Numerikus módszerek az összeolvadási felszín szöveti tulajdonságainak CT-vizsgálatában
Absztrakt
Az összeolvadási felszín, mint változás a szöveti elrendeződésben, az üledékes kőzettan egyik legkevésbé vizsgált jelensége. Az összeolvadási és eróziós felszín genetikáját tekintve közel áll egymáshoz. Egzakt azonosításuk, elkülönítésük és értelmezésük azonban sok esetben nem egyértelmű, vagy vitatott.
Vizsgálataim célja választ találni arra, hogy:
- A CT felbontóképessége szolgáltat-e olyan információkat, melyek segítségével az összeolvadási felszín egyértelműen elkülöníthető környezetétől?
- Az alkalmazott vizsgálati módszer szolgáltat-e információkat a hordalékszállítás és a leülepedés energia- viszonyairól, melyek között az üledéktest felhalmozódott?
- Kimutatható-e az energiaviszonyokon kívül más hatás, ami befolyásol(hat)ta az üledékes szövetet ?
Az eróziós eredet miatt a szövet numerikus különbségei elsősorban az összeolvadási és eróziós felszínek alatti és feletti részeken várhatóak. A kérdés ezen eltérések megnyilvánulása az üledékes szövet térbeli folytonossági tulajdonságaiban. Okoz-e eltéréseket az összeolvadási felszínt kialakító folyamat az alatta és a felette elhelyezkedő részekben, és ha igen, milyeneket? Milyen hatással van az összeolvadás a szövet tulajdonságaira, illetve melyek azok a geostatisztikai módszerek, melyekkel ez leginkább nyomon követhető?
Az eredmények jelen vizsgálati szakaszban még nem jelentenek teljes körű reprezentativitást, és csak egy vizsgálatsorozat első lépcsőfokaként értelmezhetőek.
