Útmutató a szerzőknek

Letölthető ÚTMUTATÓ A SZERZŐKNEK
Online kitölthető CÍMOLDALŰRLAP

Tartalomjegyzék

  1. KÖZLEMÉNYEK BEKÜLDÉSE
  2. KÖZLEMÉNYEK BEFOGADÁSA, ELBÍRÁLÁSA ÉS ELFOGADÁSA
    2.1 Titkosság
    2.1.1. A szakértői bírálat titkossága
    2.1.2. A kézirat titkossága
  3. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
    3.1. Szerzőség
    3.2. Előzetes és ismételt közlés
    3.3. Vizsgálati személyek jogainak védelme
    3.4. Közlemény tartalmának megjelenés előtti nyilvánosságra hozása
    3.5. Közlemény tartalmának megjelenés utáni módosítása
    3.6. Etikus publikálás
  4. KÖZLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE
    4.1. Eredeti közlemények
    4.1.1. Kutatás
    4.1.2. Áttekintés
    4.1.3. Agora
    4.2. Szemlék
    4.3. Egyéb közlemények
    4.4. Hozzászólások
  5. KÖZLEMÉNYEK FORMAI KRITÉRIUMAI
    5.1. Fájlformátum és szövegszerkesztés
    5.2. Címadás
    5.3. Magyarázatok
    5.4. Hivatkozások
    5.4.1. Hivatkozások a szövegben
    5.4.2. Hivatkozások az irodalomjegyzékben
    5.5. Ábrák, táblázatok
    5.6. Köszönetnyilvánítás
    5.7. Helyesírás
    5.8. Mellékletek
  6. SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

 

Az Egészségfejlesztés küldetése, hogy szakmai kommunikációval hozzájáruljon a hazai népegészségügy színvonalának emeléséhez. A Folyóirat az egészségfejlesztés és népegészségügy elméletére, továbbá nemzetközi és hazai gyakorlatára vonatkozó írásokat közöl elsősorban magyar nyelven (egyedi elbírálás esetén angol nyelven is), amelyek mindazok számára különösen hasznosak lehetnek, akik az egészségfejlesztésben közvetlenül vagy közvetve szerepet vállalnak. Így célközönsége nemcsak az egészségügy, hanem más szektorok, mint az oktatási vagy a szociális terület szakemberei is.

A benyújtott kéziratokat a Szerkesztőség a következő rovatok egyikébe sorolja: Eredeti közlemények, Szemlék, Egyéb közlemények, Hozzászólások. A rovatokhoz tartozó eltérő követelményeket az Útmutató alább részletezi.

A Szerkesztőség az Útmutatót az Orvosi Folyóiratok Szerkesztőinek Nemzetközi Bizottsága (International Committee of Medical Journals Editors, www.icmje.org) által kidolgozott egységes követelményrendszer (Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals) főbb elveire támaszkodva állította össze. A Folyóirattal kapcsolatos további információért böngéssze a lap honlapját, vagy írjon a folyoirat@nnk.gov.hu e-mail címre.

 

1. KÖZLEMÉNYEK BEKÜLDÉSE

Az Egészségfejlesztés folyóiratba az elbírálási folyamat gyorsítása és átláthatóbbá tétele céljából 2016-tól csak elektronikus úton, az Open Journal System (OJS) szerkesztőségi szoftver használatával lehet beküldeni kéziratokat. A szerzőkkel vagy az olvasókkal való kommunikáció is elektronikus úton, e rendszeren keresztül e-mailben zajlik.

A beküldendő kéziratot a folyóirat honlapján olvasható és letölthető Szerzői útmutató szerint kell elkészíteni.

A rendszer használatához és a kézirat beküldéséhez előzetes regisztráció szükséges a Folyóirat honlapján (https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl). Regisztráció után az „Új beküldés”-re kattintva lehet a kéziratbeküldést megkezdeni. Amennyiben a rendszer használata közben probléma adódik vagy kérdése merül fel, segítséget a folyoirat@nnk.gov.hu címre küldött e-mailben kérhet.

Mivel a folyóirat angolul is böngészhető, kérjük, hogy a regisztráció és a kézirat benyújtása során az adatokat (beleértve a szerzők nevét, munkahelyét, a cikk címét és — ha releváns — az összefoglalóját, kulcsszavakat) — mind a Címoldalűrlapon, mind az OJS-ben — angolul is adják meg. Az OJS-ben a szerzői adatok között a Preferált megszólítás mezőbe kérjük, titulust NE írjanak be. Minden szerzőre vonatkozóan kérjük az Intézmény mező kitöltését is (hivatalos intézménynév és település magyarul, hivatalos intézménynév, település és ország angolul).

A feltöltendő kézirat kizárólag a közlemény címét, összefoglalóját és a kulcsszavakat magyarul és angolul, valamint a közlemény nyelvén (magyarul vagy angolul) a cikk törzsszövegét (beleértve a szövegbe illesztett ábrákat és táblázatokat) és a hivatkozáslistát tartalmazhatja. Minden egyéb, a szerzők beazonosíthatóságát segítő közleményinformációt a Címoldalűrlapon kell megadni. Tehát a kéziratban ne szerepeljen a szerzők neve, munkahelye, vagy Köszönetnyilvánítás!

Az Útmutatónak nem megfelelő kéziratokat a Szerkesztőség nem fogadja be, a módosítás szükségességéről a szerzők értesítést kapnak. A kijavított kéziratot a korábban már megkezdett beküldési folyamatban szükséges ismételten feltölteni.

Az Eredeti közlemények feltöltése során a szerzőknek az OJS-en belül “A szerkesztőnek szánt megjegyzések” pontban van lehetőségük arra, hogy megadják, mely szakember(eke)t szeretnék kizárni a szakbírálási folyamatból.

A kézirat beküldése részeként a szerző feladata a cikk adatainak megadása a következő űrlapon: Címoldalűrlap. A kézirat e nélkül nem kerülhet befogadásra!

 

2. KÖZLEMÉNYEK BEFOGADÁSA, ELBÍRÁLÁSA ÉS ELFOGADÁSA

A beküldött kéziratokat a Szerkesztőség plágiumellenőrzésnek veti alá, illetve összeveti az Útmutatóban leírt követelményekkel, és öt munkanapon belül visszajelez a szerzőnek arról, hogy a kéziratot a Szerkesztőség befogadta, vagy az Útmutatóban leírtak alapján milyen módosítások szükségesek a kézirat befogadásához.

A kézirat befogadása után a cikk szerkesztőhöz kerül. Az Eredeti közlemények rovatba szánt kézirat (ld. később) szakbírálaton esik át, amelynek során az egyik szakbíráló a kézirat egészét, míg szükség esetén egy másik szakbíráló pedig a statisztikai módszertant értékeli. (A szakbírálat szempontjai az Útmutató végén olvashatók.) A kézirat közlésre való elfogadásáról a Szerkesztőség dönt (az Eredeti közlemények esetén a szakbírálat figyelembevételével, és ha szükséges akár új szakbíráló bevonásával), melyről a szerkesztő e-mailben értesíti a szerzőt, valamint ismerteti, hogy milyen változtatásokat tart szükségesnek a kézirat megjelentetéséhez.

A szerkesztő kérésének megfelelően módosított kéziratot a szerző visszaküldi a szerkesztőnek, aki ellenőrzi a változtatásokat. Ezt követően a kézirat az olvasószerkesztőhöz kerül, aki egyben korrektúrát is végez: a jobb olvashatóság érdekében nyelvi, indokolt esetben tartalmi módosításokat javasol a szerzőnek, valamint ügyel a nyelvhelyességre. Az olvasószerkesztő által kért módosítások elvégzésére a szerzőnek három nap áll rendelkezésére. Az olvasószerkesztés befejezése után a kéziratot a tördelőszerkesztő végső formára tördeli, amely ismételt korrektúrázásra újra az olvasószerkesztőhöz kerül, aki jóváhagyásra a szerzőnek visszaküldi a véglegesnek szánt kéziratot. A szerzőnek két napja van módosításokat kérni a már tördelt kéziratban. Ha a szerző nem tesz visszajelzést a tördelt kézirattal kapcsolatban, akkor azt részéről elfogadottnak tekintjük. A végleges formában jóváhagyott kézirat megjelentetéséről a szerző értesítést kap.

2.1 Titkosság

2.1.1. A szakértői bírálat titkossága

Az Eredeti közlemények rovatba írt kéziratok elbírálása titkosan történik. A szakbírálatra felkért szakértő az elbírálandó közleményt a szerzőre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg, amennyiben ez technikailag lehetséges. A szakértő — ha maga másképpen nem nyilatkozik — ismeretlen marad a szerző számára. Ha további szakértő is véleményezi a kéziratot, akkor munkájához a korábbi szakértő(k) véleményét a név elhagyásával kapja meg. Amennyiben a szakbírálóban felmerül, hogy nem tudja objektíven elbírálni a kéziratot, vagy bármilyen érdekütközés fennáll, akár a feltételezett Szerzőkkel, akár a kutatással kapcsolatban, akkor köteles visszautasítani a felkérést.

2.1.2. A kézirat titkossága

A kézirattal és annak elbírálási folyamatával kapcsolatos információkat a Szerkesztőség kizárólag a szerzőnek és a bírálatot végző szakértőnek ad. A szakbíráló nem készíthet saját részére másolatot a cikkről vagy annak részleteiről.

 

3. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A Szerkesztőség csak abban az esetben foglalkozik a beküldött kézirattal, ha a kézirat szerzője az alábbiakról előzetesen nyilatkozik az OJS-ben:

  • a közlemény korábban más folyóiratban nem jelent meg, és más folyóiratnál nincs elbírálás alatt;
  • a közlemény első megjelentetésének jogáról lemond az Egészségfejlesztés javára;
  • a Folyóirat honlapján a közlemény bárki számára szabadon hozzáférhető, az ott elérhető változat a forrás megjelölésével szabadon felhasználható;
  • jogi probléma esetén a Szerző és a kiadó jogaira és kötelezettségeire vonatkozó hatályos jogszabályok, elsősorban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény iránymutatásai érvényesek;
  • a kézirat végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta.

3.1. Szerzőség

Szerzőségre jogosult az, akinek a közlemény elkészítésében való közreműködése a következők közül valamelyik tevékenységet magában foglalja: tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása; a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szellemi tartalmának felülvizsgálata; a megjelenő, végső változat elkészítése. A szerzőnek nem minősülő résztvevők a Köszönetnyilvánításban vagy külön függelékben jeleníthetők meg.

3.2. Előzetes és ismételt közlés

Az ismételt közlés általánosságban nem elfogadott, ettől eltérő gyakorlat esetenként alkalmazható,

  • ha az anyagot előzetes közlésként (preliminary report, preprint) tudományos ülés kapcsán, absztrakt vagy poszter formájában ismertették, vagy konferenciakiadványként (proceedings) jelentették meg;
  • ha más nyelven vagy az olvasók más csoportjának átalakítva jelentetik meg másodszor a munkát, feltéve, hogy mindkét folyóirat elfogadta a másodközlést.

A másodközlés címénél lábjegyzetben fel kell tüntetni az eredeti közlés helyét teljes idézési formában.

A közlésre benyújtott kézirat nem tartalmazhat korábban már megjelent vagy közlésre máshol benyújtott vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot. A benyújtáskor a Szerkesztőséget informálni kell a korábban megjelent vagy elbírálás alatt álló más közleményekben található részanyagokról (a kézirat vagy a nyomtatott, illetve elektronikus sajtóban megjelent cikk másolatát mellékelve). Ennek feltöltése az OJS-en belül “A szerkesztőnek szánt megjegyzések” pontban lehetséges.

3.3. Vizsgálati személyek jogainak védelme

A kutatások etikai megfelelőségét, eredményeinek közölhetőségét — amennyiben a kutatáshoz etikai engedélyt kaptak — az etikai engedély számának feltüntetésével igazolni szükséges. Ha a szerzők nem rendelkeznek etikai engedéllyel, de emberek bevonásával végezték a kutatást, akkor fontos, hogy az ne sértse a Helsinki Nyilatkozat előírásait. Amennyiben az etikai megfelelőséggel kapcsolatban olyan kételyek merülnek fel, amelyet a szerzők nem tudnak megfelelően tisztázni, a Szerkesztőség nem fogadja be a kéziratot.

A vizsgálati személyekről azonosításra alkalmas információ csak akkor közölhető a közlemény szövegében, illetve az ábrákon, ha a vizsgálati személy ehhez a tájékozott beleegyezési nyilatkozatában hozzájárult. A közleményben a vizsgálati személy beleegyezésének tényét fel kell tüntetni.

3.4. Közlemény tartalmának megjelenés előtti nyilvánosságra hozása

Közlésre elfogadott, de még meg nem jelent közlemény tartalmát, illetve annak részleteit a szerző csak a Folyóiratban történt megjelenést követően hozhatja nyilvánosságra.

Kivételt képez, ha a közleményben vagy levélben a szerző súlyos egészségkárosító hatásról számol be, de ebben az esetben is előzetesen a Szerkesztőség beleegyezését kell kérni.

3.5. Közlemény tartalmának megjelenés utáni módosítása

Amennyiben a szerzők a megjelent közleményben tartalmi hibát találnak, akkor lehetőség van Erratum formájában ezt az eredeti közlemény mellett megjelentetni. A szerzők személyében és a szerzői sorrenden csak akkor van lehetőség változtatni, ha erre vonatkozóan minden szerző eredeti aláírásával ellátott, indokolt kérvény érkezik a Szerkesztőséghez. A szerzőség, illetve a közlemény visszavonását, esetleg bocsánatkérés megjelentetését szintén írásban, a kérést megindokolva lehet kezdeményezni a Szerkesztőségnél. Az ilyen típusú kéréseket kérjük közvetlenül a Szerkesztőségnek küldeni e-mailben a folyoirat@nnk.gov.hu címre.

3.6. Etikus publikálás

Az Egészségfejlesztés elkötelezett az etikus tudományos publikálás gyakorlata mellett. Ennek megfelelően elfogadja és követi a COPE Code of Conduct for Journal Editors valamint a Core Practices ajánlott gyakorlatokat. Szerzőinkkel szemben elvárás, hogy megfeleljenek a pontos adatok közlésére vonatkozó előírásoknak, egyértelműen jelöljék mások munkáját a helyes és következetes irodalmi hivatkozások által, valamint nyilatkozzanak minden lehetséges érdekütközésről.

Amennyiben az etikai alapelvek megszegése felmerül, a Szerkesztőség első körben a szerzőkkel egyeztet a problémák tisztázása érdekében. Szükség esetén publikációs etikai szakértőt is felkér. Amennyiben a súlyos etikai vétség a publikálást követően derül ki, a közlemény visszavonásra kerül.

 

4. KÖZLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE

4.1. Eredeti közlemények

4.1.1. Kutatás

Ebben a rovatban a szerzők saját vizsgálati eredményeiket és az azokra alapozott következtetéseket ismertetik az előzmények és a nemzetközi adatok tükrében.

Elvárt tagolás:

  • Maximum 500 szavas magyar nyelvű Összefoglaló és angol nyelvű Summary (Bevezetés/ Background, Módszertan/Methodology, Eredmények/Results, Következtetések/Conclusions tagolással)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva — az OJS-be egyesével — Enter-rel elválasztva — kell beírni)
  • Bevezetés (elvárt tartalma: háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Módszertan
  • Eredmények (többek közt a minta jellemzői)
  • Megbeszélés
  • Következtetések
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke

A törzsszöveg lehetőleg ne haladja meg a 3000 szót, mely számba nem tartoznak bele a táblázatok, a kulcsszavak, az ábrák és az irodalmi hivatkozások.

4.1.2. Áttekintés

Az ebben a rovatban megjelenő közlemények egy meghatározott témában, a szerző által előre megtervezett módszerrel összeválogatott szakirodalmat foglalják össze, és kritikusan értékelik. Az előre meghatározott keresési, válogatási és értékelési módszertant a kéziratban ismertetni szükséges.

Elvárt tagolás:

  • Maximum 500 szavas magyar nyelvű Összefoglaló és angol nyelvű Summary (Bevezetés/ Background, Módszertan/Methodology, Eredmények/Results, Következtetések/Conclusions tagolással)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva — az OJS-be egyesével — Enter-rel elválasztva — kell beírni)
  • Bevezetés (elvárt tartalma: háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Módszertan
  • Eredmények
  • Megbeszélés
  • Következtetések
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke

A törzsszöveg lehetőleg ne haladja meg a 3000 szót, mely számba nem tartoznak bele a táblázatok, a kulcsszavak, az ábrák és az irodalmi hivatkozások.

4.1.3. Agora

A rovat az egészségfejlesztés területét érintő vélemények, elképzelések, valamint vitaanyagok közlésével az építő jellegű szakmai párbeszéd elősegítését szolgálja. Az Agora rovatban megjelentek a szerző álláspontját tükrözik, amik, természetesen, nem feltétlenül tükrözik a Szerkesztőség álláspontját.

Elvárt tagolás:

  • Maximum 500 szavas magyar nyelvű Összefoglaló és angol nyelvű Summary (Bevezetés/ Background, Vélemény/Opinion, Következtetések/Conclusions tagolással)
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva — az OJS-be egyesével — Enter-rel elválasztva — kell beírni)
  • Bevezetés (elvárt tartalma: háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Vélemény
  • Következtetések
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke

A törzsszöveg lehetőleg ne haladja meg a 3000 szót, mely számba nem tartoznak bele a táblázatok, a kulcsszavak, az ábrák és az irodalmi hivatkozások.

4.2. Szemlék

A Szemlék rovatban máshol megjelent és ott már szakbírált közlemények rövid összefoglalására (Cikkismertetés), vagy szakkönyv, kiadvány rövid bemutatására (Könyvismertetés), illetve más folyóiratok aktuális lapszámának ajánlására (Ajánló) van lehetőség. A Szemléken belül a Szakdokumentum alrovat ismerteti az egészségfejlesztés területét érintő koncepciókat, ajánlásokat, irányelveket és módszertani útmutatókat, valamint bemutatja a népegészségügy hazai és nemzetközi szervezeteinek állásfoglalását, legfontosabb munkaanyagait, jelentéseit vagy egyéb kiemelt fontosságú dokumentumait, honlapját.

Elvárt tagolás:

  • Szerző által választott cím (angolul is). A cím első szava az alrovat neve legyen az alábbi formában: Cikkismertetés: Cím (Article review: Title); Könyvismertetés: Cím (Book review: Title); Ajánló: Cím (Review: Title); Szakdokumentum: Cím (Review: Title). [Például: Cikkismertetés: A gyermekkori elhízás rendszeralapú megelőzése — N3.0 a gyakorlatban (Article review: System-based prevention of childhood obesity — N3.0 in practice)]
  • Ismertetendő cikk/könyv/dokumentum/honlap stb. pontos irodalmi hivatkozása (ld. később)
  • Amennyiben az ismertetett szöveg terjedelme azt megkívánja, maximum 500 szavas magyar nyelvű Összefoglaló és angol nyelvű Summary is beilleszthető, amelynek tagolásáról a Szerző dönt.
  • Kulcsszavak/Keywords (3–5, kis kezdőbetűvel írva, pontosvesszővel elválasztva — az OJS-be egyesével — Enter-rel elválasztva — kell beírni)
  • Ismertetés szövege (lehetőleg az ismertetett dokumentum eredeti tagolásával)
  • Végén 3–5 mondatban az ismertető által megfogalmazott, a hazai szakembereknek szánt kulcsüzenet „Ajánlások a hazai szakemberek számára” alcím alatt
  • Hivatkozott szakirodalmak jegyzéke (amennyiben az ismertetetten kívül a Szerző más közleményre is hivatkozik)

A törzsszöveg terjedelme lehetőleg ne haladja meg az 1000 (Szakdokumentum esetén a 3500) szót, melybe nem számítanak bele a kulcsszavak, az ábrák, a táblázatok és az irodalomjegyzék.

4.3. Egyéb közlemények

Az Egyéb közlemények magukba foglalják az előzetes felhívást szakmai eseményekre, vagy utólagos tájékoztatást azokról, valamint szakmai szervezetek vagy kiemelkedő teljesítményű szakemberek bemutatását. Az ide sorolt közlemények megfelelő tagolásáról a szerző dönt. Terjedelmük lehetőleg ne haladja meg a 300 szót.

4.4. Hozzászólások

Ebben a rovatban a lapban (kivételes esetben máshol) megjelent közleményhez kapcsolódó észrevételt, véleményt lehet megjelentetni. A hozzászólás címét a szerző választhatja meg, de az első mondatban a hozzászólással érintett közleményre hivatkoznia kell. A szerzőnek lehetősége van egyéb szakirodalomra is hivatkozni. A hozzászólás terjedelme lehetőleg ne haladja meg az 500 szót.

 

5. KÖZLEMÉNYEK FORMAI KRITÉRIUMAI

5.1. Fájlformátum és szövegszerkesztés

A közleményeket Microsoft Word (doc, docx) vagy rtf formátumban kérjük beküldeni. A kézirat szövege 11 pontos Calibri betűtípussal, egyszeres sorközzel, sorkizárt formában készüljön, a címsorokon kívül ne legyen vastagítással vagy aláhúzással kiemelés. Kérjük, ügyeljen arra, hogy a címsorok egymás alá rendeltsége (szintje) jól követhető legyen.

A szövegben és a táblázatokban is legfeljebb egy tizedesjegyet tüntessen fel! Ettől csak abban az esetben térjen el, ha a számértékek megkülönböztetéséhez ez feltétlenül szükséges. A szórás jelzésére ne használja a ± jelet, helyette az “SD” rövidítést! A statisztikai próbák p-értékei kivételt képeznek, azoknál 3, legalább egy 0-tól eltérő tizedesjegy megadását kérjük.

A statisztikai kifejezések megfelelő magyar megfelelőit itt keresheti ki: https://www.biostat.hu/biostat-szotar/. A khí-négyzet rövidítésére használja a görög betűt (χ2)!

5.2. Címadás

A közlemény angol és magyar címe lehetőleg rövid (maximum 140 karakter szóközökkel, mindkét nyelven) és figyelemfelhívó legyen, ne tartalmazzon rövidítést vagy hivatkozást. A címet mindkét nyelven kérjük feltüntetni az OJS-ben, a Címoldalűrlapon és a törzsszövegben is. A Szerkesztőség javaslattal élhet a közlemény címét illetően.

5.3. Magyarázatok

A közlemények szövegéhez tartozó magyarázatok, megjegyzések a lábjegyzetbe kerüljenek 1, 2, 3 stb. jelöléssel, 10 pontos Calibri betűtípussal!

5.4. Hivatkozások

A Folyóiratban az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) aktuális ajánlását (7. kiadás) követjük a hivatkozások megadására.

5.4.1. Hivatkozások a szövegben

A szövegen belüli hivatkozások formája függ a szerzők számától és attól, hogy mondaton belül, vagy pedig a mondat végén, zárójelben akar-e a szerző hivatkozni. A szövegközi hivatkozások elkészítése egyaránt lehetséges angol vagy magyar nyelvű referenciakezelővel, vagyis a szövegben egyaránt előfordulhatnak az „&” vagy az „és”, valamint az „et al.” vagy az „és mtsai” kifejezések, ám ezek használatának végig következetesnek kell lennie a közleményben. Egy-két szerző esetén a vezetékneveket ki kell írni a szövegközi hivatkozásokban, két szerző esetén a vezetéknevek közé az „és”, vagy az „&” jelet kell beszúrni. 3–5 szerző esetén első alkalommal minden vezetéknevet ki kell írni, majd a második hivatkozástól kezdve csak az első szerzőt és az „és mtsai” vagy az „et al.” kifejezést használni. Ötnél több szerző esetén az első hivatkozáskor is csak az első szerzőt és az „és mtsai” vagy az „et al.” kifejezést kell feltüntetni.

A következő szövegrészlet magyarul mutatja be a különböző lehetséges hivatkozási formákat:

„A dietetika a táplálkozás tudományaként több meghatározó szereppel is bír (Szabó és Kis, 2002). A gyógyítás különböző területein a diétás tanácsadás kiemelendő feladat (Németh és mtsai, 2002; Veresné Bálint, 2004), valamint ahogy Szabó, Kovács és Lakatos (2008) megállapította, ugyanolyan fontos a megelőzés, a prevenció a helyes táplálkozás elsajátításában és a betegségek kialakulásában (Völgyi és Arató, 2007). A külföldi irodalom bőven foglalkozik a különböző betegségek táplálkozási kérdéseivel, például a cukorbetegséggel (American Medical Association [AMA], 2013; Lazarou, Panagiotakos és Matalas, 2012; Kontogianni és mtsai, 2012).”

További szabályok

Ha ugyanazon vezetéknevű szerzők vannak, akkor a keresztnév első betűjének kiírásával különböztetik meg őket, például: … (Kiss A., 2002; Kiss J., 2004).

Ha egy szerzőtől egyszerre több munkára hivatkoznak egy zárójelen belül, akkor az évszámokat időrendben kell elrendezni, például: … (Fein, 1989, 1999, 2006).

Ha több szerző több közleményére hivatkoznak egy zárójelen belül, akkor ábécérendben sorolják fel a szerzőket, és pontosvesszővel választják el az egyes hivatkozásokat. Például: … (Balogh, 1989, 1990; Petneházy, 1990; Zengő, 1980). Ha nincs szerzője vagy szerkesztője a műnek, akkor a címre hivatkoznak, például: … (Merriam–Webster’s College Dictionary, 1993, 323. o.).

Ha konkrét szövegrészre hivatkoznak vagy szó szerint idézik, a pontos oldalszámot, átfogóbb utalás esetén a fejezetszámot is fel kell tüntetni! Például: … (Tanaka és Cheers, 2004, 224. o.; Vargha, 2000, 2. fej.) Csoportnév esetén: első előforduláskor: American Psychological Association (APA), 2004 meghatározta…, későbbi előforduláskor: APA (2004) kimondta …

A címek hivatkozása szövegközi hivatkozás esetén az alábbi módon történik: ha a szövegen belül szerepel angol nyelvű cím, akkor abban minden négy betűnél hosszabb szó nagy kezdőbetűvel írandó. Kivételnek számítanak az igék, főnevek, névmások, melléknevek, határozószavak, melyek akkor is nagy kezdőbetűvel írandók, ha négy betűnél rövidebbek. Ugyancsak nagy kezdőbetűvel íródik a cím kettőspont utáni első szava is.

A szövegközi hivatkozások elkészítéséhez további segítség az alábbi oldalon található:

https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/citations

5.4.2. Hivatkozások az irodalomjegyzékben

A hivatkozásokban szereplő közlemények címe az alábbi módon írandó: egyedül a cím első szava és a tulajdonnevek kezdődnek nagybetűvel, illetve a kettőspont és a gondolatjel utáni első szavak.

Az irodalomjegyzékben a folyóiratok nevét ki kell írni, ne használjon rövidítéseket. Ha az idézett folyóirat speciális módon írja a nevét, akkor azt annak megfelelően kell feltűntetni, például PloS One.

Ha egy szerzőtől több művet is idéz a közleményben, akkor azok az irodalomjegyzékben időrendi sorrendben kerülnek felsorolásra.

Ha egy közleménynek 20 vagy kevesebb szerzője van, akkor mindegyik szerző nevét ki kell írni, az utolsó szerző neve elé pedig be kell illeszteni az “és”-t vagy a „&” jelet. Ha az idézett közleményt húsznál többen jegyzik, akkor az első 19 szerző nevét ki kell írni, majd „…” beszúrása után az “és” vagy „&” jel feltüntetése nélkül megjelölni az utolsó szerzőt.

Amennyiben elérhető a hivatkozott dokumentum azonosítója (Digital Object Identifier; doi), az is kerüljön feltüntetésre a hivatkozásoknál hiperlinkként! Pl.: doi: 10.24365/ef.v62i4.7498

A hivatkozásoknak ábécérendben kell szerepelniük az irodalomjegyzékben, az alábbi formázás szerint: balra igazítás, 2. sortól balról behúzás, 1-es sortáv, 0 sorköz.

Az irodalomjegyzék elkészítéséhez további segítség az alábbi oldalon található: https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/references

Néhány példa segítségképpen:

Folyóirat

Gács, Z., Berend, K., Csanádi, G., & Csizmady, A. (2015). Új kérdőív a szülői egészségműveltség mérésére. Orvosi Hetilap, 156(42), 1715–1718. doi: 10.1556/650.2015.30237

Karácsony, I. (2018). Egészségről az iskolában - felvilágosítástól a fejlesztésig. Képzés és Gyakorlat, 16(1), 107–116. doi: 10.17165/tp.2018.1.11

Derbaix, C. M. (1995). The impact of affective reactions on attitudes towards advertisements and the brand: a step towards ecological validity. Journal of Marketing Research, 32(4), 470–479. doi: 10.1177/002224379503200409

Dillard, J. P. & Nabi, R. L. (2006). The Persuasive Influence of Emotion in Cancer Prevention and Detection Messages. Journal of Communication, 56(S1), 123–139. doi: 10.1111/j.1460-2466.2006.00286.x

Könyv

Falus, A. & Feith, H. (2019). Egészségfejlesztés és nevelés - A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban. Akadémiai Kiadó Zrt.

Carin, A., Bass, J., & Contant, T. (2005). Teaching science as inquiry. Pearson/Merrill/Prentice Hall.

Buttriss, J. L., Welch, A. A., Kearney, J. M., & Lanham-New, S. A. (2017). Public Health Nutrition (The Nutrition Society Textbook) (2nd ed.). Wiley-Blackwell.

Könyvfejezet

Herczog, M. (2011). Fejlődés a környezetben: család, intézmény, társadalom. In Danis I., Farkas M., Herczog M., & Szilvási L., A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet kötetek I. (pp. 470–521). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.

Csányi, V. (2018). A modern társadalom egyszemélyes közösségek populációja. In A globális elme – Elmélkedések a világról (pp. 140–146). Libri Kiadó.

Dawson, M. E., Schell, A. M., & Filion, D. L. (2000). The electrodermal system. In Cacioppo, J. T., Tassinary, L. G., & Filion, D. L. (Eds.), Handbook of psychophysiology (pp. 200–223). Cambridge University Press.

Cacioppo, J. T., Losch, M. L., Tassinary, L. G., & Petty R. E. (1986): Properties of affect and affect-laden information processing as viewed through the facial response system. In Peterson, R. A., Hoyer, W. D., & Wilson, W.R. (Eds.), The role of affect in consumer behavior; emerging theories and applications (pp. 87–118). Heath.

Weboldal

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (2021, April 29). Hat ország konyhai gyakorlatát vizsgálta a SafeConsume kutatócsapata. https://portal.nebih.gov.hu/-/hat-orszag-konyhai-gyakorlatat-vizsgalta-a-safeconsume-kutatocsapata

Tóth, B. (2021, April 27). Léteznek-e szuperélelmiszerek? PirulaKalauz. https://pirulakalauz.hu/2021/04/27/leteznek-e-szuperelelmiszerek/

National Institute of Mental Health. (2018, July). Anxiety disorders. U.S. Department of Health and Human Services, National Institutes of Health. https://www.nimh.nih.gov/health/topics/anxiety-disorders/index.shtml

Cassel, D. K. (2021, April 28). How to Ease Back into Exercise Safely After a Long Break. Healthline. https://www.healthline.com/health-news/how-to-ease-back-into-exercise-safely-after-a-long-break

Az alábbi honlapok segíthetnek az APA ajánlásának alkalmazásában:

Az APA honlapján minden forrástípusra található példa:  
https://apastyle.apa.org/
https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/references/examples

Az online, ingyenesen használható referenciagenerálók segíthetnek a formázásban, az így kapott hivatkozást be kell másolni a kézirat szövegébe. A Szerkesztőség az alábbi alkalmazásokat ajánlja:
https://www.citethisforme.com/us/citation-generator/apa;
https://www.scribbr.com/apa-citation-generator/;

Az ingyenes referenciakezelők segítségével pedig közvetlenül a kéziratba importálhatóak a hivatkozások, azaz a szövegközi hivatkozásokat is elkészíti a szoftver, majd az alapján automatikusan generálja az irodalomjegyzéket:
https://www.zotero.org/
https://www.mendeley.com/

A PubMed-ben megtalálható közlemények címe mellett található „Cite” funkció használatával kimásolható az adott cikk APA szerinti hivatkozása.

5.5. Ábrák, táblázatok

A kéziratba egyaránt illeszthet színes és fekete-fehér ábrákat, táblázatokat.

Az ábrákat, táblázatokat felettük elhelyezett, arab sorszámmal ellátott ábrafelirattal kell jelölni a Word erre szolgáló „Felirat beszúrása” funkció használatával.

Az ábrák forrását 10 pontos betűmérettel írva minden esetben jelölni kell az ábra alatt bal oldalon. Pl.: „Forrás:” az APA szerinti szövegközti hivatkozás továbbá a hivatkozott ábra, táblázat sorszáma vagy oldalszáma, vagy saját ábra, táblázat esetén „Forrás: saját szerkesztés”.

Az ábrákon, táblázatokban szereplő rövidítések magyarázatát az ábra, táblázat forrását megadó sor alatti sorban kell 10 pontos betűmérettel írva megadni.

A táblázatokat minden esetben szerkeszthető formátumban kell beilleszteni a kéziratba, mivel a Folyóirat egységes táblázatformátumot alkalmaz.

A közleményekben szereplő ábra- és táblázathivatkozások a mondaton kívül, szögletes zárójelben szerepeljenek. Pl. „… megfigyelhető. [2. táblázat] A program …”. Amennyiben a szöveg részeként hivatkoznak, akkor a következőképpen szerepeljen: „… ahogyan az az 1. ábrán is látszik...” .

Az ábrák esetében legalább 300 dpi felbontású képet illesszen a szövegbe (a képformátum tetszőlegesen megválasztható (png, tif, jpg stb.). Az ábrát mellékletként is fel kell tölteni.

5.6. Köszönetnyilvánítás

A Címoldalűrlapon szükséges a közlemény elkészítését befolyásoló esetleges támogatások és érdekeltségek megjelölése, valamint itt van lehetőség a köszönetnyilvánításra is. A Köszönetnyilvánításban lehet feltüntetni mind az anyagi támogatást, mind azoknak a személyeknek a nevét, akiknél a szerzőség feltételei (ld. feljebb) nem teljesülnek.

5.7. Helyesírás

Az elfogadott kéziratok nyelvi gondozását a Szerkesztőség végzi. A közlemények helyesírására vonatkozóan a 2015. szeptember 1-től érvényes helyesírási szabályok irányadóak. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás, Akadémiai Kiadó, 2015; elérés: www.helyesiras.mta.hu

A nyomtatásban megjelent könyv és az online szabálygyűjtemény eltérése esetén a nyomtatott változat a mérvadó.

Vitás helyesírási kérdések esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának véleménye irányadó.

Az orvosi szavak és kifejezések írásmódjára vonatkozóan a Magyar Orvosi Nyelv – Helyesírási Útmutató (Szerkesztő: Bősze Péter), Medicina Kiadó, 2019 nyújthat támpontot.

5.8. Mellékletek

Mellékletként a kézirat ábráin kívül feltölthető bármely olyan elektronikus anyag, szöveg, kép, videó- vagy hanganyag, amelyről a szerző úgy véli, hogy segíti az olvasót a közlemény értelmezésében. Egy feltöltendő fájl legfeljebb 8 MB méretű lehet, ennél nagyobb fájlméret esetében, kérjük, közvetlenül forduljon a Szerkesztőséghez (folyoirat@nnk.gov.hu)!

 

6. SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

KUTATÁS SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, a hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik, azaz egy saját, máshol még nem közölt vizsgálati eredményéről számol be?

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző a közlemény célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Az ismertetett vizsgálatban alkalmazott módszertan elegendően részletesen van bemutatva ahhoz, hogy a leírtak alapján más kutatók képesek lennének a vizsgálatot megismételni? (Egyértelműen ismerteti a vizsgálati adatok keletkezésének körülményeit, mint pl. adatforrások, mintavétel módja, vagy a használt kérdőív? Elegendő részletességgel ismerteti az alkalmazott elemzési módszert?)

A vizsgálat tárgyát tekintve alkalmas adatgyűjtési és elemzési módszertant választott a szerző? (A vizsgálati adatok és a választott elemzési eljárások megfelelnek az elemzés céljára?)

Megfelelően mutatja be a szerző vizsgálata eredményét és az abból levont következtetéseit? (Ismerteti a szerző a vizsgálat korlátait? Összeveti korábban már közölt vizsgálati eredményekkel? Egyértelműen elkülönülnek a vizsgálat eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják a bemutatott eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közlemény szakirodalmi hivatkozásai megfelelőek? (A tárgyalt témához valamennyi lényeges szakirodalomra történik hivatkozás? Előfordul a témához nem kapcsolódó hivatkozás?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

 

ÁTTEKINTÉS SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik? 

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közleménye célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

A közleményben szereplő módszertan megfelelően dokumentált, a leírtak alapján a keresés ellenőrizhető, más kutatók által esetleg megismételhető lenne? (Szerepel-e az, hogy milyen forrásokban keresett, milyen kritériumok alapján választotta ki az áttekintett cikkeket, hogyan értékelte azokat?)

A témát tekintve alkalmas keresési és értékelési módszertant választott a szerző? (Megfelelő forrásokat, kulcsszavakat, időtávot, értékelési módszert választott? Megtalálta a témához kapcsolódó valamennyi fontos cikket?)

Megfelelően mutatja be a szerző áttekintése eredményét és a következtetéseit? (Egyértelműen elkülönülnek az áttekintés eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják az eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

 

AGORA SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik? 

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közleménye célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Megfelelően ismerteti a szerző a választott témával kapcsolatos véleményét? (A téma lényegi jellegzetességét bemutatja a szerző? Egyértelműen kiderül a szerző véleménye? Véleményét eléggé világosan indokolja? Bemutatja a szakterületen közismert, hasonló, vagy különböző véleményeket?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

 

STATISZTIKAI SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

Világosan meghatározta a szerző a kutatás célját? (Egyértelműen kiderül, milyen új információt próbálnak megszerezni a kutatással?)

A kutatási célhoz illeszkedik a vizsgálati elrendezés (design)? (Vagyis ideális esetben az elvégzett vizsgálat választ adna a kutatási kérdésre?) 

Az adatgyűjtési eljárást és a statisztikai módszertant eléggé részletesen leírta ahhoz, hogy megismételhető legyen az elemzés? (Egyértelműen ismerteti a vizsgálati adatok keletkezésének körülményeit, mint pl. adatforrások, mintavétel módja, vagy a használt kérdőív? Kevésbé elterjedt módszer alkalmazásakor megadott-e releváns szakirodalmi forrást?)

A vizsgálat tárgyát tekintve megfelelő adatokat és adatgyűjtési eljárást választott a szerző? (A vizsgálati adatok a kitűzött elemzési célnak megfelelően képviselik a vizsgálati populációt?)

A vizsgálat tárgyát és az adatokat tekintve alkalmas elemzési módszertant választott a szerző? (A választott mutatók, elemzési eljárások alkalmasak az elemzési cél elérésére? Fennálltak a választott elemzési eljárás alkalmazási feltételei?)

Megfelelően mutatja be a szerző az elemzés eredményeit? (A pontbecslések mellett megadja-e a bizonytalanság mértékét is? Tesztek alkalmazásakor megadja a p értékét?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok statisztikai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

A bemutatott eredményeket megfelelően értelmezi és azokból levonható következtetéseket fogalmaz meg a szerző? (Ismerteti a szerző az elemzés korlátait, pl. alacsony elemszám, nem reprezentatív minta?)