Adatok fogyatékkal élők fogászati félelem és szorongás értékeiről, valamint embert, szájat illetve fogat ábrázoló rajzairól

Absztrakt

A vizsgálat célkitűzése volt megvizsgálni, hogy van-e kölcsönhatás a rajzok formai paramétereinek alakulása illetve a
fogyatékkal élés (testséma-sérülés), a fogászati félelem szint, és a szorongás szint között. Vizsgálati alanyok: 79 főt
vizsgáltak meg a szerzők (39 fi ú 40 lány; átlagéletkor 18,16 ± 3,01 év), közülük 46 fő élt testi fogyatékkal, 33 fő egészséges
volt. Módszereik: szociológiai-demográfi ai adatlap; fogászati félelem és szorongás kérdőívek (DAS, DAQ, DASQ,
DFS, Háttér Skála; DBS, STAI-S, STAI-T); rajzprojekciós tesztek: ember-rajz, fog-rajz és száj-rajz. Eredményeik: a kérdőívek
értékei: DAS: 10,22 ±3,1; DAQ: 2,21 ±0.9; DASQ: 12,44 ±3.9; DFS: 40,98 ±14,0; Háttér: 2,32 ±0,7; DBS: 34,50
±9,0; STAI-S: 37,56 ±10,7; STAI-T 42,41 ±9,2. A fogyatékkal élő alanyok értékei minden mérőskálán magasabbak a
kontroll értékeknél, de a különbség csak a DBS skála esetén szignifi káns. A fogyatékkal élés 2 ember-rajz, 5 fog-rajzés
3 szájrajz paramétert befolyásolt szignifi kánsan (függetlenségvizsgálat, p<0,05). A fogászati félelem 5 ember-rajz,
5 fog-rajz, és 1 szájrajz parameter befolyásolt szignifi kánsan (one-way ANOVA, p<0,05). A szorongás 2 ember-rajz és
1 fog-rajz paramétert befolyásolt szignifi kánsan (one-way ANOVA, p<0,05).
Meglepő módon a fogyatékkal élés ténye leginkább a fog-rajzok (és nem az ember-rajzok) formai paramétereivel volt
összefüggésben, és a fogászati félelem erősebb kölcsönhatásban állt a mért rajzparaméterekkel, mint a szorongás.