Miért van szükségünk közösségalapú egészségfejlesztésre?

  • Benyó Béla
Kulcsszavak: egészségfejlesztés, közösségi részvétel, felhatalmazottság, hatalomnélküliség, kapacitásfejlesztés

Absztrakt

Az Ottawai Nyilatkozat lendületet és teret adott a közösségalapú egészségfejlesztési elméletek és gyakorlati politikák megfogalmazásának. Azóta számos elmélet és bizonyítottan hatásos beavatkozási módszer látott napvilágot e témakörben. Ezek közül néhány kiállta a gyakorlat próbáját és a jó gyakorlatok sorába került. A kutatók kimerítő vitát folytattak a közösségi bevonódás szintjeiről, módjairól, jellemzőiről, azok egymáshoz való kapcsolódásukról. Tisztázták a közösségi részvétel, felhatalmazottság mibenlétét és folyamatjellegét, amely végül munkadefinícióként a WHO Európai Regionális Irodája által is elfogadást nyert. A közösségi felhatalmazottság fogalmának tisztázása gyakorlati jelentőséggel bír, mert meghatározza a közösség szerepét az egészségfejlesztés során, melynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. Ennek eredményeképpen válhat valósággá az az elv, hogy a közösség egészségét alapvetően meghatározza, hogy milyen mértékben képes a közösség kontrollálni az egészségkockázati tényezők alakulását. A változás igénye elérte hazánkat is, a népegészségügy intézményrendszerének reformja a figyelem középpontjába helyezi a közösség szerepének értelmezését. Éppen ezért aktuálissá vált a téma elméleti áttekintése, összefoglalása. A cikk erre tesz kísérletet.

Megjelent
2017-03-30
Hogyan kell idézni
BenyóB. (2017). Miért van szükségünk közösségalapú egészségfejlesztésre?. Egészségfejlesztés, 58(4), 20-31. https://doi.org/10.24365/ef.v58i4.209
Folyóirat szám
Rovat
Eredeti közlemények - Áttekintés