Az egészségműveltség teljes spektrumának mérése: a Funkcionális, kommunikatív és kritikai egészségműveltség skála magyar nyelvű változatának (FCCHL-H) validálása nem reprezentatív nem klinikai mintán

Orsolya,  Papp-Zipernovszky,; Fanni,  Szendrei,; Tamás Martos

doi:10.24365/ef.13470

Papp-Zipernovszky Orsolya Eötvös Loránd Tudományegyetem
Szendrei Fanni Szegedi Tudományegyetem
Martos Tamás Szegedi Tudományegyetem

Kulcsszavak: egészségműveltség, Funkcionális, kommunikatív és kritikai egészségműveltség skála, megerősítő faktorelemzés, pszichometriai jellemzők, szociodemográfiai jellemzők

Absztrakt

Bevezetés: Az egészségműveltség mérésére létrehozott tesztek többségét az egészségműveltség funkcionális szintjének meghatározására tervezték, míg az FCCHL-skála az egészségműveltség mindhárom szintjének mérésére alkalmas. A kutatás célja az FCCHL-skála magyar verziójának validálása, illetve az FCCHL alskálái és a szociodemográfiai tényezők közti összefüggések vizsgálata volt.

Módszertan: A vizsgálatban 399 felnőtt személy (117 férfi, 278 nő és 4 nem-binális személy; átlag életkor: 38,95; SD=13,40) töltötte ki az FCCHL-H skálát és a BHLS-kérdéseket, valamint megadták szociodemográfiai jellemzőiket. Megerősítő faktoranalízis segítségével vizsgáltuk, hogy az az eredeti háromfaktoros struktúra visszanyerhető-e a magyar nyelvű FCCHL kérdőívben. Az FCCHL-H kérdőív konvergens validitását a BHLS-kérdésekkel ellenőriztük. Továbbá az egészségműveltség különböző szintjeinek kapcsolatait néztük több szociodemográfiai jellemzővel többszörös regresszióanalízis segítségével.

Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredménye alapján a FCCHL-H skála eredeti háromfaktoros modellje, kisebb módosítással, jó illeszkedést mutatott (χ²(72)=167,22, p<0,001, CFI=0,957, TLI=0,945, RMSEA=0,058). A skála konvergens validitása a BHLS kérdésekkel az FCCHL-H teljes pontszáma (r(397) = -0,268, p < 0,001) és a funkcionális egészségműveltség alskála (r(397) = -0,351, p < 0,001) esetén igazolódott gyenge negatív, szignifikáns korrelációként. A regresszióanalízis eredményei szerint az FCCHL-H skála egyes alskáláit eltérő mértékben jelzik előre a szociodemográfiai változók, ami megerősíti, hogy az alskálák az egészségműveltség más-más területeit mérik.

Következtetések: Eredményeink azt mutatják, hogy az egészségműveltség különböző aspektusait mérő FCCHL-skála magyar nyelvű változatának megbízhatósága és strukturális validitása megfelelő. Az FCCHL-skála lehetővé teszi az egészségműveltség gyors és átfogó mérését mind egészséges személyek, mind pedig betegek körében, és így jól alkalmazható lehet például prevenciós vagy betegedukációs programok előkészítésében. Emellett elősegíti az egészségműveltség különböző szintjeinek mérését, és ezek összefüggéseinek vizsgálatát.

Hivatkozások

Aljassim, N., & Ostini, R. (2020). Health literacy in rural and urban populations: A systematic review. Patient Education and Counseling, 103(10), 2142–2154. https://doi.org/10.1016/j.pec.2020.06.007

Bass, P. F., 3rd, Wilson, J. F., Griffith, C. H., & Barnett, D. R. (2002). Residents’ ability to identify patients with poor literacy skills. Academic medicine: Journal of the Association of American Medical Colleges, 77(10),1039–1041. https://doi.org/10.1097/00001888-200210000-00021

Chew, L. D., Bradley, K. A., & Boyko, E. J. (2004). Brief questions to identify patients with inadequate health literacy. Family Medicine, 36(8), 588–594.

Chew, L. D., Griffin, J. M., Partin, M. R., Noorbaloochi, S., Grill, J. P., Snyder, A., Bradley, K. A., Nugent, S. M., Baines, A. D., & Vanryn, M. (2008). Validation of screening questions for limited health literacy in a large VA outpatient population. Journal of General Internal Medicine, 23(5), 561–566. https://doi.org/10.1007/s11606-008-0520-5

Davis, T. C., Crouch, M. A., Long, S. W., Jackson, R. H., Bates, P., George, R. B. & Bairnsfather, L. E. (1991). Rapid assessment of literacy levels of adult primary care patients. Family Medicine, 23(6), 433–435.

Döbrössy, B. (2017). Az egészségértés fogalma, mérése és hatása az emlőszűrésen való részvételre. Metszetek, 6(2), 167-185. https://doi.org/10.18392/metsz/2017/3/11

Dwinger, S., Kriston, L., Härter, M., & Dirmaier, J. (2015). Translation and validation of a multidimensional instrument to assess health literacy. Health Expectations, 18(6), 2776–2786. https://doi.org/10.1111/hex.12252

Finbråten, H. S., Guttersrud, Ø., Nordström, G., Pettersen, K. S., Trollvik, A., & Wilde-Larsson, B. (2018). Validating the functional, communicative, and critical health literacy scale using Rasch modeling and confirmatory factor analysis. Journal of Nursing Measurement, 26(2), 341–363. https://doi.org/10.1891/1061-3749.26.2.341

Ginde, A. A., Weiner, S. G., Pallin, D. J., & Camargo, C. A., Jr (2008). Multicenter study of limited health literacy in emergency department patients. Academic Emergency Medicine, 15(6), 577–580. https://doi.org/10.1111/j.1553-2712.2008.00116.x

Gray, N. J., Klein, J. D., Noyce, P. R., Sesselberg, T. S., & Cantrill, J. A. (2005). The Internet: a window on adolescent health literacy. The Journal of Adolescent Health, 37(3), 243. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2004.08.023

Halverson, J., Martinez-Donate, A., Trentham-Dietz, A., Walsh, M. C., Strickland, J. S., Palta, M., Smith, P. D.,& Cleary, J. (2013). Health literacy and urbanicity among cancer patients. The Journal of Rural Health, 29(4), 392–402. https://doi.org/10.1111/jrh.12018

Haun, J. N., Valerio, M. A., McCormack, L. A., Sørensen, K., & Paasche-Orlow, M. K. (2014). Health literacy measurement: an inventory and descriptive summary of 51 instruments. Journal of Health Communication, 19 Suppl 2, 302–333. https://doi.org/10.1080/10810730.2014.936571

Hu, L. T., & Bentler, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling: a Multidisciplinary Journal, 6(1), 1–55. https://doi.org/10.1080/10705519909540118

Institute of Medicine, Board on Neuroscience and Behavioral Health, Committee on Health Literacy. (2004).

Health literacy: A prescription to end confusion. Confusion. (Nielsen-Bohlman, L., Panzer, A. M., & Kindig, D. A., Eds.). The National Academies Press. https://doi.org/10.17226/10883

Ishikawa, H., Nomura, K., Sato, M., & Yano, E. (2008a). Developing a measure of communicative and critical health literacy: a pilot study of Japanese office workers. Health Promotion International, 23(3), 269–274. https://doi.org/10.1093/heapro/dan017

Ishikawa, H., Takeuchi, T., & Yano, E. (2008b). Measuring functional, communicative, and critical health literacy among diabetic patients. Diabetes Care, 31(5), 874–879. https://doi.org/10.2337/dc07-1932

Jamovi Project. Version 2.3.28 Software; 2023. https://www.jamovi.org/about.html

Jovic-Vranes, A., Bjegovic-Mikanovic, V., Marinkovic, J., & Kocev, N. (2011). Health literacy in a population of primary health-care patients in Belgrade, Serbia. International Journal of Public Health, 56, 201–207. https://doi.org/10.1007/s00038-010-0181-0

Koltai J., Kun E. (2016). A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban. Egészségfejlesztés, 57(3), 3–20. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.62

Lee, H. Y., Lee, J., & Kim, N. K. (2015). Gender Differences in Health Literacy Among Korean Adults: Do women have a higher level of health literacy than men? American Journal of Men’s Health, 9(5), 370–379. https://doi.org/10.1177/1557988314545485

Levic, M., Bogavac-Stanojevic, N., & Krajnovic, D. (2022). Cross-cultural adaptation and validation of the Functional, Communicative and Critical Health Literacy Instrument (FCCHL-SR) for diabetic patients in Serbia. Healthcare, 10(9), 1667. https://doi.org/10.3390/healthcare10091667

Levin-Zamir, D., Baron-Epel, O. B., Cohen, V., & Elhayany, A. (2016). The association of health literacy with health behavior, socioeconomic indicators, and self-assessed health from a national adult survey in Israel. Journal of Health Communication, 21(sup2), 61–68. https://doi.org/10.1080/10810730.2016.1207115

Lumley, T., Diehr, P., Emerson, S., & Chen, L. (2002). The importance of the normality assumption in large public health data sets. Annual Review of Public Health, 23, 151–169. https://doi.org/10.1146/annurev.publhealth.23.100901.140546

Martensson, L., Hensing, G., (2012) Health literacy – a heterogeneous phenomenon: a literature review. Scandinavian Journal of Caring Sciences, 26(1), 151–160. https://doi.org/10.1111/j.1471-6712.2011.00900.x

Mirczak, A. (2022). Functional, communicative and critical health literacy among older Polish citizens. Medycyna Pracy, 73(3), 191–199. https://doi.org/10.13075/mp.5893.01250

Nagy Lászlóné Antal, E., Korom, E., Hódi, Á., & B Németh, M. (2015). Az egészségműveltség online mérése. In Csapó, B., & Zsolnai, A. (Eds.), Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában (pp. 147–177). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Nutbeam, D. (2008). The evolving concept of health literacy. Science & Medicine, 67(12), 2072–2078. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2008.09.050

Ousseine, Y. M., Rouquette, A., Bouhnik, A. D., Rigal, L., Ringa, V., Smith, A. B., & Mancini, J. (2018). Validation of the French version of the Functional, Communicative and Critical Health Literacy scale (FCCHL). Journal of Patient-reported Outcomes, 2(1), 1–6. https://doi.org/10.1186/s41687-018-0027-8

Papp-Zipernovszky, O., Náfrádi, L., Schulz, P. J., & Csabai, M. (2016). „Hogy minden beteg megértse!” – Az egészségműveltség (health literacy) mérése Magyarországon [„So that each patient may comprehend”: Measuring health literacy in Hungary]. Orvosi Hetilap, 157(23), 905–915. https://doi.org/10.1556/650.2016.30412

Parker, R. M., Baker, D. W., Williams, M. D., Nurss, J. R. (1995). The Test of Functional Health Literacy in Adults: A new instrument for measuring patients’ literacy skills. Journal of General Internal Medicine, 10, 537-541. https://doi.org/10.1007/BF02640361

Pelikan, J. M., Ganahl, K., & Roethlin, F. (2018). Health literacy as a determinant, mediator and/or moderator of health: empirical models using the European Health Literacy Survey dataset. Global health promotion, 1757975918788300. Advance online publication. https://doi.org/10.1177/1757975918788300

Shrestha, N. (2020). Detecting multicollinearity in regression analysis. American Journal of Applied Mathematics and Statistics, 8(2), 39–42. https://doi.org/10.12691/ajams-8-2-1

Protheroe, J., Whittle, R., Bartlam, B., Estacio, E. V., Clark, L., & Kurth, J. (2017). Health literacy, associated lifestyle and demographic factors in adult population of an English city: a cross-sectional survey. Health Expectations, 20(1), 112–119. https://doi.org/10.1111/hex.12440

Reisi, M., Mostafavi, F., Javadzede, H., Mahaki, B., Sharifirad, G., & Tavassoli, E. (2017). The functional, communicative, and critical health literacy (FCCHL) scales: cross-cultural adaptation and the psychometric properties of the Iranian version. Iranian Red Crescent Medical Journal, 19(1). https://doi.org/10.5812/ircmj.29700

Sudore, R. L., Mehta, K. M., Simonsick, E. M., Harris, T. B., Newman, A. B., Satterfield, S., Rosano, C., Rooks, R. N., Rubin, S. M., Ayonayon, H. N., & Yaffe, K. (2006). Limited literacy in older people and disparities in health and healthcare access. Journal of the American Geriatrics Society, 54(5), 770–776. https://doi.org/10.1111/j.1532-5415.2006.00691.x

Son, Y. J., Kim, S. D., Jang, H. J., Yun, Y. R., Kim, H. M., Park, J. I., & Kim, S. H. (2012). Factors influencing health literacy in community-dwelling adults. Korean Journal of Health Promotion, 100–108.

Suksatan, W., Ruamsook, T., & Prabsangob, K. (2020). Factors influencing health literacy of students in health science curriculum: a cross-sectional study. Indian Journal of Public Health Research & Development, 11(7), 1469–1474. https://doi.org/10.37506/ijphrd.v11i7.10303

van der Vaart, R., Drossaert, C. H., Taal, E., Peter, M., Hilderink-Koertshuis, R. T., Klaase, J. M., & van de Laar, M. A. (2012). Validation of the Dutch functional, communicative and critical health literacy scales. Patient Education and Counseling, 89(1), 82–88. https://doi.org/10.1016/j.pec.2012.07.014

Verney, S. P., Gibbons, L. E., Dmitrieva, N. O., Kueider, A. M., Williams, M. W., Meyer, O. L., Manly, J. J., Sisco, S. M. & Marsiske, M. (2019). Health literacy, sociodemographic factors, and cognitive training in the active study of older adults. International Journal of Geriatric Psychiatry, 34(4), 563–570. https://doi.org/10.1002/gps.5051

von Wagner, C., Knight, K., Steptoe, A., & Wardle, J. (2007). Functional health literacy and health-promoting behaviour in a national sample of British adults. Journal of Epidemiology and Community Health, 61(12), 1086–1090. https://doi.org/10.1136/jech.2006.053967

Williams, M. V., Davis, T., Parker, R. M., & Weiss, B. D. (2002). The role of health literacy in patient-physician communication. Family Medicine, 34(5), 383–389.

Zegers, C. A., Gonzales, K., Smith, L. M., Pullen, C. H., De Alba, A., & Fiandt, K. (2020). The psychometric testing of the functional, communicative, and critical health literacy tool. Patient Education and Counseling, 103(11), 2347– 2352. https://doi.org/10.1016/j.pec.2020.05.019