A Brissus genus (Echinoidea) első előfordulása a magyarországi badeniből és a Brissus mihalyi n. sp. leírása

  • Bálint Polonkai ELTE-TTK, Őslénytani Tanszék, e-mail: polonkaib@caesar.elte.hu
  • Andreas Kroh Naturhistorisches Museum Wien, Geologisch-Paläontologische Abteilung http://orcid.org/0000-0002-8566-8848
  • Ágnes Görög ELTE Őslénytani Tanszék
  • Ildikó Selmeczi Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Földtani Alapkutatási Osztály
  • Mihály Dunai 2081 Piliscsaba, Deák F. u. 16.,
  • Emese Réka Bodor Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Gyűjteményi Osztály http://orcid.org/0000-0003-3894-2506
Kulcsszavak: Echinodermata, Középső-Paratethys, felső-badeni, lajtamészkő, taxonómia

Absztrakt

A budapesti Örs vezér téri üzletközpontok alapozása során nagy számban fordultak elő tengeri sünök is a badeni korú Lajtai Mészkő Formáció rétegeiben. Az Árkád 1 alapgödréből előkerült egy Magyarországról eddig nem ismert tengeri sün nemzetség, a Brissus.  

A genust eddig a Paratethys térségéből csak burgenlandi és nyugat-ukrajnai lelőhelyekről írták le. A Budapesten megtalált mindkét Brissus egyed jó megtartású. Az egyik példányt a Brissus abeli (Reidl, 1941) fajba lehetett besorolni, ami csak a Paratethys késő-badeni korú üledékeiből ismert. Ezen felül előkerült egy az egész európai-mediterrán térségben eddig ismeretlen Brissus forma, amely morfológiai bélyegeit tekintve egyik európai vagy egyéb mediterrán formával sem egyezik meg. Emellett hordoz sajátságos morfológiai elemeket is, úgy, mint az erősen anterior helyzetű apicalis lemez, az anterior szirompár által bezárt szög mértéke, valamint a periproct elhelyezkedése. Mindezek alapján a forma új fajként való elkülönítése indokolt, melynek neve – Mihály Sándor tiszteletére – Brissus mihalyi nov. sp.

Maga a Brissus genus ma széles földrajzi elterjedésű, de kis egyedszámú; a ma élő együtteseket részletesen nem vizsgálták. Az európai neogénben ritka, így a magyarországi megjelenés a forma eocéntől máig zajló evolúciójának megismeréséhez is fontos információt nyújt.

Hivatkozások

AGASSIZ, L. & DESOR, P. J. E. 1847: Catalogue raisonné des espèces, des genres, et des familles d’échinides. — Annales des Sciences Naturelles, Troisième Série, Zoologie 8, 5–35, 355–380.
BÁLDI, K. 2006: Paleoceanography and climate of the Badenian (Middle Miocene, 16.4–13.0 Ma) in the Central Paratethys based on foraminifera and stable isotope (δ18O and δ13C) evidence. — International Journal of Earth Sciences (Geologische Rundschau) 95, 119–142. https://doi.org/10.1007/s00531-005-0019-9
BARTOL, M., MIKUŽ, V., HORVAT, A. 2014: Palaeontological evidence of communication between the Central Paratethys and the Mediterranean in the late Badenian/early Serravallian. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 394, 144–157. https://doi.org/10.1016/j.palaeo.2013.12.009
BENCE G., SELMECZI I. 1997: Rákosi Mészkő Formáció. In: CSÁSZÁR G. (szerk.): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Táblázatok és rövid leírások. — MÁFI, 114 p.
BITNER, M. A., DULAI, A., KOCSIS, L., MÜLLER, P. M. 2012: Lingula dregeri (Brachiopoda) from the Middle Miocene of Hungary. — Annales Societatis Geologorum Poloniae 82, 39–43.
BÖHME, M. 2003: The Miocene Climatic Optimum: evidence from ectothermic vertebrates of Central Europe. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 195, 389–401. https://doi.org/10.1016/s0031-0182(03)00367-5
CHECCHIA-RISPOLI, G. 1907: Gli Echinidi viventi sulle coste della Sicilia parte seconda. — Palaeontographia Italica 12, 200–231.
CLEGG, E. L. G. 1933: Echinoidea from the Persian Gulf. — Palæontologica Indica, New Series, Memoire 22, 1–35.
DÖDERLEIN, L. 1885: Seeigel von Japan und den Liu-Kiu-Inseln. — Archiv für Naturgeschichte 51, 73–112. https://doi.org/10.5962/bhl.part.1569
DULAI, A. 2015: Central Paratethyan Middle Miocene brachiopods from Poland, Hungary and Romania in the Naturalis Biodiversity Center (Leiden, the Netherlands). — Scripta Geologica 149, 185–211.
DULAI, A., MOISSETTE, P., MÜLLER, P. M. 2010: Badenian (Middle Miocene) bryozoan fauna of Hungary; basic data of localities and samples. — Fragmenta Palaeontologica Hungarica 28, 33–69.
DULLO, W.-CH. 1983: Fossildiagenese im miozänen Leitha-Kalk der Paratethys von Österreich: Ein Beispiel für Faunenverschiebungen durch Diageneseunterschiede. — Facies 8, 1–112. https://doi.org/10.1007/bf02536740
FELL, F. J. 1974: The Echinoids of Easter Island (Rapa Nui). — Pacific Science 28/2, 147–158.
FOURTAU, R. 1900: Revision des Échinides fossiles de l’Égypte. – Mémoires présentés a l’Institut Égyptien 3/8, 605–740.
FRIEBE, J. G. 1988: Paläogeographische Überlegungen zu den Leithakalkarealen (Badenien) der Mittelsteirischen Schwelle (Steiermark). — Geologisch Paläontologische Mitteilungen Innsbruck 15, 41–57.
FRIEBE, J. G. 1990: Lithostratigraphische Neugliederung und Sedimentologie der Ablagerungen des Badenium (Miozän) um die Mittelsteirische Schwelle (Steirisches Becken, Österreich). — Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt 133/2, 223–257.
FRIEBE, J. G. 1991a: Neotektonik an der Mittelsteirischen Schwelle (Österreich): Die "Steirische Phase". — Zentralblatt für Geologie und Paläontologie 1/1, 41–54.
FRIEBE, J. G. 1991b: Carbonate sedimentation within a siliciclastic environment: The Leithakalk of the Weißenegg Formation (Middle Miocene; Styrian Basin, Austria). — Zentralblatt für Geologie und Paläontologie l/11, 1671–1687.
GREGORY, J. W. 1891: The Maltese fossil Echinoidea and their evidence on the correlation of the Maltese rocks. — Transactions of the Royal Society of Edinburgh 36, 585–639. https://doi.org/10.1017/s008045680003787x
GYALOG L., BUDAI T. (szerk.) 2004: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002 (2004), 195–232.
HÁMOR G. 1985: A nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai — Geologica Hungarica Series Geologica 22, 307 p.
HÁMOR G. 2001: A Kárpát-medence miocén ősföldrajza. — Magyarázó a Kárpát-medence miocén ősföldrajzi fáciestérképéhez 1:3 000 000. MÁFI, 67 p.
HARZHAUSER, M., PILLER, W. 2007: Benchmark data of a changing sea - palaeogeography, palaeobiogeography and events in the Central Paratethys during the Miocene. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 253, 8–31. https://doi.org/10.1016/j.palaeo.2007.03.031
HARZHAUSER, M., PILLER, W. E., STEININGER, F. F. 2002: Circum-Mediterranean Oligo–Miocene biogeographic evolution – the gastropods’ point of view. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 183, 103–133. https://doi.org/10.1016/s0031-0182(01)00464-3
KIER, P. M. 1984: Fossil Spatangoid Echinoids of Cuba. — Smithsonian Conributions to Paleobiology 55, 336 p. https://doi.org/10.5479/si.00810266.55.1
KIER, P. M., LAWSON, M. H. 1978: Index of living and fossil echinoids 1924-1970. — Smithsonian Contributions to Paleobiology 34, 1–182. https://doi.org/10.5479/si.00810266.34.1
KÓKAY J. 1985: Central and Eastern Paratethyan interrelations in the light of Late Badenian salinity conditions. — Geologica Hungarica, Series Palaeontologica 48, 9–95.
KÓKAY J., MÜLLER P. 1988: Budapest, Rákos, vasúti delta, Keresztúri feltárás D-i fala (Rákosi Mészkő Formáció). — In: Magyarország Geológiai Alapszelvényei, MÁFI.
KÓKAY J., MIHÁLY S., MÜLLER P. 1984: Bádeni korú rétegek a budapesti Örs vezér tere környékén. — Földtani Közlöny 114/3, 285–295.
KOVÁČ, M., ANDREYEVA-GRIGOROVICH, A., BAJRAKTAREVIĆ, Z., BRZOBOHATÝ, R., FILIPESCU, S., FODOR, L., HARZHAUSER, M., NAGYMAROSY, A., OSZCZYPKO, N., PAVELIĆ, D., RÖGL, F., SAFTIĆ, B., SLIVA, L., STUDENCKA, B. 2007: Badenian evolution of the Central Paratethys Sea: paleogeography, climate and eustatic sea-level changes. — Geologica Carpathica 58/6, 579–606.
KROH, A. 2005: Echinoidea neogenica (Catalogus Fossilium Austriae). — Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 210 p.
KROH, A. 2007: Climate changes in the Early to Middle Miocene of the Central Paratethys and the origin of its echinoderm fauna. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 253, 169–207. https://doi.org/10.1016/j.palaeo.2007.03.039
KROH, A., SMITH, A. B. 2010: The phylogeny and classification of post-Palaeozoic echinoids. — Journal of Systematic Paleontology 8/2, 147–212. https://doi.org/10.1080/14772011003603556
LAMBERT, J. 1915: Description des échinides des terrains néogènes du bassin Rhône. fasc. 4 — Mémoires de la Société Paléontologique Suisse 41, 155–240.
LESKE, N. G. 1778: Naturalem dispositionem echinodermatum et lucubratunculam de aculeis echinorum marinorum. Edita et descriptionibus novisque inventis et synonomis auctorem aucta. Addimenta ad I. T. Klein naturalem dispositionem Echinodermatum. Leipzig, 217 p. https://doi.org/10.5962/bhl.title.11571
MIHÁLY S. 1969: Tortonai Echinoideák a Kerepesi úti csatornázás feltárásából. — Földtani Közlöny 99/3, 253–257.
MIHÁLY S. 1985: Felső-bádeni Echinoideák a budapesti új feltárásokból. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1983. évről, 235–247.
MIHÁLY S. 1989: Két új Echinoidea faj a magyarországi miocénből. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1987. évről, 237–249.
MOISSETTE, P., DULAI, A., MÜLLER, P. 2006: Bryozoan faunas in the Middle Miocene of Hungary: biodiversity and biogeography. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 233, 300–314. https://doi.org/10.1016/j.palaeo.2005.10.001
MOISSETTE, P., DULAI, A., ESCARGUEL, G., KÁZMÉR, M., MÜLLER, P., SAINT MARTIN, J-P. 2007: Mosaic of environments recorded by bryozoan faunas from the Middle Miocene of Hungary. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 257, 530–556. https://doi.org/10.1016/j.palaeo.2007.05.010
OPPENHEIM, P. 1902: Revision der tertiären Echiniden Venetiens und des Trentino, unter Mittheilung neuer Formen. — Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft 54/A. Aufsätze: 159–283.
PAPP, A., CICHA, I. 1978: Definition der Zeiteinheit M (4) Badenien. In: PAPP, A., CICHA, I., SENEŠ, J., STEININGER, F. eds.: M4 Badenien (Moravien, Wielicien, Kosovien). — Chronostratigraphie und Neostratotypen: Miozän der Zentralen Paratethys 6, 47–48.
PAPP, A., SENEŠ, J., STEININGER, F. 1978a: Diskussion der Äquivalente des Badenien in Europa. In: PAPP, A., CICHA, I., SENEŠ, J., STEININGER, F. eds.: M4 Badenien (Moravien, Wielicien, Kosovien). — Chronostratigraphie und Neostratotypen: Miozän der Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozän der Zentralen Paratethys 6, 55–59.
PAPP, A., CICHA, I., SENEŠ, J. 1978b: Gliederung des Badenien, Faunenzone und Unterstufen. In: PAPP, A., CICHA, I., SENEŠ, J., STEININGER, F. eds.: M4 Badenien (Moravien, Wielicien, Kosovien). — Chronostratigraphie und Neostratotypen: Miozän der Chronostratigraphie und Neostratotypen. Miozän der Zentralen Paratethys 6, 49–52.
PHILIPPE, M. 1998: Les Échinides miocènes du Bassin du Rhône: révision systématique. — Nouvelles Archives du Muséum d’Histoire Naturelle de Lyon 36/1-2: 3–241, 249–441.
PILLER, W. E., HARZHAUSER, M., MANDIC, O. 2007: Miocene Central Paratethys stratigraphy – current status and future directions. — Stratigraphy 4, 151–168.
PILLER, W. E., KLEEMANN, K. 1991: Middle Miocene reefs and related facies in Eastern Austria. 1. Vienna Basin. — In: Excursion guidebook, Excursion B4, VI. International Symposium on Fossil Cnidaria including Archaeocyatha and Porifera, Münster, 1991, 1–28.
PISERA, A., STUDENCKI, W. 1989: Middle Miocene rhodoliths from the Korytnica Basin (Southern Poland): environmental significance and paleontology. — Acta Palaeontologica Polonica 34/3, 179–209.
PÓKA, T., ZELENKA, T., MÁRTON, E., PÉCSKAY, Z., SEGHEDI, I. 2002: Miocene volcanism of Cserhát Mts (N. Hungary): an integrated volcanotectonic–geochronologic study. —Geologica Carpathica 53, Special Issue, CD version.
RADWAŃSKI, A., GÓRKA, M., WYSOCKA, A. 2006: Middle Miocene coralgal facies at Maksymivka near Ternopil (Ukraine): A preliminary account. — Acta Geologica Polonica 56/1, 89–103.
RADWAŃSKI, A., GÓRKA, M., WYSOCKA, A. 2014: Badenian (Middle Miocene) echinoids and starfish from western Ukraine, and their biogeographic and stratigraphic significance. — Acta Geologica Polonica 64/2, 207–247.
REIDL, G. 1941: Über eine neue Spatangidenart Plagiobrissus abeli nov. spec. aus dem Torton von Müllendorf (ehem. Burgenland). — Berichte der Reichsstelle für Bodenforschung Jahrgang 1941, 24–29.
ROMAN, J. 1970: Description des Échinides. In: MONTENAT, C. & ROMAN, J.: Échinides Néogènes d’Espagne (Provinces d’Alicante et de Murcie). — Annales de Paléontologie, Invertébrés 56, 89–138.
RÖGL, F. 1998a: Palaeogeographic considerations for Mediterranean and Paratethys Seaways (Oligocene to Miocene). — Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 99, 279-310.
RÖGL, F. 1998b: Paratethys Oligocene–Miocene Stratigraphic Correlation. In: CICHA, I., RÖGL, F. RUPP, CH., CTYROKA, J. 1998: Oligocene–Miocene Foraminifera of the Central Paratethys. — Abhandlungen der Senckenbergischen Naturforschenden Gesellschaft 549, 3–7.
RÖGL, F., SPEZZARERRI, S., CORIĆ, S. 2002: Micropaleontology and biostratigraphy of Karpatian–Badenian transition (Early–Middle Miocene boundary) in Austria (Central Paratethys). — Courier Forschungsinstitut Senckenberg 237, 47–67.
SAINT MARTIN, J.-P., MÜLLER, P., MOISSETTE, P., DULAI, A. 2000: Coral microbialite environment in a Middle Miocene reef of Hungary. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 160, 179–191. https://doi.org/10.1016/s0031-0182(00)00065-1
SCHAFFER, H. 1961: Brissus (Allobrissus) miocaenicus, eine neue Echinidenart aus dem Torton von Mühlendorf (Burgenland). — Sitzungsberichte der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien, mathematisch-naturwissenschaftliche Klasse, Abteilung I 170/1, 149–157. https://doi.org/10.1007/978-3-662-26572-7_1
SCILLA, A. 1752: De corporibus marinis lapidescentibus, quae defossa reperiuntur. Romae (editio altera emendatior). 84 p. https://doi.org/10.5962/bhl.title.60263
SELMECZI, I., LANTOS, M., BOHN-HAVAS, M., NAGYMAROSY, A., SZEGŐ, É. 2012: Correlation of bio- and magnetostratigraphy of Badenian sequences from western and northern Hungary. — Geologica Carpathica 63, 219–232. https://doi.org/10.2478/v10096-012-0019-1
STEFANINI, G. 1909: Echinidi del Miocene medio dell’Emilia. Parte seconda. — Palaeontographia Italica 15, 1–58.
STEININGER, F., RÖGL, F., MÜLLER, C. 1978: Geodynamik und paläogeographische Entwicklung des Badenien. In: PAPP, A., CICHA, I., SENES, J., STEININGER, F. eds. 1978: Chronostratigraphie und Neostratotypen (Miozän der Zentralen Paratethys, Bd. VI.) – M4 Badenien – Verlag der Slowakischen. Akademie der Wissenschaften, Bratislava, pp. 110–116.
STUDENCKI, W. 1979: Sedimentation of algal limestones from Busko-Spa environs (Middle Miocene, Central Poland). — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 27, 155–165. https://doi.org/10.1016/0031-0182(79)90098-1
STUDENCKI, W. 1988: Facies and sedimentary environment of the Pinczów Limestones (Middle Miocene; Holy Cross Mountains, Central Poland). — Facies 18, 1–26.
SZÖRÉNYI E. 1953: Podolia miocén sünfaunája. — Geologica Hungarica, Series Palaeontologica 23, 120 p.
TANTI, C. M., SCHEMBRI, P. J. 2006: A synthesis of the echinoderm fauna of the Maltese islands. — Journal of the Marine Biological Association of the United Kingdom 86, 163–165. https://doi.org/10.1017/s0025315406012987
WRIGHT, T. 1855: On Fossil Echinoderms from the Island of Malta; with notes on the stratigraphical distribution of the Fossil Organisms in the Maltese beds. — The Annals and Magazine of Natural History, 2nd Series 15: 101–127, 175–196, 262–277. https://doi.org/10.1080/037454809495402
Megjelent
2017-12-05
Hogyan kell idézni
PolonkaiB., KrohA., Görög Ágnes, SelmecziI., DunaiM., & BodorE. R. (2017). A Brissus genus (Echinoidea) első előfordulása a magyarországi badeniből és a Brissus mihalyi n. sp. leírása. Földtani Közlöny, 147(4), 383-398. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2017.147.4.383
Rovat
Értekezés