A Tolnai-hegyhát tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957)

  • Lendvai Gábor 7000 Sárbogárd, Tompa M. u. 38/C
  • Horváth András Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium, 7081 Simontornya, Hunyadi u. 15.
  • Kevey Balázs Pécsi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.
  • Simon György 2485 Gárdony-Dinnyés, Május 1. u. 2/A
Kulcsszavak: Aceri tatarici-Quercion, erdőssztyep, Orno-Cotinion, sokváltozós elemzés, szüntaxonómia

Absztrakt

E dolgozatban a Tolnai-hegyhát északi részén előforduló molyhos tölgyeseket vizsgáltuk azzal a céllal, hogy elterjedésüket, termőhelyi viszonyaikat tisztázzuk, és szüntaxonómiai hovatartozásukat meghatározzuk. Ehhez a mintavételre alkalmas méretű állományokból 40 társulástani mintát gyűjtöttünk, amelyeket hagyományos és sokváltozós módszerekkel elemeztünk. Összehasonlító anyagként a Mezőföld tatárjuharos tölgyeseiből, a sokváltozós elemzésekben pedig még a Tolnaihegyhát zárt tölgyeseiből és a Kelet-Mecsek mészkedvelő molyhos tölgyeseiből származó mintákat is felhasználtunk. Molyhos tölgyeseket leginkább délnyugati és nyugati kitettségben, meredek lejtők felső harmadában, a tetőhöz vagy gerinchez közel találtunk, sötét, de erősen erodált talajon, legtöbbször cseresekkel, illetve zárt tölgyesekkel körülvéve. A vizsgált állományok fajkészlete és mintánkénti fajszámai egy kivétellel jelentősen kisebbek voltak a mezőföldi mintákénál. A meghatározó szüntaxonok karakterfajait tekintve az Aceri tatarici-Quercion fajok csoportrészesedése kisebb mértékben, az Orno-Cotinion fajoké pedig jelentősen meghaladta a mezőföldi minták értékeit. A gyomfajok csoportrészesedése viszont jóval alacsonyabb volt a mezőföldi mintákéhoz képest. A flóraelemek közül a kontinentális fajok csoportrészesedése gyakorlatilag nem különbözött, a szubmediterrán fajok csoportrészesedése viszont messze meghaladta a mezőföldi mintákból becsült értéket. A bináris adatokon alapuló klaszter elemzés négy csoportot eredményezett, amelyek közül a Tolnai-hegyhát molyhos tölgyesei és a Mezőföld tatárjuharos tölgyesei két, részben átfedő csoportot alkottak, amelyektől a zárt tölgyesek és a mészkedvelő tölgyesek egy másik ágon magas szinten elváltak. A főkoordináta elemzés első két dimenziójában a minták három különálló pontfelhőre váltak szét, amelyek közül az egyiket a Tolnai-hegyhát molyhos tölgyesei és a Mezőföld tatárjuharos tölgyesei alkották. Az eredmények alapján ezek a molyhos tölgyesek kifejezetten erős szubmediterrán jellegük ellenére sem tekinthetők a mészkedvelő molyhos tölgyesek egy változatának, hanem az alföldi tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) szubmediterrán változatával azonosíthatóak, amelyek termőhelyi viszonyaik alapján már extrazonális helyzetűek. Úgy véljük, hogy ezek az állományok az erdőssztyep öv utolsó foltjai délnyugati irányban. Magas szintű természetességük feltehetően a vegetációs környezetnek tudható be. Ez védelmet nyújt a gyomok és idegenhonos fajok megtelepedésével és elszaporodásával szemben, amelynek feltételeit viszont a túltartott vadállomány és az emberi beavatkozások szinte folyamatosan biztosítják.

Hivatkozások

Bauer N., Somlyay L. 2007: Sisymbrium polymorphum (Murray) Roth és más florisztikai adatok a Nyugat-Mezőföldről. Kitaibelia 12: 52–55.
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Berg L. S. 1950: Natural Regions of the U.S.S.R. The Macmillan Company, New York, 436 pp.
Bohn U., Neuhäusl R., unter Mitarbeit von / with contributions by Gollub G., Hettwer C., Neuhäuslová Z., Raus Th., Schlüter H., Weber H. 2000/2003: Karte der natürlichen Vegetation Europas [Map of the Natural Vegetation of Europe.] Maßstab / Scale 1:2 500 000. Münster (Landwirtschaftsverlag).
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 93 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A. 1999: Pannóniai molyhos tölgyesek (Orno-Cotinion Soó 1960). In: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 233–234.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Braun-BlanQuet J. 1964: Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. Ed. 3. Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Coldea G., Farcaş S., Filipaş L., Ursu T. M., Stoica I. A. 2010: Syntaxonomic revision of Quercus virgiliana Ten. and Q. pedunculiflora forests K. Koch from Romania. Studia UBB Biologia 55(2): 39–50.
Didukh J. P. (ed.) 2009: Zeljona knyiga Ukrainyi. Altyerpresz, Kiiv, 448 pp.
Doniţă N., Karamysheva, Z. V., Borhidi A., Bohn, U. 2000: Waldsteppen (Wiesensteppen im Wechsel mit sommergrünen Laubwaldern) und Trockenrasen im Wechsel mit Trockengebüschen. In: Bohn U., Neuhäusl R., unter Mitarbeit von / with contributions by Gollub G., Hettwer C., Neuhäuslová Z., Raus Th., Schlüter H., Weber H. 2000/2003: Karte der natürlichen Vegetation Europas [Map of the Natural Vegetation of Europe] Maßstab / Scale 1 : 2 500 000. Münster (Landwirtschaftsverlag). pp. 375–389.
Fekete G., Kovács M. 1982: A fóti Somlyó vegetációja. Botanikai Közlemények 69: 19–31.
Fekete G., Varga Z. 1999: Tatárjuharos-lösztölgyes (Aceri tatarici-Quercetum roboris). In: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) Vörös könyv Magyarország társulásairól. 2. kötet. Természet búvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 282–285.
Grubov V. I. 2001: Key to the vascular plants of Mongolia. Science Publishers, Enfield, New Hamp shire, 817 pp.
Horváth A., Kevey B., Lendvai G., Simon Gy., Sonnevend I. 2017: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) az Észak-Mezőföldön és a Zámolyi-medence környékén. Botanikai Közlemények 104: 109–130. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.109
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Vácrátót, 267 pp.
Kevey B. 2007: A new forest association in Hungary: thermophilous dry oakwood on rubble (Paeonio banaticae-Quercetum cerridis Kevey ass. nova). Hacquetia 6: 5–59. https://doi.org/10.2478/v10028-007-0001-0
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2012: A Villányi-hegység molyhos tölgyesei. e-Acta Naturalia Pannonica 4: 35–58.
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V., Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
Kevey B., Horváth A., Lendvai G., Simon Gy. 2018: A Tolnai-hegyhát zárt tölgyesei (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 102: 269–284. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2018.105.2.269
Kevey B., Horváth A., Lendvai G. 2019: A Tolnai-hegyhát gyertyános tölgyesei (Corydali pumilae-Carpinetum Kevey 2008). Botanikai Közlemények 106: 113–129. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2019.106.1.113
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Lavrenko E. M. 1956: Sztyepi i szelszkohozjajsztvennyie zemli na mesztye sztepej. In: Lavrenko E. M., Szocsava V. B. (eds) Rasztyityelnüj pokrov SzSzSzR, II. Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk SzSzSzR. Moszkva-Leningrád, pp. 595–730.
Lavrenko E. M. 1970: Provincialnoje razgyelenyije Pricsornomorszko-Kazahsztanszkoj Podoblasztyi sztyepnoj oblasztyi Evrazii. Botanyicseszkij Zsurnal 55: 609–625.
Lavrenko E. M., Karamüseva Z. V., Nyikulina R. N. 1991: Sztyepi Evraziji. Nauka, Leningrad, 146 pp.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014a: A Mezőföld tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatariciQuercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemények 101: 145–188.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014b: A Velencei-hegység tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemények 101: 189–226.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena-Stuttgart-New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena-Stuttgart-New York, 282 pp.
Pillich F. jun. 1930: Simontornya és környéke flórája. Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest, kézirat, 74 pp.
Podani J. 2001: Syn-Tax 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Purger D., Lengyel A., Kevey B., Lendvai G., Horváth A., Tomić Z., Csiky J. 2014: Numerical classification of oak forests on loess in Hungary, Croatia and Serbia. Preslia 86: 47–66.
Săvulescu T., Nyárády E. J. (ed.) 1952–1976: Flora Reipublicae Popularis Romanicae, vols. 1–13. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucuresti.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok és virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Siskin B. K., Bobrov J. G. (eds) 1933–1964: Flora SzSzSzR, vols. I–XXX. Izd. Akad. Nauk, Moszkva.
Soó R. 1958: Összehasonlító vegetációtanulmányok a Szovjetunió erdős-sztyep övében. Az MTA Biológiai Csoportjának Közleményei 1(3–4): 209–222.
Soó R. 1962: Növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 180 pp.
Soó R. 1964–1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tutin T. G., Burges, N. A., Edmondson, J. R., Chater, A. O., Heywood, V. H., Moore, D. M., Valentine, D. H., Akeroyd, J. R., Walters, S. M., Webb, D. A., Newton, M.
E., Mill R. R. (eds.) 1964–1980: Flora Europaea, vols. I–V. Cambridge University Press, Cambridge.
Zar J. H. 1998: Biostatistical Analysis. 4th ed. Prentice Hall, 929 pp.
Zólyomi B. 1957: Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe (Acereto tatariciQuercetum). Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 3: 401–424.
Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M. (szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 511–642.
Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. In: Pécsi M. (szerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest, p. 89.
Megjelent
2021-06-15
Rovat
Cikkek