A Nyírség nyílt homoki tölgyesei
Absztrakt
Jelen közlemény a Nyírség nyílt homoki tölgyeseinek fitoszociológiai jellemzését és elemzését tartalmazza 30 cönológiai felvétel alapján, megjelöli a társulás nómenklatúrai típusát, továbbá közli az asszociáció elkülönítésekor adott Melampyro debreceniensi-Quercetum roboris Borhidi et Papp L. név módosítását Iridi hungaricae-Quercetum roboris Kevey, Papp L. et Borhidi névre. A nyílt lombkoronaszintű állományok cserjeszintje fejlett. Az aljnövényzet igen mozaikos. A nyíltabb részeken tömegesek a száraz gyepek (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae stb.) elemei (pl. Anthemis ruthenica, Campanula rotundifolia, Carex praecox, Festuca rupicola, Festuca vaginata, Iris aphylla subsp. hungarica, Iris arenaria, Pulsatilla flavescens, Pseudolysimachion incanum), míg az árnyékosabb helyeken elsősorban lomberdei növények, főleg Querco-Fagetea és Quercetea pubescentis-petraeae fajok élnek (pl. Asparagus officinalis, Crocus reticulatus, Melampyrum nemorosum subsp. debreceniense, Peucedanum oreoselinum, Polygonatum odoratum, Pulmonaria mollissima, Silene nutans). A társulás felépítésében elsősorban európai és eurázsiai flóraelemek a jellemzők, de jelentős mennyiségben találhatók szubmediterrán, kontinentális (főleg pontusi) és pannóniai eredetű fajok is. Fontos természetvédelmi feladat lenne e maradvány állományok lehető legteljesebb rekonstrukciója és kibővítése.
Hivatkozások
Bartha D., Kevey B., Morschhauser T., Pócs T. 1995: Hazai erdőtársulásaink. Tilia 1: 8–85.
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Borsy Z. 1961: A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 227 pp.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. Ed. 3. Springer Verlag, Wien – New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Vácrátót, 267 pp.
Jakucs P. 1960: Nouveau classement cénologique des bois de chęnes xérothermes (Quercetea pubescenti-petraeae Cl. nova) de l’Europe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6: 267–303.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca 1967: 159–166.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.) Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti
Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 74.
Kevey B., Papp L. 2024: A Nyírség gyöngyvirágos-tölgyesei (Convallario-Quercetum roboris) – fitocönológiai karakter és annak változásai 85 év elteltével. Botanikai Közlemények 111(1): 67–88. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2024.111.1.67
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Papp L. 1993: Flóra és vegetáció. In: Lovas M. (szerk.) A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet. Déri Múzeum Baráti Köre és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen, pp. 27–40.
Papp L. (szerk.) 2010: A Kék-Kálló völgyének természeti értékei. Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen, 48 pp.
Papp L., Dudás M. 1992: Data on botanical values of Central and South Nyírség and their vicinity. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989–1990: 7–35.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. User’s manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Oberdorfer E. 1948: Gliederung und Umgrenzung der Mittelmeervegetation auf der Balkanhalbinsel. Bericht über das Geobotanische Forschungsinstitut Rübel in Zürich 3(1947): 84–111.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Soó R. 1934: Magyarország erdőtípusai. Erdészeti Kísérletek 36(1–2): 86–138.
Soó R. 1937: A Nyírség erdői és erdőtípusai. Erdészeti Kísérletek 39(3–4): 337–380.
Soó R. 1943: A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Acta Geobotanica Hungarica 5(2): 315–352.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Theurillat J-P., Willner W., Fernández-González F., Bültmann H., Čarni A., Gigante D., Mucina L., Weber H. 2021: International Code of Phytosociological Nomenclature. 4th edition. Applied Vegetation Science 24: e12491. https://doi.org/10.1111/avsc.12491
Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentis-petraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 8: 227–229.
