Az ipari termelékenység területi egyenlőtlenségei Magyarországon
Abstract
A társadalmi és gazdasági különbségek területi okainak, mértékének, tendenciáinak és csökkentési lehetőségeinek vizsgálata több évtizede a térgazdaságtani kutatások kiemelt témája. Mint azt az elemzések is igazolják, szemben a neoklasszikus közgazdaságtan felfogásával, a hátrányos helyzetű térségek helyzetének javulása, felzárkózása általában a reméltnél lassabb. Tanulmányunkban ennek egyik magyarországi okát, az ipar csökkenő gazdasági súlyának és termelékenységének vármegyei szintű különbségeinek eredetét és tendenciáit elemezzük abból a megfontolásból, hogy a nagyobb termelékenység javítja a versenyképességet, ami magasabb hozzáadott értékben realizálódik, ez nagyobb jövedelmet és kedvezőbb megélhetési lehetőségeket jelenthet. Elemzéseink azt igazolják, hogy a magyarországi ipar munkatermelékenysége 2000–2022 között nőtt, de vármegyei szinten eltérő mértékben az ipar területi koncentrációjának, struktúrájának, hozzáadott értékének és a rendelkezésre álló erőforrásainak különbsége miatt. A jövőben csak az olyan iparfejlesztési politika lehet eredményes, amely
egyidejűleg a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a szektor versenyképességének növekedését támogatja. Mint elemzésünk is igazolja, a foglalkoztatottság bővülése nem jár érdemi termelékenységnövekedéssel. Ezért a jövőben nagyobb
figyelmet kell fordítani a termelékenységet növelő, célzott és átgondolt állami szerepvállalásra és a húzóágazatok fejlesztésére.
References
Albig, H.–Clemens, M.–Fichtner, F.–Gebauer, S.–Junker, S.–Kholodilin, K. [2017]: Wie steigende Einkommensungleichheit das Wirtschaftswachstum in Deutschland beeinflusst. DIW Wochenbericht, 84. köt. 10. sz. 159–168. o.
André, C.–Pak, M. [2021]: Regional differences in productivity in Sweden: insights from OECD regions. OECD Economic Department Working Papers, 1688. sz. OECD Publishing, Párizs, 1–20. o. https://dx.doi.org/10.1787/68fb871e-en
Andrews, D.–Criscuolo, C.–Gal, P. N. [2016]: The best versus the rest: the global productivity slowdown, divergence across firms and the role of public policy. OE CD Productivity Working Paper, 5. sz. OE CD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/63629cc9-en
Andrews, D.–Égert, B.–De La Maisonneuve, C. [2024]: From decline to revival: Policies to unlock human capital and productivity. CES ifo Working Paper, 11545. sz. https://dx.doi.org/10.1787/8d0d232c-en
Askenazy, P.–Erhel, C. [2015]: The French productivity puzzle. IZA Discussion Papers, 9188. sz. https://doi.org/10.2139/ssrn.2655137
Aw, B. Y.–Chung, S.–Roberts, M. [2000]: Productivity and Turnover in the Export Market: Micro-level Evidence from the Republic of Korea and Taiwan (China). The World Bank Economic Review, 14. évf. 1. sz. 65–90. https://doi.org/10.1093/wber/14.1.65
Barta Györgyi [2002]: A magyar ipar területi folyamatai, 1945–2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Beetz, S. [2008]: Peripherisierung als räumliche Organisation sozialer Ungleichheit. Megjelent: Peripherisierung – Eine neue Form sozialer Ungleichheit, Materialien der Interdisziplinären Arbeitsgruppe. Berlin–Brandenburgische Akademie der Wissenschaften, Berlin, 7–16. o.
Belitz, H.–Gorning, M.–Schiersch, A. [2019a]: Produktivitätsentwicklung in Deutschland – Regionale und sektorale Heterogenität. Bertelsmann Stiftung, Gütersloh.
Belitz, H.–Schiersch, A.–Stühmeier, T. [2019b]: Produktivitätsentwicklung: Potenziale in Stadt und Land. Wirtschaftsdienst, 99. évf. 5. sz. 355–358. o.
Bjurek, H. [1996]: The Malmquist total factor productivity index. The Scandinavian Journal of Economics, 98. évf. 2. sz. 303–313. o. https://www.jstor.org/stable/3440861?origin=crossref
Bloom, N.–Sadun, R.–Van Reenen, J. [2016]: Management as a Technology? WP 22327. National Bureau of Economic Research, Cambridge, MA , http://www.nber.org/papers/w22327
Broszeit, S.–Laible, M.-C.–Görg, H.–Fritsch, U. [2019]: Management practices and productivity in Germany. German Economic Review, 20. évf. 4. sz. e657–e705. https://doi.org/10.1111/geer.12187
Capello, R.–Cerisola, S. [2023]: Industrial transformations and regional inequalities in Europe. The Annals of Regional Science, 70. évf. 15–28. o. https://doi.org/10.1007/s00168021-01097-4
Carlaw, K. I.–Lipsey, R. G. [2003]: Productivity, technology and economic growth: what is the relationship? Journal of Economic Surveys, 17. évf. 3. sz. 457–495. o. https://doi.org/10.1111/1467-6419.00201
Cohen, W. M.–Levinthal, D. A. [1989]: Innovation and learning: the two faces of R–D. The Economic Journal, 99. évf. 397. sz. 569–596. o. https://doi.org/10.2307/2233763
Csath Magdolna [2024]: A versenyképesség értelmezésének változása és a magyar versenyképesség javíthatóságának feltételei a változások tükrében. Pénzügyi Szemle, 70. évf. 3. sz. 9–29. o. https://doi.org/10.35551/pfq_2024_3_1
Dahlbeck, E.–Gärtner, S.–Best, B.–Kurwan, J.–Wehnert, T.–Beutel, J. [2021]: Analyse des historischen Strukturwandels im Ruhrgebiet. Fallstudie. Climate Change, 29. sz. https://www.umweltbundesamt.de/publikationen/analyse-des-historischenstrukturwandels-im-0
De Borger, B.–Kerstens, K. [2000]: The Malmquist productivity index and plant capacity utilization. Scandinavian Journal of Economics, 102. évf. 2. sz. 303–310. o. https://doi.org/10.1111/1467-9442.00201
De Loecker, J. [2007]: Do exports generate higher productivity? Evidence from Slovenia. Journal of International Economics, 73. évf. 1. sz. 69–98. o. https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2007.03.003
Deaton, A. [2008]: Income, health, and well-being around the world: Evidence from the Gallup World Poll. Journal of Economic Perspectives, 22. évf. 2. sz. 53–72. o. https://doi.org/10.1257/jep.22.2.53
Demany, V.–Grömling, M.–Kestermann, Chr.–Scheufen, M.–Seele, St.–Stettes, O.–Trenz, M. [2025]: Wie wird die Produktivität in Deutschland verändern? Institut der Deutschen Wirtschaft, Köln.
Diebolt, C.–Hippe, R.–Jaoul-Grammare, M. [2017]: Bildungsökonomie: eine Einführung aus historischer Perspektive. Springer-Verlag, Berlin.
Döring, T.–Rischkowsky, F. [2016]: Umweltzerstörung als Folge von Markt und Wirtschaftswachstum? Kritische Anmerkungen zur aktuellen Postwachstumsdebatte. Sonderforschungsgruppe Institutionenanalyse, Sofia Diskussionsbeiträge, 4. sz. https://doi.org/10.46850/sofia.9783941627536
Drucker, J.–Feser, E. [2012]: Regional industrial structure and agglomeration economies: An analysis of productivity in three manufacturing industries. Regional Science and Urban Economics, 42. évf. 1–2. sz. 1–14. o. https://doi.org/10.1016/.regsciurbeco.2011.04.006
Dusek Tamás [1999]: A területfejlesztés megújítási iránya, az ipari körzetek. Tér és Társadalom, 13. évf. 1–2. sz. 89–108. o.
Effenberger, A.–Enkelmann, S.–Menzel, C.–Neumann, D.–Stolle, J. [2020]: Marktkonzentration, Produktivität und Preisaufschläge: Deskriptive Evidenz auf Basis amtlicher Daten für Deutschland. Bundesministerium für Wirtschaft und Energie Discussion Paper, 9. sz.
Erdélystat [2021]: Termelékenység Romániában és Erdélyben. https://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/termelekenyseg-romaniaban-es-erdelyben/77
EC–Eurostat [2025]: Eurostat’s National Accounts Based Productivity Indicators: Overview of Indicators and Units. Methodological Note. https://ec.europa.eu/eurostat/documents/24987/13735645/CAPI-methodological-note.pdf/36da90b2-7adb-729a-ca69-2feb14df0ec6?t=1638286614469
Finke, C.–Touil, S.–Straub, J.–Theis, K. (szerk.) [2017]: Verdienste auf einen Blick. Statistisches Bundesamt, Destatis, Wiesbaden. https://www.statistischebibliothek.de/mir/servlets/MCRFileNodeServlet/DEMonografie_ derivate_00001610/BroschuereVerdiensteBlick0160013179004.pdf
Gamidullaeva, L.–Korostyshevskaya, E.–Myamlin, A.–Podkorytova, O. [2022]: Exploring Regional Industrial Growth: Does Specialization Explain It? Economies, 10. évf. 7. sz. 172. https://doi.org/10.3390/economies10070172
Gerlach, F.–Ziegler, A. [2019]: Industriepolitik in Deutschland und Europa. Zur Debatte um das industriepolitische Papier von Peter Altmaier. Wirtschaftsdienst, 99. évf. 9. sz. 650–655. o.
Gillmann, N.–Lehmann, R.–Nauerth, J.–Ragnitz, J.–Sonnenburg, J.–Weber, M. [2019]: Wachstum und Produktivität 2035: Innovations und Produktivitätslücken auf Ebene der Bundesländer. ifo Dresden, https://www.ifo.de/DocDL/ifo_Forschungsberichte_106_2019_WachstumProduktivitaet_1.pdf
Gordon, R. J. [2016]: The rise and fall of American growth: The US standard of living since the Civil War. Princeton University Press, Princeton.
Griffith, R.–Redding, S.–Van Reenen, J. [2004]: Mapping the two faces of R&D: Productivity growth in a panel of OECD industries. Review of Economics and Statistics, 86. évf. 4. sz. 883–895. o. https://doi.org/10.1162/0034653043125194
Gust, C.–Marquez, J. [2000]: Productivity Developments Abroad. Federal Reserve Bulletin, 86. évf. 10. sz. 665–681. o. https://doi.org/10.17016/bulletin.2000.86-10
Halpern László [2020a]: Termékválaszték és termelékenység. Műhelytanulmányok, 51. KRTK KTI, Budapest.
Halpern László [2020b]: Termelékenység, innováció és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján. Műhelytanulmányok, 14. KRTK KTI, Budapest.
Harhoff, D. [2000]: R&D spillovers, technological proximity, and productivity growth: Evidence from German panel data. Schmalenbach Business Review, 52. évf. 238–260. o. https://doi.org/10.1007/BF03396619
Hoppen, H. D. [1975]: Die Shift-Analyse. Raumordnung und Raumforschung, 33. évf. 1. sz. 6–18. o.
Hsieh, C. T.–Klenow, P. J. [2009]: Misallocation and manufacturing TFP in China and India. The Quarterly Journal of Economics, 124. évf. 4. sz. 1403–1448. o. https://doi.org/10.1162/qjec.2009.124.4.1403
Jeney László–Szabó Pál [2001]: A magyar ipar változása a koncentrációs és specializációs indexek tükrében az 1990-es években. Földrajzi konferencia, Szeged, https://geography.hu/mfk2001/cikkek/JeneySzabo.pdf
Jorgenson, D. W. [1991]: Productivity and economic growth. Megjelent: Fifty Years of Economic Measurement: The Jubilee of the Conference on Research in Income and Wealth. National Bureau of Economic Research, Inc. 19–118. o. https://ideas.repec.org/h/nbr/nberch/5973.html
Kádas Kálmán [1944]: Az emberi munka termelékenységének statisztikai vizsgálata a magyar gyáriparban. A Cobb–Douglas-féle statisztikai törvény kiegészítése. Magyar Statisztikai Szemle, július-augusztus, 273–318. o. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/1944/1944_07-08/1944_07-08_0273_0318.pdf
Kaldor, N.–Robinson, J. [1948]: Wege zum Wohlstand: Wirtschaftsfragen und Wiederaufbaupläne. Staufen-Verlag, Frankfurt am Main.
Kim, Y. E.–Loayza, N.–Meza Cuadra Balcazar, C. M. [2016]: Productivity as the key to economic growth and development. World Bank Research and Policy Briefs, 108092. http://documents.worldbank.org/curated/en/314741472533203058
Kiss János [1998]: Az ágazati gazdaságszerkezet szerepe a regionális differenciálódásban. Tér és Társadalom, 12. évf. 1-2. sz. 138–162. o. https://doi.org/10.17649/TET.12.1-2.466
Klodt, H. [2000]: Industrial policy and the East German productivity puzzle. German Economic Review, 1. évf. 3. sz. 315–333. o. https://doi.org/10.1111/1468-0475.00016
Kocziszky György–Szendi Dóra [2021]: Quo vadis Észak-Magyarország? A régió lehetséges fejlődési pályáinak ex ante vizsgálata. Területi Statisztika, 61. évf. 6. sz. 679–711. o. https://doi.org/10.15196/TS610601
Kónya István [2015]: Több gép vagy nagyobb hatékonyság? Növekedés, tőkeállomány és termelékenység Magyarországon 1995–2013 között. Közgazdasági Szemle, 62. évf. 11. sz. 1117–1139. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2015.11.1117
Korompai Attila [2022]: Gazdasági tényezők, folyamatok és szereplők a térben. Megjelent: Tózsa István (szerk.): A Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Műhely 2021. évi kutatásai. Neumann János Egyetem, Kecskemét, https://start.unineumann.hu/telemarket/kiadvanyok/2022-1/
Körner, J.–Thiele, H. D.–Wittkopp, A. [2001]: Kapazitätsauslastung und Produktivität: eine empirische Analyse der deutschen Ernährungsindustrie. https://oega.boku.ac.at/fileadmin/user_upload/Tagung/2001/koerner.pdf
Krugman, P. [2000]: Where in the world is the ‘new economic geography’. The Oxford Handbook of Economic Geography, 3. fejezet, 49–60. o.
KSH [2024a]: Ipari értéklánchossz és területi koncentráltság. Kísérleti statisztika. https://ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/kiadvanyok/ipari-erteklanchossz-es-teruleti-koncentraltsag/
KSH [2024b]: Értéklánchossz és területi koncentráltság – Építőipar. Kísérleti statisztika. https://www.ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/kiadvanyok/erteklanchossz-es-teruletikoncentraltsag-epitoipar/
KSH [2025]: Értéklánchossz és területi koncentráltság a járműiparban. Kísérleti statisztika. https://www.ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/kiadvanyok/erteklanchossz-es-teruletikoncentraltsag-a-jarmuiparban/
KSH NKI [2024]: Anyagi különbségek. Kohorsz’18. KSH Népességtudományi Intézet, Budapest, https://www.kohorsz18.hu/eredmenyek/elozetes-eredmenyek/71-anyagi-kulonbsegek.html
Liu, J.–Qian, Y.–Chang, H.–Forrest, J. Y.-L. [2022]: The Impact of Technology Innovation on Enterprise Capacity Utilization. Evidence from China’s Yangtze River Economic Belt. Sustainability, 14. évf. 18. sz. 11507. https://doi.org/10.3390/su141811507
Lőrinc Balázs–Káposzta József [2023]: Az ipari termelés növekedésének hatása a regionális fejlődésre Magyarországon, 2009–2021. Studia Mundi–Economica, 10. köt. 1. sz. 50–61. o. https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.1.pp.50-61
Lux Gábor [2016]: Újraiparosodás Közép-Európában. MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Pécs.
Malmquist, S. [1953]: Index Numbers and Indifference Surfaces. Trabajos de Estadística, 4. évf. 2. sz. 209–242. o. https://doi.org/10.1007/BF03006863
Martin, S. A.–McHugh, R.–Johnson, S. R. [1993]: The influence of location on productivity: manufacturing technology in rural and urban areas. Growth and Change, 24. évf. 4. sz. 459–486. o. https://doi.org/10.1111/j.1468-2257.1993.tb00134
Martin, M.–Peter, S.–Setz, M.–Matter, D.–Schönbächler, R. [2017]: Regionale Analyse der Arbeitsproduktivität. Staatssekretariat für Wirtschaft SE CO, Bern.
McGuckin, R. H.–Streitwieser, M. L.–Doms, M. [1998]: The effect of technology use on productivity growth. Economics of Innovation and New Technology, 7. évf. 1. sz. 1–26. o. https://doi.org/10.1080/10438599800000026
MNB [2024]: Termelékenységi jelentés. Magyar Nemzeti Bank, Budapest, https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/termelekenysegi-jelentes
Montanía, C. V.–Márquez, M. A.–Fernández‐Núñez, T.–Hewings, G. J. D. [2021]: Spatial shift-share analysis: Some new developments. Papers in Regional Science, 100. évf. 2. sz. 305–325. o. https://doi.org/10.1111/pirs.12575
Nemes-Nagy József [1979]: A shift-analízis alkalmazási lehetőségei a regionális gazdasági fejlődés vizsgálatában. Földrajzi Értesítő, 28. évf. 3–4. sz. 127–247. o.
Nemes-Nagy József [1998]: Átrajzolódó térképek. Megjelent: Kurtán Sándor‒Sándor Péter‒Vass László: Magyarország évtizedkönyve. A rendszerváltás (1988‒1989). Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, I. köt. 657‒672. o..
Nemes-Nagy József. [2009]: Terek, helyek, régiók. Akadémiai Kiadó, Budapest, 350 o.
Marshall, A. [1890]: Principles of Economics. Macmillan and Co., London.
Pál Ágnes–Győri Ferenc [2016]: Magyarország ipari térszerkezetének jelenkori változása. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Climatologica et Chorologica, 50/B, 95–104. o. https://geosci.u-szeged.hu/acta-climatologica/tomus-50-2016
Peneder, M. [2003]: Industrial Structure and Aggregate Growth. Structural Change and Economic Dynamics, 14. évf. 4. sz. 427–448. o. https://dx.doi.org/10.1016/S0954349X(02)00052-8
Petersen, T.–Thode, E. [2015]: Globalisierung, Digitalisierung und Einkommensungleichheit. Policy Brief, 1. Zukunft soziale Marktwirtschaft. Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, https://www.bertelsmannstiftung.de/fileadmin/files/user_upload/Policy-Brief-Globalisierung_Digitalisierung_und_Einkommensungleichheit-de_NW_01_2015.pdf
Ragnitz, J. [2007]: Explaining the East German productivity gap: the role of human capital. Kiel Working Paper, 1310. sz. Kiel Institute for the World Economy (IfW), Kiel.
Román Zoltán [1963]: A termelékenység mérése az iparban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Schiersch, A. [2019]: Frontiers und Laggards: Die Produktivitätsentwicklung deutscher Unternehmen. Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, https://doi.org/10.11586/2022023
Schuh, G.–Prote, J.-P.–Molitor, M.–Wlecke, S. [2019]: Produktivitätsbaukasten 4.0: Ganzheitliche Steigerung der Produktivität durch die Kombination von Lean und Industrie 4.0 auf Makro- und Mikroebene. Zeitschrift für Wirtschaftlichen Fabrikbetrieb, 114. évf.
sz. 408–411. o. https://doi.org/10.3139/104.112110.1108
Smith, A. [1959]: A nemzetek gazdagsága. E gazdagság természetének és okainak vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Stiglitz, J. E.–Sen, A.–Fitoussi, J.-P. [2009]: The measurement of economic performance and social progress revisited. Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress, Párizs. https://www.staff.ncl.ac.uk/david.harvey/MKT3008/IntDev/CME PSPoverview.pdf
Straubhaar, T. [2021]: Der Rückgang des Produktivitätsforschritt: Wann geht es? Weltwirtschaft Institut, Hamburg, 6. köt. 41–65. o.
Swinney, P. [2017]: The role of place in the UK’s productivity problem. Centre for Cities, London, https://www.centreforcities.org/wp-content/uploads/2017/11/17-11-15-The-roleofplace-in-the-UKs-productivity-problem.pdf
Szakolczai György–Stahl János [1967]: Ágazati termelési függvények a magyar iparban. Közgazdasági Szemle, 14. évf. 6. sz. 739–757. o. https://real-j.mtak.hu/5845/1/KozgazdasagiSzemle_1967.pdf
Szalavetz Andrea [2001]: Ipari körzetek – a regionális fejlesztés új egységei. Külgazdaság, 45. évf. 42–56. o.
Timmer, M. P.–Inklaar, R.–O’mahony, M.–Van Ark, B. [2011]: Productivity and economic growth in Europe: A comparative industry perspective. International Productivity Monitor, 21. évf. 3–23. o. http://www.csls.ca/ipm/21/IPM-21-Timmer-et-al.pdf
Tressel, T.–Scarpetta, S. [2004]: Boosting productivity via innovation and adoption of new technologies: any role for labor market institutions? Policy Research Working Papers, The World Bank, Washington, DC. https://openknowledge.worldbank.org/entities/publication/6d6c2dc7-ade3-5c1b-8c43a242471feb13
Van Biesebroeck, J. [2005]: Exporting raises productivity in sub-Saharan African manufacturing firms. Journal of International Economics, 67. évf. 2. sz. 373–391. o. https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2004.12.002
Varga Attila–Farkas Richárd [2021]: A GMR -Magyarország gazdasági hatáselemző modell TFP-blokkja. Szigma, 52. évf. 3. sz. 187–211 o. https://journals.lib.pte.hu/index.php/szigma/article/view/4977
Verdoorn, P. J. [1949]: Fattori che regolano lo sviluppo della produttività del lavoro. L’industria, 1. évf. 1. sz. 3–10. o.
Wang, Y.–Hou, R. [2024]: The Influence of the Convergence of Digital and Green Technologies on Regional Total Factor Productivity: Evidence from 30 Provinces in China. Sustainability, 16. évf. 21. sz. 9187. https://doi.org/10.3390/su16219187
Wenban-Smith, G. C. [1982]: Factors Influencing Recent Productivity Growth–Report on a Survey of Companies. National Institute Economic Review, 101. évf. 1. sz. 57–66. o. https://doi.org/10.1177/002795018210100107
Wu, K.–Yang, T.–Zhu, M. [2023]: How does industrial intelligence affect regional innovation efficiency? Evidence from panel data of China’s provinces. PLoS ONE , 18. évf. 5. sz. e0285537. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0285537
Xuefeng, Q.–Yaşar, M. [2016]: Export market diversification and firm productivity: Evidence from a large developing country. World Development, 82. évf. 28–47. o. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2016.01.017
Yuan, Y.–Yu, L.–Kumar, S.–Zhang, Y. [2022]: How does industrial intelligence affect capacity utilization? Analysis based on green development perspective. Frontiers in Environmental Science, 10. évf. https://doi.org/10.3389/fenvs.2022.1006630
