Munka és magánélet egyensúlya

A munka és a magánélet egyensúlyának COVID-19 utáni gyakorlatának és a munkavállalók munkateljesítményének értékelése: Irodalmi áttekintés

Kulcsszavak: munka és magánélet egyensúlya, munkavállaló, munkateljesítmény, pandémia, COVID-19

Absztrakt

A munka és a magánélet egyensúlyának fogalmát évtizedek óta vizsgálják, de az életmód folyamatos változása, a munkakörülmények változása, a gazdaság és a technológia változásai, valamint az egyre nagyobb koncentrációt követelő munkakörök növekedése mindig szükségessé teszi a magánélet és a munka közötti helyes egyensúly újabb elemzéseit, a munkavállalók jólétének és biztonságának, valamint a vállalat termelékenységének fenntartása érdekében. A koncepció feltárása segít a munkavállalói jólét és biztonság, valamint a vállalati termelékenység optimalizálásában. E tanulmány célja, hogy szisztematikusan áttekintse a kutatások fókuszát és a munka és a magánélet egyensúlyának szervezeti gyakorlatában az elmúlt öt évben megfigyelhető tendenciákat. Az elmúlt öt évet egy fontos esemény (Covid-19) határozta meg, amely jelentősen megváltoztatta az üzleti gyakorlatot. Új munkamódszereket vezettek be, ezzel új kutatási témákat adva a kutatóknak. Az új, rugalmas munkamódszerek bevezetése hozzájárult a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásához. Ezeknek az új munkamodelleknek a megjelenése rendkívül aktuális téma, a magánélet és a munka közötti határok elmosódása számtalan vita és kutatás tárgyát képezi. Rendkívül fontos tehát a munkavállalók munka és magánélet egyensúlyának többszempontú vizsgálata.

Szerző életrajzok

Esayas Degago Demissie, Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

PhD hallgató

Daniel Kibe Koech, Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

PhD hallgató

Edina Molnár, Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet, Pszichológiai Tanszék

Tanszékvezető

Hivatkozások

Allen, T. D., French, K. A., Dumani, S., & Shockley, K. M. (2015a). Meta-analysis of work–family conflict mean differences: Does national context matter? Journal of Vocational Behavior, 90, 90-100. https://doi.org/10.1016/j.jvb.2015.07.006

Anita, R., Abdillah, M. R., Wu, W., Faizal Sapthiarsyah, M., & Sari, R. N. (2020). Married female employees' work-life balance and job performance: The role of affective commitment. Pertanika Journal of Social Sciences and Humanities, 28(3), 1787-1806. Retrieved from https://www.scopus.com/inward/record.uri?eid=2-s2.0-85092928802&partnerID=40&md5=863af4809e38f58a72981971ce836a30

Aruldoss, A., Berube Kowalski, K., Travis, M. L., & Parayitam, S. (2022). The relationship between work–life balance and job satisfaction: Moderating role of training and development and work environment. Journal of Advances in Management Research, 19(2), 240-271. https://doi.org/10.1108/JAMR-02-2022-0012

Baek, S., Yoon, J., & Won, J. (2023a). Mediating effect of Work–Family conflict on the relationship between long commuting time and workers' anxiety and insomnia. Safety and Health at Work, 14(1), 100-106. https://doi.org/10.1016/j.shaw.2022.11.003

Baek, S., Yoon, J., & Won, J. (2023b). Mediating effect of Work–Family conflict on the relationship between long commuting time and workers' anxiety and insomnia. Safety and Health at Work, 14(1), 100-106. https://doi.org/10.1016/j.shaw.2022.11.003

Bakker, A. B., & Demerouti, E. (2007). The Job Demands-Resources Model: State of the Art. Journal of Managerial Psychology, 22(3), 309–328. https://doi.org/10.1108/02683940710733115

Begum, A., Shafaghi, M., & Adeel, A. (2022a). Impact of job insecurity on Work–Life balance during COVID-19 in India. Vision, 0(0). https://doi.org/10.1177/09722629211073278

Borgia, M. S., Di Virgilio, F., La Torre, M., & Khan, M. A. (2022). Relationship between work-life balance and job performance moderated by knowledge risks: Are bank employees ready? Sustainability (Switzerland), 14(9). https://doi.org/10.3390/su14095416

Boulet, M., & Parent-Lamarche, A. (2022). Workers' well-being and job performance in the context of COVID-19: A sector-specific approach. Evidence-Based HRM, 11(3). https://doi.org/10.1108/EBHRM-07-2021-0139

Campo, A. M. D. V., Avolio, B., & Carlier, S. I. (2021b). The relationship between telework, job performance, Work–Life balance and family supportive supervisor behaviours in the context of COVID-19. Global Business Review, 0(0). https://doi.org/10.1177/09721509211049918

Carlson, D. S., Kacmar, K. M., Thompson, M. J., & Andrews, M. C. (2019). Looking good and doing good: Family to work spillover through impression management. Journal of Managerial Psychology, 34(1), 31-45. https://doi.org/10.1108/JMP-04-2018-0162

Chan, X. W., Kalliath, T., Brough, P., Siu, O., & Timms, C. (2022). Examining the mediating role of self-efficacy in the relationship between perceived organizational support and work–family enrichment. International Journal of Stress Management, 29(3), 281. https://doi.org/10.1037/str0000329

Chatterjee, S., Chaudhuri, R., Vrontis, D., & Giovando, G. (2023). Digital workplace and organization performance: Moderating role of digital leadership capability. Journal of Innovation and Knowledge, 8(1). https://doi.org/10.1016/j.jik.2023.100334

Chowhan, J., & Pike, K. (2022). Workload, work–life interface, stress, job satisfaction and job performance: A job demand–resource model study during COVID-19. International Journal of Manpower, (ahead-of-print)

Clark, S. C. (2000). Work/family border theory: A new theory of work/family balance. Human Relations, 53(6), 747-770. https://doi.org/10.1177/0018726700536001

Du, D., Bakker, A. B., & Derks, D. (2020). Capitalization on positive family events and task performance: A perspective from the work-home resources model; 32718151. Journal of Occupational Health Psychology, 25(5), 357-367. https://doi.org/10.1037/ocp0000259

Duan, S. X., Deng, H., & Wibowo, S. (2023). Exploring the impact of digital work on work–life balance and job performance: A technology affordance perspective. Information Technology & People, 36(5), 2009-2029. https://doi.org/10.1108/ITP-01-2021-0013

Follett, M. P. (1925). The Giving of Orders. The American Journal of Sociology, 30(5), 565–569. https://doi.org/10.1086/214055

Greenhaus, J. H., & Allen, T. D. (2011). Work–family balance: A review and extension of the literature. (pp. 165-183). Washington, DC, US: American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/10474-000

Gupta, C., Rajeswara Rao, K. V. S., & Datta, P. (2022). Support vector machine based prediction of work-life balance among women in information technology organizations. IEEE Engineering Management Review, 50(2), 147-155. https://doi.org/10.1109/EMR.2022.3152520

Hobfoll, S. E. (1989). Conservation of resources: A new attempt at conceptualizing stress. American Psychologist, 44(3), 513. https://doi.org/10.1037/0003-066X.44.3.513

Hu, W., Zhao, F., Yu, S., & Lu, T. (2021). Work-family balance human resource practice and creative performance of an employee: Cross-layer multi-time point analysis. Transformations in Business & Economics, 20(2A), 539-557. https://doi.org/10.1224/ijbs.2021.20.2A.539

Irfan, M., Khalid, R. A., Kaka Khel, S. S. U. H., Maqsoom, A., & Sherani, I. K. (2023). Impact of work–life balance with the role of organizational support and job burnout on project performance. Engineering, Construction and Architectural Management, 30(1), 154-171. https://doi.org/10.1108/ECAM-04-2021-0316

Kerksieck, P., Brauchli, R., de Bloom, J., Shimazu, A., Kujanpää, M., Lanz, M., & Bauer, G. F. (2022). Crafting work-nonwork balance involving life domain boundaries: Development and validation of a novel scale across five countries. Frontiers in Psychology, 13(1). https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.892120

Kossek, E. E., Baltes, B. B., & Matthews, R. A. (2011). How work–family research can finally have an impact in organizations. Industrial and Organizational Psychology, 4(3), 352-369. https://doi.org/10.5578/ijop.2011.43.35.2

Majumder, S., & Biswas, D. (2023). A bibliometric and co-occurrence analysis of work-life balance: Related literature published pre-and during COVID-19 pandemic. International Journal of Information Systems and Supply Chain Management (IJISSCM), 16(1), 1-11. https://doi.org/10.1128/ijisscm.2023.15.2.45

Mayo, E. (1933). The Human Problems of an Industrial Civilization. The American Journal of Sociology, 39(3), 368–372. https://doi.org/10.1086/217540

Ng, P. M. L., Lit, K. K., & Cheung, C. T. Y. (2022). Remote work as a new normal? the technology-organization-environment (TOE) context. Technology in Society, 70(12). https://doi.org/10.1016/j.techsoc.2022.102022

Parray, Z. A., Shah, T. A., & Islam, S. U. (2022). Psychological capital and employee job attitudes: The critical significance of work-life balance. Paper presented at the Evidence-Based HRM: A Global Forum for Empirical Scholarship, (ahead-of-print)

Pillai, S. V., & Prasad, J. (2023). Investigating the key success metrics for WFH/remote work models. Industrial and Commercial Training, 55(1), 19-33. https://doi.org/10.1108/ICT-07-2021-0053

Saraih, U. N., Mohd Zaki, M. I. I., Mohd Karim, K., Sakdan, M. F., & Amlus, M. H. (2019). The influences of job performance, work-life balance and organizational justice on employees’ career satisfaction. Humanities and Social Sciences Reviews, 7(5), 442-447. https://doi.org/10.18510/hssr.2019.7549

Sekhar, C., & Patwardhan, M. (2023). Flexible working arrangement and job performance: The mediating role of supervisor support. International Journal of Productivity and Performance Management, 72(5), 1221-1238. https://doi.org/10.1108/IJPPM-07-2020-0396

Shahid, M. N., & Hamid, S. N. A. (2019). Impact of sustainable human resource management practices on secondary school teacher job performance: A conceptual framework of teacher psychological ownership. International Journal of Innovation, Creativity and Change, 6(2), 217-241. Retrieved from https://www.scopus.com/inward/record.uri?eid=2-s2.0-85073111061&partnerID=40&md5=fba852496ace315e8a534e1c35770af7

Susanto, P., Hoque, M. E., Jannat, T., Emely, B., Zona, M. A., & Islam, M. A. (2022). Work-life balance, job satisfaction, and job performance of SMEs employees: The moderating role of family-supportive supervisor behaviors. Frontiers in Psychology, 13(2). https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.906876

Valenzuela-Fernandez, L., Merigó, J. M., Lichtenthal, J. D., & Nicolas, C. (2019). A bibliometric analysis of the first 25 years of the journal of business-to-business marketing. Journal of Business-to-Business Marketing, 26(1), 75-94. https://doi.org/10.33423/jbbm.73.2021.93.237.249

Wiradendi Wolor, C. (2020). The importance of work-life balance on employee performance millennial generation in indonesia. Journal of Critical Reviews, 23(3). https://doi.org/10.33423/2020.ijwl.2145

Megjelent
2024-06-30
Hogyan kell idézni
Degago DemissieE., KoechD. K., & MolnárE. (2024). Munka és magánélet egyensúlya: A munka és a magánélet egyensúlyának COVID-19 utáni gyakorlatának és a munkavállalók munkateljesítményének értékelése: Irodalmi áttekintés. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat , (1), 3-26. https://doi.org/10.33565/MKSV.2024.01.01
Folyóirat szám
Rovat
Szemle