Regionális különbségek alakulása Magyarországon – kapcsolódási pontok a gazdasági teljesítménnyel és a kereskedelmi tendenciákkal
Absztrakt
A tanulmány legfőbb célkitűzése, hogy kimutassa hogyan alakultak 2000 és 2021 között a regionális különbségek Magyarországon. Ehhez a szakirodalomban fellelhető legfontosabb mutatókat alkalmazzák a szerzők: Hoover-index, súlyozott relatív szórás és Theil-index. Az volt a kezdeti feltételezésünk, hogy az egyenlőtlenségek fokozódása és kiegyenlítődése bizonyos korszakokban váltotta egymást, ezt a mutatók eredményei vissza is igazolják. Mindezek mellett azt vizsgáltuk még munkánk során, hogy a területi kiegyenlítődés folyamata vélelmezhetően milyen kapcsolatban van Magyarország nemzetgazdasági, külgazdasági teljesítményével? Ehhez a térséghez viszonyított relatív gazdasági növekedési rés, valamint a kereskedelmi arány és a külkereskedelmi egyenleg mutatóit vettük figyelembe. Azt mutatják eredményeink, hogy a relatíve kedvezőtlen nemzetgazdasági teljesítmény és a relatíve magasabb külkereskedelmi mérleghiány negatív hatást gyakorolt a területi kiegyenlítődésre.
A regionális különbségek alakulása és a nemzetgazdasági teljesítmény közötti összefüggések természetesen összetettek és változóak lehetnek. Általában azonban a fejlettebb régiókban magasabb a GDP és az életszínvonal, mint a kevésbé fejlett régiókban.
A külkereskedelmi mérleg egyenlege a gyakorlatban szintén befolyásolhatja a regionális különbségeket, mivel a gazdasági tevékenység különböző formái eltérő mértékben függenek a külkereskedelmi áramlásoktól. A gazdaságokban tapasztalható kereslet- és kínálati tényezők változása és az árszintek is befolyásolhatják a kereskedelem és a gazdasági tevékenység eloszlását a régiók között.
Általános következtetésként magállapítható, hogy a kedvező nemzetközi kereskedelmi feltételek elősegíthetik a régiók közötti egyenlőbb fejlődést, míg az ezzel ellentétes tendenciák gátolják a gazdasági konvergenciát.
Hivatkozások
Alpek, B. L. & Tésits, R., 2019. A foglalkoztatás mérési lehetőségei és térszerkezete Magyarországon. Területi Statisztika, 59(2), 164-187. https://doi.org/10.15196/TS590402
Benedek, J. 2021. Regionális egyenlőtlenség és gazdasági felzárkózás. magyarországi és romániai régiók összehasonlító vizsgálata. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(1), 4-14. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.15
Bessenyei, I. & Győrfy L. 2014. Térgazdasági struktúrák és regionális egyenlőtlenségek. Közgazdász Fórum, 17, 180-204.
Dusek, T. & Kotosz, B., 2016. Területi statisztika. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Garami, E., 2009. A humán erőforrás területi különbségei. Területi Statisztika, 49(12), 280-298.
Kollárik, F., 2020. Magyarország, Csehország és Szlovákia regionális és makrogazdasági konvergenciája az EU-csatlakozás előtt és után. Európai Tükör: Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kéthavonta megjelenő folyóirata, 23(2). 99-115. http://doi.org/10.32559/et.2020.2.5
Kónya, I., 2019. Külkereskedelem, regionális különbségek és a képzettek vándorlása. Közgazdasági Szemle, 66(6), 635-652. http://doi.org/10.18414/KSZ.2019.6.635
Kisiala, W. & Suszynska, K., 2017. Economic growth and disparities: an empirical analysis for the Central and Eastern European countries. Equilibrium. Quarterly Journal of Economics and Economic Policy, 12(4), 613-631. https://doi.org/10.24136/eq.v12i4.32
Lengyel, I. & Kotosz B., 2018. Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés?A visegrádi országok térségeinek fejlődéséről. Tér és Társadalom, 32(1), 5-26. https://doi.org/10.17649/TET.32.1.2910
Major, K. & Nemes Nagy, J., 1999. Területi jövedelemegyenlőtlenségek a kilencvenes években. Statisztikai Szemle, 77(6), 397-421.
Molnár T., 2015. Empirikus területi kutatások. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Neszmélyi, Gy., Lampertné Akócsi, I. & Bruder, E., 2016. A Williamson-hipotézis teljesülésének vizsgálata az Európai Unióban és a Visegrádi országokban. Gazdaság és Társadalom, 8(4), 83-99. http://doi.org/10.21637/GT.2016.4.05.
Pénzes, J., Kiss, J.P., Deák A. & Apáti, N., 2018. Térségi sokszínűség és stabilitás: az iskolázottság települési szintű egyenlőtlenségeinek változása Magyarországon 1990-2011 között. Területi Statisztika, 58(6), 567-594 https://doi.org/10.15196/TS580602
Rechnitzer, J. & Smahó, M., 2011. Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Rechnitzer, J., 2022. Néhány iránymutatás Kelet- és Közép-Európa nagyvárosainak tanulmányozásához. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3), 14-26. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.32
Smetkowski, M. 2013. Regional Disparities in Central and Eastern European Countries: Trends, Drivers and Prospects. Europe-Asia Studies, 65(8), 1529-1554. https://doi.org/10.1080/09668136.2013.833038
Szabó, P. 2008. A gazdasági fejlettség egyenlőtlensége az Európai Unió különböző területi szintjein. Területi Statisztika, 48(6), 687-699.
Tánczos, T., 2007. Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis Nova Series: Acta Oeconomica, (8) 8-16.
Vedrine, L. & Le Gallo, J. 2021. Does EU Cohesion Policy affect territorial inequalities and regional development? EU Cohesion Policy and Spatial Governance: Territorial Social and Economic Challeneges. London, Edward Elgar Publishing.
Zsibók, Zs., 2019. Minden marad a régiben? Regionalizált növekedési pályák Magyarországon. Területi Statisztika, 59(3), 247-272. https://doi.org/10.15196/TS590301