Az üledékes genetika megjelenése a Szőreg–1 telep kőzetszöveti és kőzetfizikai karakterisztikájában — Geomatematikai alapú megközelítés
Absztrakt
Jelen tanulmány a Szőreg–1 telep üledékes genetikájának kőzetszövetre és kőzetfizikai tulajdonságokra gyakorolt
hatását geomatematikai módszerekkel vizsgálja, és a közöttük feltárt kapcsolatokat foglalja össze. A vizsgálatok során a
maradék gázsapka területén mélyített fúrások magmintáinak adatai kerültek feldolgozásra.
A magminták részletes genetikai szempontú leírását és az üledékszerkezeti jegyek értelmezését az üledékes fáciesek
definiálása követte. A magmintákon kismag-típusú kőzetfizikai mérések (kétirányú permeabilitás és porozitás), valamint
karbonáttartalom-meghatározások történtek (Mol Nyrt.). A pórustér tulajdonságainak megismerését pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok is segítették (Mol Nyrt.). A geomatematikai alapú adatfeltárás módszere a többváltozós
statisztikai analízis (jelen esetben a faktor analízis) gyakorisági és kumulatív eloszlásvizsgálatok, valamint a parciális
korreláció metódusa voltak.
A Szőreg–1 telep a felső-pannóniai Újfalui Formációban elhelyezkedő Algyő-mező egyik gázsapkás olajtelepe, melyet
a legnagyobb hazai szénhidrogén-felhalmozódást alkotó delta rétegsor delta síkon települt üledékei alkotnak. Ennek
megfelelően a magminták alapján az üledékes fácieseknek négy, a deltasík környezetbe jól illeszkedő, vertikális rétegsora
különíthető el: (1) természetes partgát – elosztó meder – mederfelhagyás átmenet, (2) progradáló mederáttörés – mocsár
átmenet, (3) progradáló meder – mederáttörési lóba – progradáló mederáttörés átmenet és (4) mocsár – hordalékelosztó
meder átmenet. Az alkalmazott vizsgálati módszerek segítségével kimutatható, hogy a Szőreg–1 telepet alkotó homokos
képződmények pórustere elsődleges, szedimentációs eredetűnek tekinthető, ennek ellenére az alárendelten megjelenő
másodlagos, pórusteret érintő hatások a kőzettest tárolóként való működése kapcsán nem elhanyagolható tényezők. A
másodlagos karbonátásványok pórustérben való megjelenése a mikropórusok szintjén jelentkezik.
