Az emberi tényező szerepe a vadászturisztikai szolgáltatások minőségmenedzsmentjében

  • Zoltán Magyar Nyíregyházi Egyetem, Gazdálkodástudományi Intézet
Kulcsszavak: vadászati turizmus, szolgáltatásminőség, emberi tényező, elégedettség

Absztrakt

A „vadászat” mára markáns turisztikai motivációnak is tekinthető, és egyértelművé vált a „vadászati turizmus” ország-és desztinációimázs alakulásában játszott szerepe. Az Országos Magyar Vadászkamara beszámolója alapján a 2021/2022-as vadászati évben 29 506 fő külföldi vadászvendég járt hazánkban, az ágazat a tavalyi vadászati évet 3780 millió Ft (+11,48%) egyenleggel zárta. Robinson & Novelli (2005) megfogalmazása szerint a vadászati turizmus olyan „niche” turizmusnak is tekinthető, ami egyfajta autentikus környezetben megvalósuló, speciális érdeklődési kör által motivált turisztikai forma, ennek megfelelően a fogyasztóknak csak egy szűkebb rétegét érinti. 

A „vadászati turizmus” esetében az ügyfelek élménye az ügyfél és a szolgáltató közötti – gyakran személyre szabott – interakción keresztül, a közös élményteremtés folyamatán keresztül jön létre. A szolgáltató a megfelelő élménykörnyezetet kialakításával és a vadállomány, mint limitáló termelési tényező biztosításától kezdőden, majd a szolgáltatásfolyamat során egyfajta asszisztenciaként segíti elő az élményt jelentő eseményt. A szolgáltató és az ügyfél között lezajló interakció minősége nagyban befolyásolja egyrészt a vadászat sikerességét, másrészt annak élményjellegét is. A vadásztató és az ügyfél ilyen formájú eredményes „együttműködése” sokkal erősebb bizalmi viszonyt feltételez és tesz szükségessé, mint az a turizmus többi típusában (pl. a tömegturizmus egyes típusai) jellemző.

A tanulmány célja, hogy a fókuszcsoportos vizsgálatok és az esettanulmányok alapján feltárja az vadászturisztikai szolgáltatások teljesítésében részt vevő „emberi tényező” ügyfelek által észlelt és szolgálatatás-minőség alakulásában játszott szerepét, és meghatározza azokat a karakterjellemzőket, melyek alapvetők és kardinálisak az ügyfelek elégedettsége, visszatérési szándéka szempontjából. A vizsgálatok eredményei beszámolnak arról, hogy a vadászturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számára az élményfolyamatban részt vevő, velük kontaktusba kerülő szolgáltató, mint „emberi tényező” egyértelműen meghatározó és sajátos szerepet játszik a szolgáltatás élménytartalmának és az ügyfelek elégedettségének alakulásában. Ez a meghatározó szerep az azonosított karakterjellemzőkön keresztül nyilvánul meg, melyek direkt módon hatnak a vadászturisztikai termékek egyes attribútumaira is.

Információk a szerzőről

Zoltán Magyar, Nyíregyházi Egyetem, Gazdálkodástudományi Intézet

Docens

Hivatkozások

Becser, N., 2008. Szolgáltatásminőség modellek. Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtani Intézet, 89. sz. Műhelytanulmány.

Bányai, E., 1995. Minőség és fogyasztói elégedettség a szolgáltatásmarketingben. Marketing és Menedzsment. 3. 65-70.

Higginbottom, K., 2004. Wildlife tourism: impacts, management and planning. Common Ground Publishing Pty Ltd. Australia.

Kandampully, J., 2006. The New Customer-Centred Business Model for the Hospitality Industry. International Journal of Contemporary Hospitality Management, Ohio, USA, 18(3). https://doi.org/10.1108/09596110610658599

Karakasné, Morvay, K. & Daruka, E., 2009. Az elvárások szerepe a szállodai vendégelégedettségben. Turizmus Bulletin 12(2), 48-57.

Magda S. & Marselek S., 2010. Vidékgazdaságtan I., A vidékfejlesztés gazdasága. Gyöngyös, Főiskolai jegyzet.

Magyar, Z., 2009. Termékstratégia prioritások vizsgálata az Észak-alföldi régió kisvállalkozásainak körében. Agrártudományi Közlemények, 2009/33, 55.-64.

Magyar Z. 2020 A vadászati turizmus és az országimázs kapcsolata. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2020. 5(4), 29-43.

Magyar, Z., 2022. Vadászati turizmus, Szaktudás Kiadó

Michalkó, G., 2016. Turizmológia. Akadémia Kiadó.

Mitev A., 2015. A kvalitatív kutatás filozófiája és a kvalitatív kutatási terv. In: Horváth & Mitev, 2015. Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.

Nagy, K., 2017. A kvalitatív kutatás lehetőségei a turizmusban. In.: Tanulmányok a Marketing és Turizmus Intézet kutatási eredményeiből. Miskolci Egyetem, Marketing és Turizmus Intézet Marketingkaleidoszkóp

ova.hu, 2022. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Elérhető: http://www.ova.info.hu/vg_stat/VA-2021-2022.pdf

Parasuraman, A., Zeithaml, V. A. & Berry, L. L., 1985. A Conceptual Model of Service Quality and Its Implications for Future Research. Journal of Marketing, 49(3), 41-50. https://doi.org/10.2307/1251430

Robinson, M. & Novelli, M., 2005. Niche Tourism: An Introduction. In: M. Novelli (ed.) Niche Tourism: Contemporary Issues, Trends and Cases. Oxford: ButterworthHeinemann Ltd.

Somlai, R., 2021. Az emberi erőforrás, mint versenyképességet növelő tényező szerepe a turizmus szektorban [Doktori disszertáció] Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Gazdaság és Regionális Tudományok Doktori Iskola. Elérhető: https://uni-mate.hu/documents/20123/336900/Somlai_Reka_ertekezes.pdf

Seilmeier, G., 1997. Vadászati lexikon. Méliusz, Debrecen.

Trauer, B. (2006): Conceptualizing special interest tourism – framework for analysis. Tourism Management, 27(2), 183-200. http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2004.10.004

Zátori, A., 2014. Élményszemlélet a turizmusban A turisztikai élményteremtés koncepciói. Turizmus Bulletin. 14(2), 51-60.

Megjelent
2023-12-20
Hogyan kell idézni
MagyarZ. (2023). Az emberi tényező szerepe a vadászturisztikai szolgáltatások minőségmenedzsmentjében. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat , (2), 66-87. https://doi.org/10.33565/MKSV.2023.02.03
Folyóirat szám
Rovat
Műhely/jó gyakorlat