A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai
Absztrakt
A folyóvizek fákkal kísért települési szakaszai napjainkban egyre inkább felértékelődnek, és sok helyen kezdődik meg a patakok rekonstrukciója, amihez elengedhetetlen a patak menti fás vegetációsáv kialakulásának és korábbi változásainak megismerése. A fás vegetáció és a tájhasználat változásait XVIII–XX. századi katonai és kataszteri térképek, a XX. század második feléből származó légi felvételek, XX. és XXI. századi fényképfelvételek és XXI. századi műholdfelvételek alapján vizsgáltuk a medermorfológia változásaival összefüggésben a Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) mentén, ezzel egy 257 éves periódus időben pontszerű változásait követtük nyomon a patak teljes, mintegy 18 km-es hosszán. A tájhasználatra, elsősorban az azzal összefüggésben lévő mederrendezésekre vonatkozó, helyi kiadványokban megjelent leírások áttekintése segítette a részletes kép kirajzolódását. A patak menti fás vegetációsáv az 1765. évi határbejárási térképen a patak középső szakaszán még megfigyelhető, az 1780-as években azonban már jelentős hosszon hiányzott. Ezt követően, az 1880-as évektől az 1970-es évekig végig erdősült volt a patak mente a Szentendre belvárosi szakasz kivételével. Egyes szakaszokon égerligetek, másutt enyves éger dominálta vagy elegyes fás sávok alakultak ki, megint máshol a fenntartási munkák vagy korábbi erdészeti és árvízvédelmi beavatkozások miatt az éger nem volt képes visszatelepülni vagy tartósan fennmaradni. A patakvölgy felső szakaszain tölgyesek, bükkösök, szurdok- és törmeléklejtő-erdők lehettek jellemzők és vannak jelen most is. A patak menti fás vegetáció spontán regenerálódása az ebben részt vevő fajok terjedési módja és az alapvető környezeti feltételek mellett a meder- és völgymorfológiával is összefügg. Az eredmények hozzájárulhatnak az időközben a helyi önkormányzatnál is céllá vált élőhelyrekonstrukció megtervezéséhez és megvalósításához.
Hivatkozások
'2000/60/EK irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 141 pp.
'2007/60/EK irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről, 8 pp.
'25/2018 Önk. rendelet: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelete Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és a természeti értékek helyi védelméről, 16 pp.
Alvarado-Arias N., Moya-Almeida V., Cabrera-Torres F., Medina-EnríQuez A. 2023: Evaluation and mapping of the positive and negative social values for the urban river ecosystem. One Ecosystem 8: e101122. https://doi.org/10.3897/oneeco.8.e101122
Anonymus 2000: Pataksétára hívunk. Szentendrei Zöld Hírlevél 2000. augusztus-szeptember, p. 11.
Antolik A. 1932: Mi volt Szentendre és mi lehetne Szentendre – Célkitűzési kísérlet a várospolitikában. A szerző kiadása, Szentendre. Újra kiadva: Schleininger T. (szerk.) 2002, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 60 pp.
Báder L., Ungvári G. 2022: A városi hőszigethatás mérséklése a párolgás növelésével. Tájökológiai Lapok 20(1): 5–22. https://doi.org/10.56617/tl.3369
Baranyai-Nagy A., Baranyai Zs. 2011: A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 375–403.
Biró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4(2): 357–384.
Biró M., Bölöni J., Molnár Zs. 2018: Use of long-term data to evaluate loss and endangerment status of Natura 2000 habitats and effects of protected areas. Conservation Biology 32(3): 660–671. https://doi.org/10.1111/cobi.13038
Bognár Gy. 1987: Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása. VITUKI, Budapest, 78 pp.
Boromisza T. 1936: Levágott törzsek. Függetlenség 4. évf. 1936. június 28. Újra kiadva szöveggyűjteményben: Máté Gy. (szerk.) 2013, Olvasnivaló Szentendréről, szentendreiekről. Szentendrei füzetek X., Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, pp. 13–14.
Bőhm É. I. 2001: Florisztikai vizsgálatok a Duna-Ipoly Nemzeti Park déli-délkeleti peremén. Kitaibelia 6(1): 51–71.
Bőhm É. I. 2015: A szentendrei Bükkös-patak hordalékkúpjának flórája szélsőségesen alacsony vízállás esetén. Előadás, MBT Botanikai Szakosztály 1470. szakülés, 2015. nov. 9.
Cholnoky J. 1922: A Dobogókő. Turisták Lapja 34(1–2): 2–8.
Csermák B. 1985: Hegy- és dombvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 157. kötet, Budapest, 136 pp.
Csorba P., Ádám Sz., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S., Horváth G., Illés G., Kiss G., Kocsis K., Kollányi L., Konkoly-Gyuró É., Lepesi N., Lóczy D., Malatinszky Á., Mezősi G., Mikesy G., Molnár Zs., Pásztor L., Somodi I., Szegedi S., Szilassi P., Tamás L., Tirászi Á., Vasvári M. 2018: Tájak. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország nemzeti atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 112–129. https://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/MNA_2_10.pdf
Deim P. 1976: A Bükkös-patak medrének „rendezéséről”. Kézirat, 7 pp.
Deim P. 1977: Zöld gondolatok Szentendrén. Kézirat, 8 pp.
Deim P. 1987: Mivé lettél, Bükkös-patak? I. Szentendre és Vidéke 1987. december, pp. 4–5.
Deim P. 1988a: Mivé lettél, Bükkös-patak? II. Szentendre és Vidéke 1988. január, pp. 4–5.
Deim P. 1988b: Mivé lettél, Bükkös-patak? III. Szentendre és Vidéke 1988. február, pp. 8–9.
De Nocker L., Liekens I., Beckx C, Broekx S. 2023: Valuation of health benefits of green-blue areas for the purpose of ecosystem accounting: a pilot in Flanders, Belgium. One Ecosystem 8: e87713. https://doi.org/10.3897/oneeco.8.e87713
DINPI 2021: A HUDI20039 Pilis és Visegrádi-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 346 pp. https://termeszetvedelem.hu/wp-content/uploads/2022/01/HUDI20039_Pilis_Visegradi_hegyseg_VEGLEGES.pdf
Dinnyés I., Kővári K., Lovag Zs., Tettamanti S., Topál J., Torma I. 1986: Pest megye régészeti topográfi ája XIII/1. A budai és szentendrei járás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 389 pp.
Dóka K. 1981: Szentendre története írásos emlékekben. Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 239 pp.
Dóka K. 1982a: Szentendre vízügyi múltjából. A lecsapolások, ármentesítések történetéről. Szentendrei Műsor 1982. május, pp. 33–37.
Dóka K. 1982b: Szentendre vízügyi múltjából. A patakrendezések története. Szentendrei Műsor 1982. június, pp. 23–27.
Dóka K. 1982c: Szentendre vízügyi múltjából. Régi malmok és vízvezetések. Szentendrei Műsor 1982. július, pp. 38–39.
Dukay K. N., Dukay I. 2008: Szentendre helyi védett természetvédelmi területeinek felülvizsgálata. 3. sz. jelentés. Renatur, Szentendre, 73 pp. https://szentendre.hu/wp-content/uploads/2023/07/2008_felulvizsgalat_RENATUR.pdf
Geyer W. A., Neppl T., Brooks K., Carlisle J. 2000: Woody vegetation protects streambank stability during the 1993 flood in Central Kansas. Journal of Soil and Water Conservation 55(4): 483–486.
Horánszky A. 1964: Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gerbirges. Akadémiai Kiadó, Budapest, 288 pp.
Kalmár J. 1935: Az Izbég-patak völgye. Magánkiadás, Szentendre, 24 pp.
Katona Gy. 1992: A Szentendrei Katolikus Egyház és Plébánia története 1002–1992. HUNGACOORD Kiadói Kft., 317 pp.
Kevey B. 1999: Dombvidéki égerligetek. In: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötete 6. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143–145.
Krachler Á. 1990: Feljegyzéseim az 1900-as évekből. In: Török K. (szerk.) Izbégi füzetek I., Fejezetek Izbég múltjából. Izbégi Településfejlesztő Társaság és Alapítvány, Szentendre, pp. 18–27.
Kutassy E. 2022: Topográfiai térképek megbízhatósága terepmodell előállításához. Műszaki Katonai Közlöny 32(3): 49–69. https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.4
Máté Gy. 1981: A Bükkös-patak és völgye. Szentendrei Műsor 1981. február, pp. 43–48.
Máté Gy. 1999: Szentendre régen és ma – Vendégváró kalauz. Szentendre Város Önkormányzata, Szentendre, 73 pp.
Meléndez-Jaramillo E., Sánchez-Castillo L., Segura Martínez M. T. J., Sánchez-Reyes U. J. 2023: Vegetation changes along an urbanisation and atmospheric pollution gradient in Mexico. Nature Conservation 54: 179–202. https://doi.org/10.3897/natureconservation.54.110257
Molnár Zs., Biró M. 2010: A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.) Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században: Tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai. Földrajzi Tanulmányok 5., JATEPress, Szeged, pp. 109–126.
Opolczer J. 1938: Szentendre település-földrajza. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Budapest, 48 pp.
Rickard W. H., Cushing C. E. 1982: Recovery of streamside woody vegetation after exclusion of livestock grazing. Journal of Range Management 35(3): 360–361.
Silip S. 1977: Emlékeztető a Szentendre Városi Tanács VB. termében 1977. október 20-án a Bükkös-patak rendezése tárgyában tartott egyeztetési eljárásról. Kézirat, 2 pp.
Soproni S. 1987: Szentendre a rómaiak korában. Szentendrei füzetek II–III. Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, 74 pp.
Spanyol É. 2007: A szentendrei Bükkös-patak természeti értékei. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, 64 pp.
Szarvas F. 1974: Vízépítési biotechnika II. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 36. kötet, Budapest, 244 pp.
Széles B., Torma P., Hajnal G. 2012: A Bükkös-patak vízgyűjtőjének hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 92(3): 39–46.
Szmorad F. 2014: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Pandion, Alnion incanae, Salicion albae). In: Haraszthy L. (szerk.) Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, pp. 881–887.
Szőcs J. 1976: 61.317/1976. számú, dr. Virág Árpádnak (Országos Vízügyi Hivatal, főosztályvezető helyettes) címzett levél. Tárgy: Bükkös-patak fenntartási munkái. Kelt: 1976. IV. 2. Kézirat, 4 pp.
Tanács E., Bede-Fazekas Á., Csecserits A., Kisné Fodor L., Pásztor L., Somodi I., Standovár T., Zlinszky A., Zsembery Z., Vári Á. 2022: Assessing ecosystem condition at the national level in Hungary – indicators, approaches, challenges. One Ecosystem 7: e81543. https://doi.org/10.3897/oneeco.7.e81543
Világháló hivatkozások
http1 – Specialis delineatio controversiae metalis inter possessionem Pomáz et oppidum Szent-Endre [S 11 - No. 42/1.]. Hungaricana Közgyűjteményi Portál. https://maps.hungaricana.hu/en/MOLTerkeptar/1443/view/?bbox=2596%2C-5524%2C7867%2C-3073 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http2 – Habsburg Birodalom – Kataszteri térképek (XIX. század). Arcanum Adatbázis Kft. https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral (hozzáférés: 2024.04.12.)
http3 – Magyarország (1782–1785) – Első Katonai Felmérés. Arcanum Adatbázis Kft. https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary (hozzáférés: 2024.04.12.)
http4 – 15/d. Az I. katonai felmérést irányító tisztek névsora, rangfokozattal és ezredük feltüntetésével, szelvények szerint. Arcanum Adatbázis Kft . https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Janko-janko-annamaria-magyarorszag-katonai-felmeresei-1/a-cd-nmegtekintheto-mellekletek-3A2/15d-az-i-katonai-felmerest-iranyito-tisztek-nevsora-rangfokozattal-es-ezreduk-feltuntetesevel-szelvenyek-szerint-3D2/#Janko%5ECD15d (hozzáférés: 2024.04.12.)
http5 – Magyar Királyság (1819–1869) – Második Katonai Felmérés. Arcanum Adatbázis Kft. https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary (hozzáférés: 2024.04.12.)
http6 – 48/c. A II. katonai felmérést irányító tisztek névsora, rendfokozattal és ezredük feltüntetésével, szelvények szerint. Arcanum Adatbázis Kft. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Janko-janko-annamaria-magyarorszag-katonai-felmeresei-1/a-cd-nmegtekintheto-mellekletek-3A2/48c-az-ii-katonai-felmerest-iranyito-tisztek-nevsora-rendfokozattal-es-ezreduk-feltuntetesevel-szelvenyek-szerint-430/#Janko%5ECD48c (hozzáférés: 2024.04.12.)
http7 – Habsburg Birodalom (1869–1887) – Harmadik Katonai Felmérés (1:25000). Arcanum Adatbázis Kft. https://maps.arcanum.com/hu/map/thirdsurvey25000 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http8 – Magyarország Katonai Felmérése (1941). Arcanum Adatbázis Kft. https://maps.arcanum.com/hu/map/hungary1941 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http9 – 1959-0756-7399 számú légifelvétel. Lechner Nonprofit Kft. https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/69081 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http10 – 1971-0121-0768 számú légifelvétel. Lechner Nonprofit Kft . https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/116550 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http11 – 1971-0125-9407 számú légifelvétel. Lechner Nonprofit Kft . https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/116609 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http12 – 1984-0057-2124 számú légifelvétel. Lechner Nonprofit Kft . https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/272555 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http13 – 1984-0005-4544 számú légifelvétel. Lechner Nonprofit Kft . https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/272317 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http14 – 1988-0021-2667 számú légifelvétel. Lechner Nonprofit Kft . https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/199752 (hozzáférés: 2024.04.12.)
http15 – Magyarország az 1960-as években, a CORONA kémműhold felvételein. Arcanum Adatbázis Kft. https://maps.arcanum.com/hu/map/corona-hungary (hozzáférés: 2024.04.12)
http16 – Szávoszt-Vass Dániel: Laktanya alá temetett sziget. Dunai szigetek. 2014. https://dunaiszigetek.blogspot.com/2014/07/laktanya-ala-temetett-sziget.html (hozzáférés: 2024.04.12.)
http17 – hvg.hu: Árvíz: Szentendrénél kiöntött a Bükkös-patak. https://hvg.hu/itthon/20130331_Arviz_Szentendrenel_kiontott_a_Bukkospat (hozzáférés: 2024.07.01.)
