A variogram bizonytalanságának csökkentése jack-knife módszerrel Stari Gradac – Barcs-Nyugat mező példáján

Absztrakt

A variogram elemzés a szénhidrogén telepek tároló paraméterei térbeli elemzésének egyik állandó eszköze.
Ugyanakkor az ilyen vizsgálatok éppúgy, mint a tározók jellemzése sok bizonytalansági tényezővel rendelkezik. A bizonytalanság két okra vezethető vissza: 1) a mérőműszerek elégtelen volta; 2) a fúrások kis száma és szabálytalan elrendeződése. E két ok lehetetlenné teszi a térbeli kapcsolatok elfogadható elemzését. A második bizonytalansági tényező a
jack-knife módszer segítségével tapasztalati úton számszerűsíthető.
A Stari Gradac – Barcs-Nyugat szénhidrogén mezőt, mint az elemzésre legalkalmasabbat, választottuk a jack-knife
elemzés bemutatására. Ennek az adatbázisa a Pannon-medence horvátországi részéről származik. A badeni törmelékes
litofáciesek adataiból tapasztalati irányfüggetlen (omnidirectional) kísérleti variogramok készültek, amelyeket szférikus
elméleti modellel közelítettük. Ugyanebből az adathalmazból n db jack-knife félvariogramot állítottunk elő. Ez utóbbi
variogram-halmaz alapján hibaintervallumok meghatározása történt a tapasztalati variogramok minden pontjára. A fúrásneveket a jack-knife eljárás lépéseiben mellőztük. Ez lehetővé tette a hibaintervallumok legnagyobb hatása által
jellemzett egyedi fúrások megfigyelését.
A kapott eredmények alapján a vizsgált mezőben van egy olyan zóna, amelyben az adathiány a legerősebb hatást fejti
ki. Ebben a zónában tapasztalható a térbeli modell legnagyobb becslési hibája. Feltételezhető, hogy két-három új fúráspont (vagy ezzel ekvivalens szeizmikus információ) lényegesen növelhetné a geostatisztikai térmodell megbízhatóságát,
főleg ebben a zónában a porozitás becslését