Szerzői útmutató

Letölthető Szerzői útmutató

 

KÖZLEMÉNYEK BEKÜLDÉSE

KÖZLEMÉNYEK BEFOGADÁSA, ELBÍRÁLÁSA ÉS ELFOGADÁSA

Titkosság

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Szerzőség

Előzetes és ismételt közlés

Vizsgálati személyek személyiségi jogainak védelme

Közlemény tartalmának megjelenés előtti nyilvánosságra hozása

KÖZLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE

Kutatás

Áttekintés

Agora

Cikkismertetés

Szakdokumentum

Egyéb közlemény

Hozzászólás

KÖZLEMÉNYEK FORMAI KRITÉRIUMAI

Fájlformátum és szövegszerkesztés

Címadás

Magyarázatok

Hivatkozások

Ábrák, táblázatok

Köszönetnyilvánítás

Helyesírás

Mellékletek

SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

 

Az Egészségfejlesztés küldetése, hogy szakmai kommunikációval hozzájáruljon a hazai népegészségügy színvonalának emeléséhez. A Folyóirat az egészségfejlesztés és népegészségügy elméletére, továbbá nemzetközi és hazai gyakorlatára vonatkozó írásokat közöl elsősorban magyar nyelven (egyedi elbírálás esetén angol nyelven is), amelyek mindazok számára különösen hasznosak lehetnek, akik az egészségfejlesztésben közvetlenül vagy közvetve szerepet vállalnak. Így célközönsége nemcsak az egészségügy, hanem más szektorok, mint az oktatási vagy a szociális terület szakemberei is.

A benyújtott kéziratokat a Szerkesztőség a következő rovatok egyikébe sorolja: Eredeti közlemény, Cikkismertetés, Szakdokumentum, Egyéb közlemény, Hozzászólás. A rovatokhoz tartozó eltérő követelményeket az Útmutató alább részletezi.

A Szerkesztőség az Útmutatót az Orvosi Folyóiratok Szerkesztőinek Nemzetközi Bizottsága (International Committee of Medical Journals Editors, www.icmje.org) által kidolgozott egységes követelményrendszer (Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals) főbb elveire támaszkodva állította össze. A Folyóirattal kapcsolatos további információért a balku.eszter@nnk.gov.hu e-mail címre írhat.

KÖZLEMÉNYEK BEKÜLDÉSE

Az Egészségfejlesztés folyóiratba az elbírálási folyamat gyorsítása és átláthatóbbá tétele céljából 2016-tól csak elektronikus úton, az Open Journal System használatával lehet beküldeni kéziratokat. A Szerzőkkel vagy az olvasókkal való kommunikáció is elektronikus úton, e-mailben zajlik.

A rendszer használatához és a kézirat beküldéséhez előzetes regisztráció szükséges a Folyóirat honlapján (https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl). Regisztráció után az „Új beküldés”-re kattintva lehet a kéziratbeküldést megkezdeni. Amennyiben a rendszer használata közben probléma adódik vagy kérdése merül fel, segítséget a folyoirat@nnk.gov.hu címre küldött e-mailben kérhet.

A beküldendő kéziratot a Szerzői útmutató menüpontban olvasható és letölthető „Útmutató az Egészségfejlesztés szerzőinek” (továbbiakban Útmutató) szerint kell előkészíteni. Az Útmutatónak nem megfelelő kéziratokat a Szerkesztőség nem tudja kezelni, a kijavítás szükségességéről a Szerzők értesítést kapnak. A kijavított kéziratot a korábban már megkezdett beküldési folyamatban szükséges ismételten feltölteni.

Az Eredeti közlemény elfogulatlan kezelése érdekében a kézirat nem tartalmazhat semmilyen, a Szerzőkre utaló információt. Tehát a kéziratban ne szerepeljen a Szerzők neve, munkahelye, vagy Köszönetnyilvánítás.

 KÖZLEMÉNYEK BEFOGADÁSA, ELBÍRÁLÁSA ÉS ELFOGADÁSA

A beküldött kéziratokat a Szerkesztőség plágiumellenőrzésnek veti alá, illetve összeveti az Útmutatóban leírt követelményekkel, és öt munkanapon belül visszajelez a Szerzőnek arról, hogy a kéziratot a Szerkesztőség befogadta, vagy az Útmutatóban leírtakhoz képest milyen módosítások szükségesek a kézirat befogadásához.

A kézirat befogadása után a cikk szerkesztőhöz kerül, aki amennyiben az az Eredeti közlemény rovatban jelenik meg (lásd később), szakbírálatra küldi azt. (A szakbírálat megírásának szempontjai az Útmutató végén olvashatók.) A kézirat közlésre való elfogadásáról a Szerkesztőség dönt, melyről a szerkesztő e-mailben értesíti a Szerzőt, valamint ismerteti, hogy milyen változtatásokat tart szükségesnek a kézirat megjelentetéséhez.

A kérésnek megfelelően módosított kéziratot a Szerző visszaküldi a szerkesztőnek, aki ellenőrzi a változtatásokat. Ezt követően a kézirat az olvasószerkesztőhöz kerül, aki egyben korrektúrát is végez: a jobb olvashatóság érdekében nyelvi, indokolt esetben tartalmi módosításokat javasol a Szerzőnek, valamint a nyelvhelyességre ügyel. Az olvasószerkesztő által kért módosítások elvégzésére a Szerzőnek három nap áll rendelkezésére. Az olvasószerkesztés befejezése után a kéziratot a tördelőszerkesztő végső formára tördeli, amely ismételt korrektúrázásra újra az olvasószerkesztőhöz kerül, aki jóváhagyásra a Szerzőnek visszaküldi a véglegesnek szánt kéziratot. A Szerzőnek két napja van módosításokat kérni a már tördelt kéziratban. Ha a Szerző nem tesz visszajelzést a tördelt kézirattal kapcsolatban, akkor azt részéről elfogadottnak tekintjük. A végleges formában jóváhagyott kézirat megjelentetéséről a Szerző értesítést kap.

Titkosság

A szakértői bírálat titkossága

Az Eredeti közlemény rovatba írt kéziratok elbírálása titkosan történik. A szakbírálatra felkért szakértő az elbírálandó közleményt a Szerzőre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg, amennyiben ez technikailag lehetséges. A szakértő — ha maga másképpen nem nyilatkozik — ismeretlen marad a Szerző számára. Ha második szakértő is véleményezi a kéziratot, akkor munkájához az első szakértő véleményét a név elhagyásával kapja meg.

A kézirat titkossága

A kézirattal és annak elbírálási folyamatával kapcsolatos információkat a Szerkesztőség kizárólag a Szerzőnek és a bírálatot végző szakértőnek ad. A szakbíráló nem készíthet saját részére másolatot a cikkről vagy annak részleteiről.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A Szerkesztőség csak abban az esetben foglalkozik a beküldött kézirattal, ha a kézirat Szerzője az alábbiakról előzetesen nyilatkozik:

  • a közlemény korábban más folyóiratban nem jelent meg, és másik folyóiratnál nincs elbírálás alatt;
  • a közlemény első megjelentetésének jogáról lemond az Egészségfejlesztés javára;
  • a Folyóirat honlapján a közlemény bárki számára szabadon hozzáférhető, az ott elérhető változat a forrás megjelölésével szabadon továbbadható;
  • jogi probléma esetén a Szerző és a kiadó jogaira és kötelezettségeire vonatkozó hatályos jogszabályok, elsősorban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény iránymutatásai érvényesek.

Szerzőség

Szerzőségre jogosult az, akinek a közlemény elkészítésében való közreműködése a következők közül valamennyi tevékenységet magában foglalja: tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása; a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szellemi tartalmának felülvizsgálata; a megjelenő, végső változat elkészítése. A szerzőnek nem minősülő résztvevők a köszönetnyilvánításban vagy külön függelékben jeleníthetők meg.

Előzetes és ismételt közlés

Az ismételt közlés általánosságban nem elfogadott, ettől eltérő gyakorlat alkalmazható,

  • ha az anyagot előzetes közlésként (preliminary report, preprint) tudományos ülés kapcsán, absztrakt vagy poszter formájában ismertették, vagy konferencia-kiadványként (proceedings) jelentették meg;
  • ha más nyelven vagy az olvasók más csoportjának átalakítva jelentetik meg másodszor a munkát, feltéve, hogy mindkét folyóirat elfogadta a másodközlést.

A másodközlés címoldalán lábjegyzetben fel kell tüntetni az eredeti közlés helyét teljes idézési formában.

A közlésre benyújtott kézirat nem tartalmazhat korábban már megjelent vagy közlésre máshol benyújtott vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot. A benyújtáskor a Szerkesztőséget informálni kell a korábban megjelent vagy elbírálás alatt álló más közleményekben található részanyagokról (a kézirat vagy a nyomtatott, illetve elektronikus sajtóban megjelent cikk másolatát mellékelve).

Vizsgálati személyek személyiségi jogainak védelme

A kutatások etikai megfelelőségét, eredményeinek közölhetőségét — amennyiben a kutatáshoz etikai engedélyt kaptak — az etikai engedély számának feltüntetésével igazolni szükséges.

A vizsgálati személyekről azonosításra alkalmas információ nem közölhető sem a közlemény szövegében, sem az ábrákon, csak ha a vizsgálati személy ehhez a tájékozott beleegyezési nyilatkozatában hozzájárult. A közleményben a vizsgálati személy beleegyezésének tényét fel kell tüntetni.

Közlemény tartalmának megjelenés előtti nyilvánosságra hozása

Közlésre elfogadott, de még meg nem jelent közlemény tartalmát, illetve annak részleteit a Szerző csak a Folyóiratban megjelenést követően hozhatja nyilvánosságra.

Kivételt képez, ha a közleményben vagy levélben a Szerző súlyos egészségkárosító hatásról számol be, de ebben az esetben is előzetesen a Szerkesztőség beleegyezését kell kérni.

KÖZLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE

Kutatás

Ebben a rovatban a szerzők saját vizsgálati eredményeiket és az azokra alapozott következtetéseket ismertetik az előzmények és a nemzetközi adatok tükrében.

Elvárt tagolás:

  • Maximum 300 szavas magyar nyelvű Összefoglaló és angol nyelvű Summary (Bevezetés/Background, Módszertan/Methodology, Eredmények/Results, Következtetések/Conclusions tagolással)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva)
  • Bevezetés (elvárt tartalma: háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Módszertan
  • Eredmények (többek közt a minta jellemzői)
  • Megbeszélés
  • Következtetések
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke

Áttekintés

Az ebben a rovatban megjelenő közlemények egy meghatározott témában, a szerző által előre megtervezett módszerrel összeválogatott szakirodalmat foglalja össze, és kritikusan értékeli. Az előre meghatározott keresési, válogatási és értékelési módszertant a kéziratban ismertetni szükséges.

Elvárt tagolás:

  • Maximum 300 szavas magyar nyelvű Összefoglaló és angol nyelvű Summary (Bevezetés/Background, Módszertan/Methodology, Eredmények/Results, Következtetések/Conclusions tagolással)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva)
  • Bevezetés (elvárt tartalma: háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Módszertan
  • Eredmények (többek közt a minta jellemzői)
  • Megbeszélés
  • Következtetések
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke

Agora

A rovat az egészségfejlesztés területét érintő vélemények, elképzelések, valamint vitaanyagok közlésével az építő jellegű szakmai párbeszéd elősegítését szolgálja. Az Agora rovatban megjelentek a szerző álláspontját tükrözik, amik, természetesen, nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Elvárt tagolás:

  • Maximum 300 szavas magyar nyelvű Összefoglaló és angol nyelvű Summary (Bevezetés/Background, Vélemény/Opinion, Következtetések/Conclusions tagolással)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva)
  • Bevezetés (elvárt tartalma: háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Vélemény
  • Következtetések
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke

A törzsszöveg lehetőleg ne haladja meg a 3000 szót, mely számba nem tartoznak bele a táblázatok, a kulcsszavak, az ábrák és az irodalmi hivatkozások.

Cikkismertetés

A Cikkismertetés rovatban máshol megjelent és ott már szakbírált közlemények rövid összefoglalására (Cikkismertetés), vagy szakkönyv, kiadvány rövid bemutatására, illetve más folyóiratok aktuális lapszámának ajánlására (Ajánló) van lehetőség.

Elvárt tagolás:

  • Szerző által választott cím (angolul is)
  • Ismertetendő cikk pontos irodalmi hivatkozása (lásd később)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva)
  • Ismertetés szövege (lehetőleg az ismertetett cikk eredeti tagolásával)
  • Végén 3–5 mondatban megfogalmazott, a hazai szakembereknek szánt kulcsüzenet „Tanulságok a hazai szakemberek számára” alcím alatt
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke (amennyiben az ismertetetten kívül a Szerző másra is hivatkozik)

Lehetőleg 1000 szónál ne legyen több.

Szakdokumentum

A rovat ismerteti az egészségfejlesztés területét érintő koncepciókat, ajánlásokat, irányelveket és módszertani útmutatókat, valamint bemutatja a népegészségügy hazai és nemzetközi szervezeteinek, állásfoglalását, legfontosabb munkaanyagait, jelentéseit vagy egyéb kiemelt fontosságú dokumentumait.

Elvárt tagolás:

  • Szerző által választott cím (angolul is)
  • Ismertetendő dokumentum pontos irodalmi hivatkozása (lásd később)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva)
  • Ismertetés szövege (lehetőleg az ismertetett dokumentum eredeti tagolásával)
  • Végén 3–5 mondatban megfogalmazott, a hazai szakembereknek szánt kulcsüzenet „Tanulságok a hazai szakemberek számára” alcím alatt
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke (amennyiben az ismertetetten kívül a Szerző másra is hivatkozik)

A törzsszöveg terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 3500 szót, melybe nem számítanak bele a kulcsszavak, az ábrák, a táblázatok és az irodalomjegyzék.

Egyéb közlemény

Az Egyéb közlemények magukba foglalják az előzetes felhívást szakmai eseményekre, vagy utólagos tájékoztatást azokról, valamint szakmai szervezetek vagy kiemelkedő teljesítményű szakemberek bemutatását. Az ide sorolt közlemények megfelelő tagolásáról a Szerző dönt. Terjedelmük lehetőleg ne haladja meg a 300 szót.

Hozzászólás

Ebben a rovatban a lapban (kivételes esetben máshol) megjelent közleményhez kapcsolódó észrevételt, véleményt lehet megjelentetni. A hozzászólás címét a Szerző választhatja meg, de az első mondatban a hozzászólással érintett közleményre hivatkoznia kell. A Szerzőnek lehetősége van egyéb szakirodalomra is hivatkozni. A hozzászólás terjedelme lehetőleg ne haladja meg az 500 szót.

KÖZLEMÉNYEK FORMAI KRITÉRIUMAI

Fájlformátum és szövegszerkesztés

A közleményeket Microsoft Word (doc, docx) vagy rtf formátumban kérjük beküldeni. A kézirat szövege 11 pontos Calibri betűtípussal, egyszeres sorközzel, sorkizárt formában készüljön, a címsorokon kívül ne legyen vastagítással vagy aláhúzással kiemelés. Kérjük, ügyeljen arra, hogy a címsorok egymás alá rendeltsége (szintje) jól követhető legyen.

A szövegben és a táblázatokban is legfeljebb egy tizedesjegyet tüntessen fel! Ettől csak abban az esetben térjen el, ha a számértékek megkülönböztetéséhez ez feltétlenül szükséges. A szórás jelzésére ne használja a ± jelet, helyette az “SD” rövidítést! A statisztikai próbák p-értékei kivételt képeznek, azoknál 4, legalább egy 0-tól eltérő tizedesjegy megadását kérjük.

A χ2négyzet próba jelölésére a khí²-t használja. A statisztikai kifejezések megfelelő magyar megfelelőit itt keresheti ki: https://www.biostat.hu/biostat-szotar/.

Címadás

A közlemény angol és magyar címe lehetőleg rövid és figyelemfelhívó legyen, ne tartalmazzon rövidítést vagy hivatkozást. A Szerkesztőség javaslattal élhet a közlemény címét illetően.

Magyarázatok

A közlemények szövegéhez tartozó magyarázatok, megjegyzések a lábjegyzetbe kerüljenek 1, 2, 3, stb. jelöléssel, 10 pontos Calibri betűtípussal!

Hivatkozások

A Folyóiratban az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association; APA) aktuális ajánlását (7. kiadás) követjük a hivatkozások megadására.

Hivatkozások a szövegben

A szövegen belüli hivatkozások formája függ a szerzők számától és attól, hogy mondaton belül, vagy pedig a mondat végén, zárójelben akarunk-e hivatkozni (mind a kettő lehetséges). A szövegközi hivatkozások elkészítése egyaránt lehetséges angol vagy magyar nyelvű referenciakezelővel, vagyis a szövegben egyaránt előfordulhatnak az „&” vagy az „és”, valamint az „et al.” vagy az „és mtsai” kifejezések, ám ezek használatának végig következetesnek kell lennie a közleményben. A következő szövegrészlet magyarul mutatja be a különböző lehetséges hivatkozási formákat:

„A dietetika a táplálkozás tudományaként több meghatározó szereppel is bír (Szabó és Kis, 2002). A gyógyítás különböző területein a diétás tanácsadás kiemelendő feladat (Németh és mtsai, 2002; Veresné Bálint, 2004), valamint ahogy Szabó, Kovács és Lakatos (2008) megállapította, ugyanolyan fontos a megelőzés, a prevenció a helyes táplálkozás elsajátításában és a betegségek kialakulásában (Völgyi és Arató, 2007). A külföldi irodalom bőven foglalkozik a különböző betegségek táplálkozási kérdéseivel, például a cukorbetegséggel (American Medical Association [AMA], 2013; Lazarou, Panagiotakos és Matalas, 2012; Kontogianni és mtsai, 2012).”

Egy-kétszerző esetén a vezetékneveket ki kell írni a szövegközi hivatkozásokban, két szerző esetén a vezetéknevek közé az „és”, vagy az „&” jelet kell beszúrni.

3–5 szerző esetén első alkalommal minden vezetéknevet ki kell írni, majd a második hivatkozástól kezdve csak az első szerzőt és az „és mtsai” vagy az „et al.” kifejezést használni.

Ötnél több szerző esetén az első hivatkozáskor is csak az első szerzőt és az „és mtsai” vagy az „et al.” kifejezést kell feltüntetni.

További szabályok:
Ha ugyanazon vezetéknevű szerzők vannak, akkor a keresztnév első betűjének kiírásával különböztetjük meg őket, például: … (Kiss A., 2002; Kiss J., 2004).

Ha egy szerzőtől egyszerre több munkára hivatkozunk egy zárójelen belül, akkor az évszámokat időrendben rendezzük el, például: … (Fein, 1989, 1999, 2006).

Ha több szerzőre hivatkozunk egy zárójelen belül, akkor ábécérendben soroljuk fel a szerzőket, és pontosvesszővel választjuk el a neveket. Például: … (Balogh, 1989, 1990; Petneházy, 1990; Zengő, 1980). Ha nincs szerzője vagy szerkesztője a műnek, akkor a címre hivatkozunk, például: … (Merriam–Webster’s College Dictionary, 1993, 323. o.).

Ha konkrét szövegrészre hivatkozunk vagy szó szerint idézünk, a pontos oldalszámot, átfogóbb utalás esetén a fejezetszámot is fel kell tüntetni! Például: … (Tanaka és Cheers, 2004, 224. o.; Vargha, 2000, 2. fej.) Csoportnév esetén: első előforduláskor: American Psychological Association (APA), 2004 meghatározta…, későbbi előforduláskor: APA (2004) kimondta …

A címek hivatkozása szövegközi hivatkozás esetén az alábbi módon történik: ha a szövegen belül szerepel angol nyelvű cím, akkor abban minden négy betűnél hosszabb szó nagy kezdőbetűvel írandó. Kivételnek számítanak az igék, főnevek, névmások, melléknevek, határozószavak, melyek akkor is nagy kezdőbetűvel írandók, ha négy betűnél rövidebbek. Ugyancsak nagy kezdőbetűvel íródik a cím kettőspont utáni első szava is.

A szövegközi hivatkozások elkészítéséhez további segítség az alábbi oldalon található: https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/citations

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

A hivatkozásokban szereplő közlemények címét az alábbi módon hivatkozzuk: egyedül a cím első szava és a tulajdonnevek kezdődnek nagybetűvel, illetve a kettőspont és a gondolatjel utáni első szavak.

Az irodalomjegyzékben a folyóiratok nevét kiírjuk, nem használunk rövidítéseket. Ha az idézett folyóirat speciális módon írja a nevét, akkor azt annak megfelelően kell feltűntetni, például PloS One.

Ha egy szerzőtől több művet is idézünk a közleményben, akkor azok az irodalomjegyzékben időrendi sorrendben kerülnek felsorolásra.

Ha egy közleménynek 20 vagy kevesebb szerzője van, akkor mindegyik szerző nevét ki kell írni, az utolsó szerző neve elé pedig be kell illeszteni az “és”-t vagy a „&” jelet. Ha az idézett közleményt húsznál többen jegyzik, akkor az első 19 szerző nevét ki kell írni, majd „…” beszúrása után az “és” vagy „&” jel feltüntetése nélkül megjelölni az utolsó szerzőt.

Amennyiben elérhető a hivatkozott közlemény DOI azonosítója, az is kerüljön feltüntetésre a hivatkozásoknál!

A hivatkozásoknak ábécérendben kell szerepelniük az irodalomjegyzékben, az alábbi formázás szerint (balra igazítás, 2. sortól balról behúzás, 1-es sortáv, 0 sorköz).

Az irodalomjegyzék elkészítéséhez további segítség az alábbi oldalon található: https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/references

Néhány példa segítségképpen:

Folyóirat

Gács, Z., Berend, K., Csanádi, G., & Csizmady, A. (2015). Új kérdőív a szülői egészségműveltség mérésére. Orvosi Hetilap, 156(42), 1715–1718. https://doi.org/10.1556/650.2015.30237

Karácsony, I. (2018). Egészségről az iskolában - felvilágosítástól a fejlesztésig. Képzés És Gyakorlat, 16(1), 107–116. https://doi.org/10.17165/tp.2018.1.11

Derbaix, C. M. (1995): The impact of affective reactions on attitudes towards advertisements and the brand: a step towards ecological validity. Journal of Marketing Research, 32(4), 470–479. https://doi.org/10.1177/002224379503200409

Dillard, J. P. & Nabi, R. L. (2006): The Persuasive Influence of Emotion in Cancer Prevention and Detection Messages. Journal of Communication, 56(S1), 123–139. https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.2006.00286.x

Könyv

Anita, T., & Sándor, L. (2010). Egészséges életmódra nevelés - Egészségnevelési programok hatása a serdülők életmódjára. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Falus, A., & Feith, H. (2019). Egészségfejlesztés és nevelés - A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban. Akadémiai Kiadó Zrt.

Carin, A., Bass, J., & Contant, T. (2005). Teaching science as inquiry. Pearson/Merrill/Prentice Hall.

Buttriss, J. L., Welch, A. A., Kearney, J. M., & Lanham-New, S. A. (2017). Public Health Nutrition (The Nutrition Society Textbook) (2nd ed.). Wiley-Blackwell.


Könyvfejezet

Herczog, M. (2011). Fejlődés a környezetben: család, intézmény, társadalom. In Danis I., Farkas M., Herczog M., & Szilvási L., A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet kötetek I. (pp. 470–521). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.

Csányi, V. (2018). A modern társadalom egyszemélyes közösségek populációja. In A globális elme – Elmélkedések a világról (pp. 140–146). Libri Kiadó.

Dawson, M. E., Schell, A. M. & Filion, D. L. (2000): The electrodermal system. In Cacioppo, J. T., Tassinary, L. G. & Filion, D. L. (Eds.), Handbook of psychophysiology (pp. 200–223). Cambridge University Press.

Cacioppo, J. T., Losch, M. L., Tassinary, L. G. & Petty R. E. (1986): Properties of affect and affect-laden information processing as viewed through the facial response system. In Peterson, R. A., Hoyer, W. D. & Wilson, W.R. (Eds.), The role of affect in consumer behavior; emerging theories and applications (pp. 87–118). Heath.

 

Weboldal

 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (2021, April 29). Hat ország konyhai gyakorlatát vizsgálta a SafeConsume kutatócsapata. https://portal.nebih.gov.hu/-/hat-orszag-konyhai-gyakorlatat-vizsgalta-a-safeconsume-kutatocsapata

Tóth, B. (2021, April 27). Léteznek-e szuperélelmiszerek? PirulaKalauz. https://pirulakalauz.hu/2021/04/27/leteznek-e-szuperelelmiszerek/

National Institute of Mental Health. (2018, July). Anxiety disorders. U.S. Department of Health and Human Services, National Institutes of Health. https://www.nimh.nih.gov/health/topics/anxiety-disorders/index.shtml

Cassel, D. K. (2021, April 28). How to Ease Back into Exercise Safely After a Long Break. Healthline. https://www.healthline.com/health-news/how-to-ease-back-into-exercise-safely-after-a-long-break

Alább összegyűjtöttünk néhány forrást, amik segíthetnek az APA ajánlásának alkalmazásában, amennyiben az útmutatóban írottak nem adnak elegendő támpontot.


Az APA honlapján található minden forrástípusra példa:  
https://apastyle.apa.org/
https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/references/examples

Az online, ingyenesen használható referenciagenerálók segíthetnek a formázásban, az így kapott hivatkozást be kell másolni a kézirat szövegébe. A Szerkesztőség az alábbi alkalmazásokat ajánlja:

https://www.citethisforme.com/us/citation-generator/apa;
https://www.scribbr.com/apa-citation-generator/;

 

Az ingyenes referenciakezelők segítségével pedig közvetlenül a kéziratba importálhatóak a hivatkozások, azaz a szövegközi hivatkozásokat is elkészíti a szoftver, majd az alapján automatikusan generálja az irodalomjegyzéket:
https://www.zotero.org/
https://www.mendeley.com/

Ábrák, táblázatok

A kéziratba egyaránt illeszthet színes és fekete-fehér ábrákat, táblázatokat.

Az ábrákat, táblázatokat felettük elhelyezett, arab sorszámmal ellátott ábrafelirattal kell jelölni a Word erre szolgáló „Felirat beszúrása” funkció használatával.

Az ábrák forrását 10 pontos betűmérettel szedve minden esetben jelölni kell az ábra alatt bal oldalon. Pl.: „Forrás: az APA szerint megadva”, vagy saját ábra, táblázat esetén „Forrás: saját szerkesztés”.

Az ábrákon, táblázatokban szereplő rövidítések magyarázatát az ábra vagy táblázat forrását megadó sor alatti sorban kell megadni.

A táblázatokat minden esetben szerkeszthető formátumban kell beilleszteni a kéziratba.

A közleményekben szereplő ábra- és táblázathivatkozások a Word „Kereszthivatkozás” funkció használatával beszúrva a mondaton kívül, szögletes zárójelben szerepeljenek. Pl. „… megfigyelhető. [2. táblázat] A program …”). Amennyiben a szöveg részeként hivatkoznak, akkor a következőképpen szerepeljen: „… ahogyan az az 1. ábrán is látszik...” (ekkor is kereszthivatkozást szükséges használni).

Az ábrák esetében kis felbontású képet illesszen a szövegbe (a képformátum tetszőlegesen megválasztható (png, tif, jpg stb.), és alatta jelezze, hogy a legalább 300 dpi felbontású ábra a mellékletben elérhető.

Köszönetnyilvánítás

A beküldött kézirat címlapján van mód a közlemény elkészítését befolyásoló esetleges támogatások és érdekeltségek felsorolására, valamint a köszönetnyilvánításra.

Helyesírás

Az elfogadott kéziratok nyelvi gondozását a Szerkesztőség végzi. A közlemények helyesírására vonatkozóan a 2015. szeptember 1-től érvényes helyesírási szabályok irányadóak. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás, Akadémiai Kiadó, 2015; elérés: www.helyesiras.mta.hu

A nyomtatásban megjelent könyv és az online szabálygyűjtemény eltérése esetén a nyomtatott változat a mérvadó.

Vitás helyesírási kérdések esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának véleménye irányadó.

Az orvosi szavak és kifejezések írásmódjára vonatkozóan a Magyar Orvosi Nyelv – Helyesírási Útmutató (Szerkesztő: Bősze Péter), Medicina Kiadó, 2019 nyújthat támpontot.

Mellékletek

Mellékletként a kézirat ábráin kívül feltölthet bármely olyan elektronikus anyagot, szöveget, képet, videó- vagy hanganyagot, amelyről úgy véli, hogy segíti az olvasót a közlemény értelmezésében. Egy feltöltendő fájl legfeljebb 8 MB méretű lehet, ennél nagyobb fájlméret esetében, kérjük, közvetlenül forduljon a szerkesztőhöz!

 

 

SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

 

KUTATÁS SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, a hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik, azaz egy saját, máshol még nem közölt vizsgálati eredményéről számol be?

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző a kutatás közleménye célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Az ismertetett vizsgálatban alkalmazott módszertan elegendően részletesen van bemutatva ahhoz, hogy a leírtak alapján más kutatók képesek lennének a vizsgálatot megismételni? (Egyértelműen ismerteti a vizsgálati adatok keletkezésének körülményeit, mint pl. adatforrások, mintavétel módja, vagy a használt kérdőív? Elegendő részletességgel ismerteti az alkalmazott elemzési módszert?)

A vizsgálat tárgyát tekintve alkalmas adatgyűjtési és elemzési módszertant választott a szerző? (A vizsgálati adatok és a választott, mutatók, elemzési eljárások megfelelnek az elemzés céljának?)

Megfelelően mutatja be a szerző vizsgálata eredményét és az abból levont következtetéseit? (Ismerteti a szerző a vizsgálat korlátait? Összeveti korábban már közölt vizsgálati eredményekkel? Egyértelműen elkülönülnek a vizsgálat eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják a bemutatott eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közlemény szakirodalmi hivatkozásai megfelelők? (A tárgyalt témához valamennyi lényeges szakirodalomra történik hivatkozás? Előfordul a témához nem kapcsolódó hivatkozás?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

 

 

 

 

ÁTTEKINTÉS SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik? 

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közleménye célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

A közleményben szereplő módszertan megfelelően dokumentált, a leírtak alapján a keresés ellenőrizhető, más kutatók által esetleg megismételhető lenne? (Szerepel-e az, hogy milyen forrásokban keresett, milyen kritériumok alapján választotta ki az áttekintett cikkeket, hogyan értékelte azokat?)

A témát tekintve alkalmas keresési és értékelési módszertant választott a szerző? (Megfelelő forrásokat, kulcsszavakat, időtávot, értékelési módszert választott? Megtalálta a témához kapcsolódó valamennyi fontos cikket?)

Megfelelően mutatja be a szerző áttekintése eredményét és a következtetéseit? (Egyértelműen elkülönülnek az áttekintés eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják az eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

 

 

 

 

AGORA SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik? 

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közleménye célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Megfelelően ismerteti a szerző a választott témával kapcsolatos véleményét? (A téma lényegi jellegzetességét bemutatja a szerző? Egyértelműen kiderül a szerző véleménye? Véleményét eléggé világosan indokolja? Bemutatja a szakterületen közismert, hasonló, vagy különböző véleményeket?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)