Kiegészítések Külső-Somogy és a Balaton déli partmelléke flórájához és növényföldrajzához
Absztrakt
A Balaton déli partmelléke és a háttérterületén emelkedő Külső-Somogy dombvidék célzott flóra- és vegetációkutatása eredményeképp jelen közleményben 230 edényes növénytaxon feltérképezett előfordulási adatait mutatom be. Növényföldrajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű a Dél-Dunántúlról eddig ismeretlen Vicia sparsiflora előkerülése. E faj és Külső-Somogy lösz dombhátain jellemző más xerotherm tölgyes elemek (Carex halleriana, Centaurea triumfettii subsp. axillaris, Cotinus coggygria, Dictamnus albus, Geranium sanguineum, Piptatherum virescens) és egyes sztyeppréti fajok (Cleistogenes serotina, Leopoldia tenuiflora, Pulsatilla grandis, Sternbergia colchiciflora) előfordulása a térség fejlődéstörténeti-növényföldrajzi kapcsolatait igazolja a Dunántúli-középhegység flóravidékével; közelebbről a tó északi partján, a Balaton-felvidék még gazdagabban kifejlődött xerotherm vegetációjával. A kutatás eredményei megvilágítják azt is, hogy Külső-Somogy dombvidéki területeire a Mezőföld felől, keletről nyugat felé, változó mértékben hatolnak be a Pannonicumban alföldi súlypontú sztyeppfajok (Brassica elongata, Crocus reticulatus, Euphorbia nicaeensis, Hesperis tristis, Taraxacum serotinum, Viola ambigua). Az ezüsthársas cseres-tölgyesek uralta táj erősebb szubmediterrán és kontinentális hatás alatt álló északi, északkeleti peremvidékén a Dunántúl nagy részén közönséges mezofil erdei fajok hiányoznak vagy ritkák (Adoxa moschatellina, Isopyrum thalictroides). Ugyanakkor, Külső-Somogy nyugati (csapadékosabb) részein már sporadikusan megjelennek az atlanti-mediterrán erdei elemek (Dioscorea communis, Ruscus aculeatus) és más – hazánkban Jávorka értelmezésében – dunántúlinak nevezett fajok (Knautia drymeia, Galium sylvaticum).
A Balaton napjainkra szinte egészen beépült partjának alföldi vegetációja (homokpuszták, lápok, szikes rétek, mocsarak) közel teljesen eltűnt. A tóparti, mocsári és lápi növényzet ritkaságai (Peucedanum palustre, Thelypteris palustris, Urtica kioviensis) a megmaradt parti nádasokban és vízállásos háttérterületeken, a berkekben találtak menedéket. A parti láp- és mocsárrétek területe napjainkra túlnyomórészt beépült, de gyepes vízelvezető árkokban, ill. a nádasok part felőli oldalán töredékesen megmaradt fragmentumaikban még számos értékes faj fellelhető (Cyperus flavescens, Hydrocotyle vulgaris, Samolus valerandi, Schoenoplectus pungens), köztük a térségben rendkívül ritka Taraxacum besarabicum is. A parton korábban tömeges Juncus maritimus és az egykori láprétek talajában végbemenő sófelhalmozódást tűrő fajok (pl. Crypsis aculeata, Silene multiflora) a berkek ingadozó vízszintű peremein, ill. néha felhagyott homokbányákban bukkannak fel. A parti föveny egykori rétjeinek és homoki gyepjeinek képviselői szigetszerű vegetációmaradványokban (Echinops ritro subsp. ruthenicus) vagy részben alkalmazkodva az urbán környezethez, nyírt gyepekben élnek túl (Medicago monspeliaca, Spiranthes spiralis).
Néhány, a regionális elterjedési mintázat-típusokat jól reprezentáló faj (Carex halleriana, Corydalis pumila, Crocus reticulatus, Juncus maritimus, Silene multiflora, Taraxacum serotinum) elterjedését térképeken is bemutatom.
Hivatkozások
Barina Z. 2008: Adatok a Dunántúli-középhegység és környéke flórájához. Flora Pannonica 6: 3–23.
Bauer N. 2008: Astragalus asper Wulf. Siófokon. Flora Pannonica 6: 127.
Bauer N. 2010: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. Kitaibelia 15(1–2): 53–63.
Bauer N. 2019a: (88) Bupleurum pachnospermum Pančić (Apiaceae). In: Király G., Baráth K.,Bauer N., Erzberger P., Papp B., Szűcs P., Veres S., Barina Z.: Taxonomical and chorological notes 8 (85–93). Studia botanica hungarica 50(1): 244–245. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.241
Bauer N. 2019b: (93) Sternbergia colchiciflora Waldst. & Kit. (Amaryllidaceae). In: Király G., Baráth K., Bauer N., Erzberger P., Papp B., Szűcs P., Veres S., Barina Z.: Taxonomical and chorological notes 8 (85–93). Studia botanica hungarica 50(1): 249. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.241
Bauer N., Márkus A. 2008: A Törökkoppányi erdők és a Koppány-menti rétek Natura 2000 területek botanikai értékei. Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 51–61.
Bauer N., Mészáros A., Simon P. 1999: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez.Kitaibelia 4(1): 43–50.
Bauer N., Somlyay L. 2007: A Sisymbrium polymorphum (Murray) Roth. és más florisztikai adatok a Nyugat-Mezőföldről. Kitaibelia 12(1): 52–55.
Bánkuti K. 1999: A Mátra Múzeum herbáriuma – a Gotthárd-gyűjtemény I. (Pteridophyta, Gymnospermatophyta, Monocotyledonopsida). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23: 103–141.
Borbás V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, Budapest, 431 pp.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Boros Á. 1924: Grundzüge der Flora der linken Drauebene mit besonderer Berücksichtigung der Moore. (A drávabalparti síkság Flórájának alapvonásai, különös tekintettel a lápokra). Magyar Botanikai Lapok 23: 1–56.
Boros Á. 1926: A Balaton vizének és partjának néhány növényéről. Archivum Balatonicum 1: 178–180.
Boros Á. 1929: A Pannonicum és Praeillyricum flóravidékek kapcsolata. Magyar Botanikai Lapok 27: 51–56.
Boros Á. 1936: Adatok Somogy vármegye flórájának ismeretéhez. Vasi Szemle 3: 79–86.
Boros Á. 1970: Florisztikai közlemények V. Botanikai Közlemények 57(1): 69–72.
Boros Á. 1973: Florisztikai jegyzetek 1915–1971. Magyar Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény, Kézirat.
Csapody V. 1939: Florisztikai adatok. Botanikai Közlemények 36: 347.
Csábi M., Csirmaz K., Gregorits J., Haszonits Gy., Hernádi L., Kiticsics A., Lukács R., Makádi S., Marton J., Molnár V. A., Nagy T., Pánczél M., Raksányi Zs., Reszler G. ,Takács A. 2015: Kiegészítések a Magyarország orchideáinak atlasza elterjedési adataihoz. Kitaibelia 20: 170–172. https://doi.org/10.17542/kit.20.168
Csiky J. 2006: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia 10(1) [2005]: 138–153.
Csiky J., Farkas S., Király G., Pál R., Purger D., Tóth I. Zs. 2005: A Cirsium boujartii (Pill. et Mitterp.) Schultz Bip. újrafelfedezése Magyarországon. Flora Pannonica 3: 69–77.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.
Fekete G., Zólyomi B. 1966: Über die Vegetationszonen und pflanzengeographische Charakteristik des Bakony-Gebirges. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 58: 197–205.
Fekete L., Blattny T. 1913: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a Magyar Állam területén. Joerges, Selmecbánya, 793 + 150 pp.
Gábris Gy., Pécsi M., Schweitzer F., Telbisz T. 2018: Domborzat. In: Kocsis K. (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 42–57.
Gams H. 1926: Remarques sur quelques Potamots du groupe Coleophylli Koch. Archivum Balatonicum 1: 29–32.
Gombocz E. 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii I-II. Budapest, 973 pp.
Gyalog L., Horváth I. 2004: A Velencei-hegység és a Balatonfő földtana. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 316 pp.
Haszonits Gy., Schmidt D., Bartha D. 2021: Historic and recent occurrences of Kievan nettle (Urtica kioviensis Rogow.) in Hungary. Botanikai Közlemények 108(2): 135–156. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.2.135
Horvát A. O. 1942: Külsősomogy és környékének növényzete. Borbásia 4(1–6): 1–70.
Horvát A. O. 1943: A Dunántúl növényföldrajzi határa keleten. Pannonia 7(3–4): 354–358.
Horvát A. O. 1949: Geobotany of Eastern Transdanubia Hungarica. Acta Biologica Acad. Sci. Hung. 1(5–6): 247–259.
Jakucs P., Marosi S., Szilárd J. 1963: Mikroklímamérések a Jaba-völgyben. Földrajzi Értesítő 12(3): 357–378.
Jávorka S. 1940: Növényelterjedési határok a Dunántúlon. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 59: 967–997.
Kaán K. 1931: Természetvédelem és a természeti emlékek. Budapest, 312 pp.
Kárpáti Z. 1960: Die pflanzengeographische Gliederung Transdanubiens. Acta Botanica Hungarica 6(1–2): 45–53.
Kerényi-Nagy V. 2010: Ritka rózsfajok és hibridek – Rosa spp. Tilia 15: 224–226.
Kevey B. 1980: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I. Botanikai Közlemények 67: 179–182.
Kevey B. 1985: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 72: 155–158.
Kevey B. 1989: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. Botanikai Közlemények 76: 83–96.
Kevey B. 1995: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VII. Botanikai Közlemények 82: 45–53.
Kevey B., Bartha D. 2010: Szúrós csodabogyó – Ruscus aculeatus L. Tilia 15: 271–301.
Kevey B., Horvát A. O. 1986: Die Verbreitung einiger submediterraner Pflanzenarten in SüdostTransdanubien. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft Österreich 124: 23–40.
Király G. 2007: Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 31–40.
Király G., Király A. 2018: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 105(1): 27–96. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.27
Kovács M. 1955: Die zönologischen und ökologischen Verhältnisse vom Cladietum marisci in der Gegend des Balaton Sees. Acta Botanica Hungarica 2: 133–146.
Kovács M., Priszter Sz. 1957: Kiegészítések és adatok „A magyar növényvilág kézikönyvé”-hez. Botanikai Közlemények 47: 87–93.
Lájer K. 1998a: Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 3(2): 263–274.
Lájer K. 1998b: Újabb adatok Belső-Somogy flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 13: 217–239.
Lájer K. 2003: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetéről. Natura Somogyiensis 5: 13–28.
Lájer K. 2006: A kormos csaté (Schoenus nigricans L.) társulási viszonyairól Magyarországon. Flora Pannonica 4: 77–90.
Lájer K. 2007: A Nagyberek flórájának és lápi-mocsári vegetációjának alapvonásai. Natura Somogyiensis 10: 73–93.
Lengyel G. 1929: A magyar lucernamag származási vizsgálata. Kísérletügyi Közlemények 32: 555–622.
Lőkös L. (szerk.) 2001: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii III. 1805–1817. Hungarian Natural History Museum, Budapest, 460 pp.
Mágocsy-Dietz S. 1914: Adatok a Balaton és környéke flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 13(5–6): 117–127.
Mágocsy-Dietz S. 1918: Adatok a Balaton és környéke flórájának megismeréséhez. Botanikai Közlemények 17: 17–35.
Mészáros A. 2001: Adatok a Veszprém megyei Mezőföld flórájához I. Folia Musei HistoricoNaturalis Bakonyiensis 17: 55–64.
Mészáros A., Simon P. 2009: Adatok Veszprém megye flórájához I. Kitaibelia 14(1): 69–85.
Moesz G. 1926: Néhány érdekesebb növény újabb előfordulása. Botanikai Közlemények 23: 184–186.
Molnár Cs., Molnár Zs., Barina Z., Bauer N., Biró M., Bodonczi L., Bölöni J., Csathó A. I., Csiky J., Deák J. Á., Fekete G., Horváth A., Juhász M., Kállayné Szerényi J., Király G., Magos G., Máté A., Mesterházy A., Molnár A., Nagy J., Óvári M., Purger D., Sramkó G., Szénási V., Szmorad F., Tóth T., Virók V. 2008: Vegetationbased landscape-regions of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl.): 47–58.
Molnár V. A., Mészáros A., Csathó A. I., Balogh G., Takács A., Löki V., Lovas-Kis Á., Tökölyi J., Somlyay L., Bauer N. 2018: Distribution and seed production of the rare, dry grassland specialist Sternbergia colchiciflora (Amaryllidaceae) in Pannonian graveyards. Tuexenia 38: 371–384. https://doi.org/10.14471/2018.38.015
Nagy T. 2015: Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy). Kitaibelia 20: 74–80. https://doi.org/10.17542/kit.20.74
Nagy T. 2017: Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről II. (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy). Kitaibelia 22(1): 114–121. https://doi.org/10.17542/kit.22.114
Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20: 545–571.
Pásztor L., Dobos E., Michéli E., VárallyaY Gy. 2018: Talajok. In. Kocsis K. (főszerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 82–93.
Pillich F. 1928: Adatok Tolnavármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 26 [1927]: 94–97.
Pillitz B. 1910: Veszprém vármegye növényzete. Veszprémvármegyei Múzeum Kiadványai, Veszprém, 167 pp.
Pinke Gy., Pál R., Király G., Szendrődi V. 2006: Adatok Külső- és Belső-Somogy gyomflórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 93: 53–68.
Pokorny A. 1860: Zur Flora des ungarischen Tieflandes. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 10: 283–290.
Pócs T. 1981: Növényföldrajz. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.
QGIS Development Team 2018: QGIS Geographic Information System. OpenSource Geospatial Foundation Project, http://qgis.osgeo.org
Rédl R. 1942: A Bakonyhegység és környékének flórája – Magyar Flóraművek V., Veszprém, 159 pp.
Reichenbach L. 1830: Flora germanica excursoria ex affinitate regni vegetabilis naturali disposita, sive principia synopseos plantarum in Germania terrisque in Europa media adjacentibus sponte nascentium cultarumque frequentius. Lipsiae, 878 pp.
Rozner Gy., Miókovics E., Vidéki R. 2011: Védett növényfajok előfordulási adatai ÉszakSomogyban. Natura Somogyiensis 19: 5–16.
Sigmund K. L. 1837: Füred’s Mineralquellen und der Plattensee. Pest, 112 pp.
Simkovics L. 1876: Adatok Magyarhon edényes növényeihez. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 11 [1873]: 157–211.
Soó R. 1928: Adatok a Balaton-vidék flórájának ismeretéhez I. Archivum Balatonicum 2: 132–136.
Soó R. 1930: Adatok a Balaton-vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez. II. Magyar Biológiai Intézet Munkái 3: 169–185.
Soó R. 1931: Adatok a Balaton-vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez. III. Magyar Biológiai Intézet Munkái 4: 293–319.
Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 655 pp.
Soó R., Borsos O. 1957: Új adatok a Magyar növényvilág kézikönyvéhez. Botanikai Közlemények 47: 95–98.
Szabó I. 1987: A Keszthelyi-hegység növényvilágának kutatása. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 6: 77–98.
Szabó I., Kercsmár V., H. Szőnyi É., L. Nyéki E. 2007: Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében. Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 69–82.
Szalóky I., Bódis J. 2004: A Lellei-Bozót és a Szemesi-Berek élőhelyei. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 279–289.
Varga Gy., Alföldi L., Gábris Gy., Horváth G., Kocsis K., Lázár I., Maginecz J., Szalai J., Szalay M. 2018: Vizek. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 70–81.
Wagner J. 1941: Magyarország hársai I. Az ezüstlevelű hársak. Magyar Királyi Kertészeti Akadémia Közleményei 7: 14–46.
Wolf M., Schmidt D., Vidéki R., Tiborcz V., Mesterházy A. 2019: Hidden on the shore for half a century: actual distribution of Schoenoplectus pungens (Cyperaceae) in Hungary. Studia botanica hungarica 50(1): 107–120. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.107
Z. Horváth J. 2007: Adatok somogyi tájak flórájához. Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 57–68.
http1 – Euro+Med 2006–: Euro+Med PlantBase - the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. Published on the Internet http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/ (hozzáférés: 2022. január 31).
http2 – Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2020: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu) Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet. (hozzáférés: 2022. január 20. – február 28).
http3 – Meusel H., Jäger E. 1965–1992: Vergleichende Chorologie der zentraleuropäischen Flora. Band I., II., III. http://chorologie.biologie.uni-halle.de/choro/ (hozzáférés: 2022. január 20. – február 28).
