Évf. 25 (2017)
Mindennek van története.
A folyóiratoknak is.
Egy huszonöt éves ember fiatal. Egy huszonöt éves folyóirat inkább
középkorú. Negyedszázadot már érdemes visszanézni. Ezt szolgálja ez a
rövid áttekintés.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetében kétnapos konferenciát tartottak
Beszédkutatás ’92 címmel 1992-ben. Az ott elhangzott előadások
tanulmányokká átdolgozott változatait kötetben publikálták egy évvel
később, Beszédkutatás 1993 címmel. Az alcím: Tanulmányok az elméleti és
az alkalmazott fonetika köréből volt. Szerzői nyelvészek, fonetikusok,
fizikusok, foniáterek, logopédusok, mérnökök, vagyis mindazok, akik a
beszéd valamely területét kutatták. A pozitív fogadtatás eredményezte, hogy
ezt követően minden évben megjelent egy szerkesztett tanulmánykötet
(kötetcímmel), amelynek célja a magyar beszédkutatás legfrissebb ered-
ményeinek széleskörű bemutatása volt a fonológiától a beszédtechnológiáig.
A célok, az évenkénti megjelenés, az anonim lektoráltatás a kezdetektől,
illetve a szerkesztés relatív állandósága odavezetett, hogy a Beszédkutatás
folyóirattá vált. Tíz évvel ezelőtt pedig megalakult a nemzetközi szer-
kesztőbizottság. A folyóirat 2008-ban az ERIH Nat, majd 2016-ban az ERIH
Plus kritériumainak megfelelt, így bekerült a nemzetközi listába.
A megjelent tanulmányok folyamatosan tükrözik a jelentős szak-
tudományos kutatási irányokat, a publikált eredmények nem maradnak el a
nemzetközi publikációkétól. A cikkekre sokan hivatkoznak. A folyóirat
tematikája már a kezdetektől sokrétű, a beszéddel kapcsolatos területek egyre
szélesebbek, alkalmazkodva a tudomány fejlődéséhez.
A Beszédkutatás 25 évét elsősorban papír alapú folyóiratként élte (mindig
más színű borítóval); az egyes számok pedig az interneten is elérhetők voltak.
2018-tól ez megváltozik: internetes folyóirattá alakul, ez azonban csupán a
fizikai állapot változását jelenti, tartalmi, szakmai és minden egyéb szem-
pontból a Beszédkutatás a legjobb hagyományait fogja követni.
Az első szám megnyitójában Vértes O. András óva intett bennünket a
„legújabb tudományos divatok bálványaitól” és a „régebbi szakirodalom
elhanyagolásától”. Azt hiszem, elégedett lenne velünk.
A Beszédkutatás a magyar nyelvtudomány egyik meghatározó orgánuma.
Gósy Mária