar Alföld Növényeinek Gyűjteménye” – exsiccatum feldolgozás a Nyíregyházi Főiskola Herbáriumában. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, pp. 40.

Petánovics K. 1987: Vállus. Egy summásfalu néprajza (Néprajzi Tanulmányok). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 363.

Priszter Sz. 1959: Magyar herbáriumok 1. A keszthelyi általános gimnázium herbáriuma. Botanikai Közlemények 48(1–2): 109–113.

Seregin A. P. 2016: Making the Russian Flora Visible: Fast Digitisation of the Moscow University Herbarium (MW) in 2015. Taxon 65(1): 205–207. http://dx.doi.org/10.12705/651.29

Soó R. 1972: Magyar herbáriumok 9. Növénygyűjtéseim 1917–1968. Botanikai Közlemények 59(3): 211–214.

Takács A., Laczkó L. & Molnár V. A. 2013: A herbáriumok ’új típusú’ felhasználásai. Botanikai Közlemények 100(1–2): 217–238.

Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs. & Molnár V. A. 2014: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I.: A „Soó Rezső Herbárium”. Kitaibelia 19(1): 142–155.

Thiers B. 2016: Index Herbariorum: A global directory of public herbaria and associated staff. New York Botanical Garden's Virtual Herbarium. http://sweetgum.nybg.org/science/ih/.

Tulig M., Tarnowsky N., Bevans M., Kirchgessner A., Thiersl B. M. 2012: Increasing the efficiency of digitization workflows for herbarium specimens. ZooKeys 209: 103–113. http://dx.doi.org/10.3897/zookeys.209.3125

Vidéki R. 2004: Tuzson János és a „Magyar Alföld Növényeinek Gyűjteménye" exsiccatum sorozat. In: Összefoglaló értékelés. Kiállítók és Kiállítások. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI., Keszthely, 2004. febr. 26–29., p. 72.