Új adatok a Dráva-medencei középső-miocén konglomerátum-breccsa kőzettani összetételéről és lehordási területéről

Absztrakt

Jelen tanulmány a szűkebb értelemben vett Nagyatádi–medence DNy-i peremén mélyült fúrások (A–I, A–1, –2, –3, –4, –5 és B–1) által feltárt középső-miocén durvatörmelékes összlet jellemzésével és a bennük előforduló dolomit, mészkő és metamorf kőzettörmelék származási helyének meghatározásával foglalkozik. Az alaphegység uralkodóan paleozoos gneisz és csillámpala, alárendelten triász dolomit és mészkő kőzeteire diszkordánsan települnek a középsőmiocén durvatörmelékes képződmények. A medence kialakításában szinrift vetők játszottak szerepet. A pannóniai posztrift fázis idején feltolódások jöttek létre. A szöveti jellemzők alapján nagy valószínűséggel triász korú, karbonát anyagú durvatörmelék lehetséges forrásterülete a vizsgált területtől D-re, DNy-ra  található. Ezt mutatják a dolomit- és mészkőklasztok méretbeli és kerekítettségi változásai É és ÉK felé haladva. Ezen irányban a klasztok mérete csökken, a kerekítettsége pedig nő. További bizonyíték, hogy a távolabbi területen a vízvári fúrások kivételével csak mindössze három fúrásban jelenik meg dolomit és/vagy mészkő durvatörmeléke, de itt is csak kis méretben és  ennyiségben. Feltehetően triász korú karbonátkőzet szálban csak a vizsgált területtől délre található Víz–4/b és F–1 számú fúrásokból ismert. Az 1. típusú (Al-szilikátokban gazdag) metamorf kőzettörmelék szöveti megjelenése és ásványos összetétele alapján legnagyobb valószínűséggel ÉNy felől származhat (So–3 és Szta–2 jelű fúrás). A közeli forrásterületet a törmelék viszonylag szögletes megjelenése is alátámasztja. A 2. típusú (Al-szilikátokat nem tartalmazó) metamorf kőzettörmelék forrásterületének meghatározását nehezíti, hogy azok jól kerekítettek, továbbá szinte csak kvarcból, földpátból és csillámból állnak.