Gyermekekért, korlátok között: Civil szervezetek lehetőségei a mai Magyarországon
Absztrakt
Tanulmányunk a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek működését vizsgálja a 2010 utáni Magyarországon. A kvalitatív, pilot jellegű kutatás során félig-strukturált interjúkat készítettünk a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek képviselőivel. A kutatásunk fő célja annak feltárása volt, hogy hogyan jellemezhető a civil szféra gyerekekkel foglalkozó szegmense az egyre szűkülő demokratikus térben Magyarországon. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a korlátozó politikai környezet hogyan befolyásolja a nem kormányzati szervezetek gyermekjogi érdekérvényesítő képességét, valamint a civil szervezetek kihívásait és megküzdési stratégiáit is azonosítottuk. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a vizsgált szervezetek tevékenysége gyakran az állami gyermekvédelmi rendszer hiányosságainak pótlását célozza, miközben folyamatosan erőforráshiánnyal és legitimációs nehézségekkel küzdenek. Eredményeink megerősítik a civil szerveztek körüli mozgástér szűkülésének tendenciáját, melyről korábbi, a hazai civil szféra más területeit vizsgáló korábbi kutatások is beszámoltak (Gerő et al., 2016; Fejős – Neményi, 2020; Petri – Hruskó, 2023). A kutatás során megfigyelhető volt, hogy a civil szervezetek önmeghatározásában és a többi szervezet besorolásában is fontos szerepet játszott a hatalommal való viszony. Az advocacy, azaz a gyermekjogi érdekérvényesítés fogalmának értelmezése eltérő volt a szervezetek között, ami a terület komplexitására és a szakmai diskurzus akadályozottságára is rámutat. Mindazonáltal az interjúalanyok között széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy a gyermekjogok érvényesülése jelenleg Magyarországon súlyos korlátokba ütközik. Ez a helyzet jelentős kihívásokat támaszt a civil szervezetek számára.
Hivatkozások
Anheier, H. K., Lang, M., Toepler, S. (2019). Civil society in times of change: Shrinking, changing and expanding spaces and the need for new regulatory approaches. Economics, 13(1). http://dx.doi.org/10.5018/economics-ejournal.ja.2019-8
Cascardi, M., Brown, C., Shpiegel, S., Alvarez, A. (2015). Where have we been and where are we going? A conceptual framework for child advocacy. SAGE Open, 5(1). https://doi.org/10.1177/2158244015576763
Cohen, D., De la Vega, R., Watson, G. (2001). Advocacy for social justice: A global action and reflection guide. Kumarian Press.
Edwards, M. (2002). NGOs, social change and the transformation of human relationships. Earthscan Publications.
Fazekas, A. (2024). Látni vagy nem látni? Civil Szemle, 21(4), 89–109. https://doi.org/10.62560/csz.2024.04.5
Fejős, A., Neményi, M. (2020). Család, munka és női test: Nőkkel és családokkal foglalkozó civil szervezetek egy változó társadalmi‐politikai környezetben. In Fejős, A., Szikra, D. (szerk.) Támogatás és támadás: Női civil szervezetek az illiberális demokráciában (pp.77–106.) Társadalomtudományi Kutatóközpont
Fuchs, E. (2007). Children’s rights and global civil society. Comparative Education, 43(3), 393–412. https://doi.org/10.1080/03050060701556356
Gamze Erdem Türkelli, Vandenhole, W. (2012). The Convention on the Rights of the Child: Repertoires of NGO participation. Human Rights Law Review, 12(1), 33–64. https://doi.org/10.1093/hrlr/ngr045
Gerő, M. (2020). Elzárkózás és fojtogató ölelés: A civil szervezetek és az állam átalakuló kapcsolata az erősödő kontroll korszakában. In Fejős, A., Szikra, D. (szerk.) Támogatás és támadás: Női civil szervezetek az illiberális demokráciában (pp.8–30.) Társadalomtudományi Kutatóközpont
Gerő, M., Fonyó, A. (2013). Szektor, alszektor vagy nem szektor? Socio.hu, (1), 34–60. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2013.1.34
Gerő, M., Susánszky, P., Tóth, G., Kopper, Á. (2016). A jogvédő szervezetek változásmenedzsment stratégiái. Civil Szemle, 13(4), 15–27.
Herczog, M. (2009). Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület.
Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. (2025). Gyermekjogi jelentés 2024.
Lápossy, A., Somody, B. (2025). Tényleg vannak a gyermekeknek alapjogaik? Fundamentum: Az emberi jogok folyóirata, 29(1), 4–20.
Muhari, J. (2024). Több száz elhagyott csecsemő vár kórházban nevelőszülőre, mert a magyar gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk. 2025.09.19-i megtekintés, Népszava, https://nepszava.hu/3251092_elhagyott-csecsemok-korhaz-varakozas-magyarorszag-neveloszulo-hiany
Petri, G., Hruskó, E. (2023). A fogyatékosügyi mozgalom részvétele a szakpolitikákban 1998 óta Magyarországon. Szociológiai Szemle, 33(4), 24–49.
Rácz, A. (2013). Innovativitás és rendszerszerűség a szociális és gyermekvédelmi területen működő civil szervezetek szemléletében. Esély, (3), 48–65.
Sebestény, I. (2005). Civil dilemmák: Kihívások és alternatívák a civil szektorban (Acta Civilitas 6). Civitalis Egyesület.
UNICEF. (2010). Advocacy toolkit: A guide to influencing decisions that improve children’s lives. UNICEF.
Varga, Á. (2016). A GONGO-jelenség és kormányzati civilek Magyarországon. In Antal, A. (Szerk.), A civilek hatalma: A politikai tér visszafoglalása (pp.234–248.) Noran Libro.
