A magma és a nedves üledék kölcsönhatásának fáciesjelenségei késő-miocén andezitbenyomulások kontaktusán Tardona ÉK-i előterében

Absztrakt

Kazincbarcika és Tardona község között félúton, a Tardona-patak bal oldalán a Disznó-bérc és a Körtvélyes-bérc–
Eperjes-bérc vonulatai között húzódik ÉNy–DK-i csapással a mintegy 1.5 km hosszú Özvény-völgy. Az itteni kőzetkibúvásokat 1:1000-es méretarányú térképen rögzítettük. A földtani térképeknél gyakran használt 1:10 000-es vagy 1:25 000-es
méretarányok esetünkben nem voltak alkalmazhatók, ugyanis az Özvény-völgy–Eperjes-bérc mentén feltáruló magmás
szerkezetek maximális mérete nem haladja meg a 30 m-t, vagyis kielégítő részletességgel és megbízhatósággal csak egy
nagyságrenddel nagyobb méretarány esetén ábrázolhatók. A térképezés eredménye a terület egyik meghatározó felszínalkotó képződményének, a Dubicsányi Andezit Formációnak a korábbiaknál részletesebb vulkanológiai tanulmányozása. A
felvételezés során egy 17,5 ha-os mintaterületen több mint száz, változó méretű (2-30 m átmérőjű) és alakú andezitbenyomulást, -telért, ill. egykori vulkáni kürtőt sikerült kimutatni. Körültekintő terepi és mikroszkópi szövetelemzések
alapján a benyomulások szegélyén intenzív magma és nedves üledék kölcsönhatás nyomait figyeltük meg (autobreccsásodás, peperitesedés, hialoklasztizálódás, oxidáció, hőhatás), jól fejlett kontakt litofácies zónák formájában. A benyomulások mellékkőzetét elsősorban andezit lapillitufa alkotta. Az andezitmagma a piroklaszt lerakódásával közel egy időben
nyomult a még laza piroklasztösszletbe, vagy rekedt meg a bentonitosodott savanyú tufákban gazdag fekürétegek között. A
befogadó kőzet fizikai tulajdonságai, ill. a paleohidrogeológiai viszonyok elsősorban a blokkos peperit szerkezetek
kialakulásának kedveztek. A fáciesjelenségek részletes tanulmányozásán túl, megállapítást nyert, hogy a vizsgált intruzív
képződmények csak igen nagy felbontású térképen ábrázolhatók.