Néhány adat Szeged flórájához
Absztrakt
Közleményünkben Szeged város urbán és szuburbán területeiről adjuk közre florisztikai megfigyeléseinket, belvárosi, városszéli, Tisza-parti, vasúthoz köthető és különböző ruderális élőhelyekről. Összesen 40 növényfajról közlünk előfordulásai adatokat, melyek közül hét védett Magyarországon. A bemutatott fajok egy része valamilyen formában már korábban is ismert volt Szegeden, azonban adataik sokszor igen régiek (pl. Allium rotundum, Chenopodium vulvaria, Reseda phyteuma), és/vagy a növények manapság is nagyon ritkák a Dél-Alföldön (pl. Chenopodium botrys, Ch. murale, Sherardia arvensis). A védett fajok közül érdemes kiemelni az Acorus calamus új Tisza-parti, illetve a Reseda inodora új városszéli megfigyeléseit. Több olyan idegenhonos faj előfordulásait is ismertetjük, amelyek nem régen jelentek meg hazánkban, és amelyeknek nem voltak korábbi adataik a Crisicumból vagy annak déli részéről (pl. Erigeron sumatrensis, Torilis nodosa). Utóbbiak közül több újabb észlelés a vasúthoz köthető (Chenopodium pumilio, Geranium purpureum, Lepidium oblongum stb.). Adatokat közlünk továbbá a szegedi Tisza-partról, illetve a Tiszából is (Bidens cernua, Crypsis schoenoides, Najas marina stb.). A Cyperus esculentus-nak és az Ornithogalum refractum-nak voltak korábbi adatai a városból, de téves határozásuk miatt ezek eddig nem kerültek be a köztudatba.
Hivatkozások
Aradi E., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Bátori Z. 2017: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához II. Kitaibelia 22(1): 104–113. https://doi.org/10.17542/kit.22.104
Bátori Z., Erdős L., Somlyay L. 2012: Euphorbia prostrata (Euphorbiaceae), a new alien in the Carpathian Basin. Acta Botanica Hungarica 54(3–4): 235–243. https://doi.org/10.1556/abot.54.2012.3-4.2
Bátori Z., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Aradi E. 2014: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia 19(1): 89–104.
Bátori Z., Kiss P. J., Tölgyesi Cs., Deák B., Valkó O., Török P., Erdős L., Tóthmérész B., Kelemen A. 2020: River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes. River Research and Applications 36(7): 1160–1170. https://doi.org/10.1002/rra.3643
Csathó A. I., Schmidt D. 2007: A szibériai gólyaorr (Geranium sibiricum L.) előfordulása Szegeden. Flora Pannonica 5: 187.
Csathó A. I., Bede Á., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I., Dembicz I., Sallainé Kapocsi J. 2015: A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon. Kitaibelia 20(1): 48–54. https://doi.org/10.17542/kit.20.48
Csecserits A., Jakab G., Rédei T. 2021: Új adventív faj Magyarország flórájában: az útifűlevelű kígyószisz (Echium plantagineum). Kitaibelia 26(2): 199–206. https://doi.org/10.17542/kit.26.199
Csongor Gy. 1960: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbariuma. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958–1959: 197–221.
Csongor Gy. 1979: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978–1979(1): 411–424.
Csongor Gy. 1981: Páfrányok az Alföldön. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1981: 179–185.
Degen Á. 1907: Az Euphorbia maculata L. (E. thymifolia auct. Europ. non Burm.) hazánknak egy új bevándorolt gyomja. Magyar Botanikai Lapok 6(1–4): 47–50.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 734 pp.
Erdős L., Cseh V., Bátori Z. 2013: New localities of protected and rare plants in southern Hungary. Tiscia 39: 17–21.
Haszonits Gy., Schmidt D. 2018: A potenciálisan inváziós vesszős aggófű (Senecio inaequidens DC.) aktuális elterjedése. Kitaibelia 23(2): 179–187. https://doi.org/10.17542/kit.23.179
Haszonits Gy., Molnár Cs., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Tóth E., Gnotek P., Nagy J., Korda M., Ádám Sz., Malatinszky Á., Riezing N., Jóna Z., Séllei D. 2021: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII. Kitaibelia 26(1): 85–88. https://doi.org/10.17542/kit.26.85
Hollós L. 1896: Növényzet. In: ifj . Bagi L. (szerk.) Kecskemét multja és jelene. Kiadta Kecskemét város közönsége. Tóth László Nyomdája, Kecskemét, pp. 77–147.
Hüse B., Szabó Sz., Deák B., Tóthmérész B. 2016: Mapping an ecological network of green habitat patches and their role in maintaining urban biodiversity in and around Debrecen city (Eastern Hungary). Land Use Policy 57: 574–581. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2016.06.026
Jakab G., Tóth T. 2003: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 8(1): 89–98.
Juhász Gőz Sz. 2014: Két orchidea faj [Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce és Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw.] aktuális előfordulása Szegeden. Kitaibelia 19(1): 175.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G., Hohla M., Süveges K., Hábenczyus A. A., Barina Z., Király A., Lukács B. A., Türke I. J., Takács A. 2019: Taxonomical and chorological notes 10 (98–110). Studia botanica hungarica 50(2): 391–407. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.391
Király G., Horváth F. 2000: Magyarország flórájának térképezése: lehetőségek a térképezés hálórendszerének megválasztására. Kitaibelia 5(2): 357–368.
Kis Sz. 2022: Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon. Kitaibelia 27(1): 86–101. https://doi.org/10.17542/kit.27.001
Kun A., Exner T., Bauer N. 2023: A Torilis nodosa új behurcolásai és terjedése Magyarországon. Kitaibelia 28(1): 26–31. https://doi.org/10.17542/kit.28.030
Lányi B. 1914: Csongrádmegye flórájának előmunkálatai. Magyar Botanikai Lapok 13: 232–274.
Lányi B. 1916: Újabb adatok Csongrád vármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 15: 267–268.
Lengyel A. 2013: A Chenopodium pumilio R. Br. előfordulása Budán. Kitaibelia 18(1–2): 28–30.
Lisztes-Szabó Zs. 2013: A Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii Molnár & Robatsch 1997) új állománya Debrecenben. Kitaibelia 18: 179.
Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V. A., Nagy T., Csábi M., Süveges K., Lengyel-Vaskor D., Tóth Gy., Takács A. 2016: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. Kitaibelia 21(2): 227–252. https://doi.org/10.17542/kit.21.227
Molnár Cs., Juhász M. 2016: Az alacsony libatop (Chenopodium pumilio R. Br.) Zuglóban és új adatok Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez. Kitaibelia 21(2): 221–226. https://doi.org/10.17542/kit.21.221
Molnár V. A., Siffer S., Molnár H. A., Fekete R. 2020: Occurrence of the rare plant Sternbergia colchiciflora in an urban environment. Biologia Futura 71: 93–98. https://doi.org/10.1007/s42977-020-00018-4
Nótári K., Nagy T., Löki V., Ljubka T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU). Kitaibelia 22(1): 55–59. https://doi.org/10.17542/kit.22.55
Pócs T. 1981: Növényföldrajz. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.
Riezing N. 2020: Adatok a Duna Komárom-Esztergom és Fejér megyei szakaszainak flórájához. Kitaibelia 25(2): 157–168. https://doi.org/10.17542/kit.25.157
Rigó A., Barina Z. 2020: Methodology of the habitat classification of anthropogenic urban areas in Budapest (Hungary). Biologia Futura 71: 53–68. https://doi.org/10.1007/s42977-020-00011-x
Rigó A., Malatinszky Á., Barina Z. 2023: Inventory of the urban flora of Budapest (Hungary) highlighting new and noteworthy floristic records. Biodiversity Data Journal 11: e110450. https://doi.org/10.3897/BDJ.11.e110450
Schmidt D., Bauer N., Fekete R., Haszonits Gy., Süveges K., Molnár V. A. 2020: A csókalábú útifű (Plantago coronopus) folytatódó térhódítása Magyarországon. Kitaibelia 25(1): 19–26. https://doi.org/10.17542/kit.25.19
Schmidt D., Haszonits Gy. 2021: Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez IV. Botanikai Közlemények 108(1): 27–42. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.1.27
Schmidt D., Mesterházy A., Csiky J. 2022a: Lepidium oblongum (Brassicaceae) appeared on Hungarian railways: the beginning of a wider European conquest? Acta Botanica Croatica 81(1): 42–50. https://doi.org/10.37427/botcro-2021-030
Schmidt D., Mesterházy A., Süveges K., Csiky J. 2022b: A Lepidium oblongum (Brassicaceae) megjelenése és kezdeti gyors inváziója magyarországi vasútvonalak mentén. In: Soltész Z. (szerk.) XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Klímaváltozás: trendek, veszélyek és megoldások”: Absztrakt kötet, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp: 95–96.
Somlyay L. 2010: Adatok Budapest környéke fl órájának ismeretéhez. Kitaibelia 15(1–2): 101–108.
Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. Magyar flóraművek II. A Debreceni Egyetem Növénytani Intézetének kiadása, Debrecen. 192 pp.
Süveges K. 2023: Adatok a Duna–Tisza köze fl órájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 110(2): 111–154. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2023.110.2.111
Süveges K., Takács A., Nagy T., Schmotzer A., Koscsó J. 2020: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II.: Borsodi-ártér és Sajó–Hernád-sík. Kitaibelia 25(2): 169–186. https://doi.org/10.17542/kit.25.169
Takács A., Löki V. 2015: Néhány adat Debrecen urbán-fl órájához. Kitaibelia 20(1): 168–170.
https://doi.org/10.17542/kit.20.168
Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B. A., Fekete R., Löki V., Malatinszky Á., E. Vojtkó A., Koscsó J. Pfliegler W. P., Nótári K., Molnár V. A. 2016: Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. Kitaibelia 21(1): 101–115. https://doi.org/10.17542/kit.21.101
Takács A., Wirth T., Schmotzer A., Gulyás G., Jordán S., Süveges K., Virók V., Somlyay L. 2020: Cardamine occulta Hornem. Magyarországon, és a dísznövénykereskedelem más potyautasai. Kitaibelia 25(2): 195–214. https://doi.org/10.17542/kit.25.195
Takács A., Zákány A., Gulyás G., Koscsó J., Sramkó G. 2014: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia 19(2): 275–294.
Timár L. 1943: A tutajok növényzete a Tisza szegedi szakaszán. Acta Botanica Universitatis Szegediensis 2: 43–53.
Timár L. 1948: A Tisza- és a Marosmente új növényei. Borbásia 8(1–8): 58–61.
Timár L. 1949: Az Asperula humifusa M. B. Magyarország új növénye. Borbásia 9(6–10): 101–102.
Timár L. 1950a: A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között. Debreceni Tudományegyetem Biológiai Intézeteinek Évkönyve 1950: 72–145.
Timár L. 1950b: A szegedi vár növényzete. Debreceni Tudományegyetem Biológiai Intézeteinek Évkönyve 1950: 211–213.
Timár L. 1952: Adatok a Tiszántúl (Crisicum) flórájához. Annales Biologicae Universitatum Hungariae 2: 491–499. (megjelent: 1954)
Tóth T. 2003: Újabb adatok a Dél-Tiszántúl fl órájának ismeretéhez. A Puszta 20: 135–169.
Vidéki Cs., Vidéki R. 2021: A heverő galaj (Galium humifusum M. Bieb.) Magyarországon. In: Takács A., Sonkoly J. (szerk.) XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia. Program és összefoglalók. Ökológiai Kutatóközpont & Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 29.
Wirth T., Csiky J. 2020: Contributions to the Hungarian alien flora: Erigeron bonariensis L. and E. sumatrensis Retz. (Asteraceae) in Hungary. Botanikai Közlemények 107(1): 33–43. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.1.33
Wirth T., Kovács D., Csiky J. 2020: Adatok és kiegészítések a magyarországi adventív flóra kivadult, meghonosodott és potenciális inváziós fajainak ismeretéhez. Kitaibelia 25(2): 111–156. https://doi.org/10.17542/kit.25.111
Wirth T., Kovács D., Sebe K., Lengyel A., Csiky J. 2022: Changes of 70 years in the non-native and native flora of a Hungarian county seat (Pécs, Central Europe). Plant Biosystems 156(1): 24–35. https://doi.org/10.1080/11263504.2020.1829734
Zsák Z. 1941: Florisztikai adatok a hazai növényvilág ismeretéhez. Botanikai Közlemények 38: 12–34.
Világháló-hivatkozások
http1 – World Flora Online (folyamatosan frissítve): WFO Plant List. https://wfoplantlist.org/plant-list/ (Utolsó elérés: 2023.12.)
http2 – Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (folyamatosan frissítve): http://floraatlasz.uni-sopron.hu (Utolsó elérés: 2023. 12.)
