A szakszövegek „érthető érthetetlenségének” fokozatai a laikusok szemszögéből
Absztrakt
A nyelvek állandó változásban és különböző változatokban léteznek. A nyelvi változatok sokszínűsége lehetővé teszi, hogy gondolatainkat különböző regiszterekben fejezzük ki. A tudósok, kutatók és szakemberek által használt szaknyelvi regiszter befogadása a laikusok elé számos akadályt gördít, amelyek megértési nehézségekben manifesztálódnak. A szakszövegek „érthetetlensége”olyan, több okra visszavezethető jelenség, amely az egyes kommunikációs színtereken eltérő. Az „érthetetlenség” különböző tényezők függvényében differenciálódhat, ilyen tényező lehet például a szakmaiság szintje, a terminológiai sűrűség vagy a szakmai szöveg típusa, műfaja. Ahogyan az „érthetetlenségnek” is több szintje és típusa létezik, úgy a szakszöveget befogadni kívánó laikus célcsoport is különböző alcsoportokra és szintekre osztható. Az alábbiakban a laikusok szemszögéből vizsgálom, hogy a szakmai nyelvhasználat immanens ismérvének tekintett „érthetetlenség” milyen tényezőkön alapszik és hogyan lehet megoldásokat keresni regiszterváltással és/vagy intralingvális fordítással az érthetőség növelése céljából. Gondolatmenetem célja a szaknyelvek rétegzettsége, az érthetőség fokozatai, a laikus célcsoport inhomogenitása és az intralingvális fordítás közötti kapcsolat felvázolása. A felsorolt tényezők figyelembevételével végzett összehasonlító szövegelemzések (eredeti szaknyelvi szöveg és alacsonyabb absztrakciós szintű szövegváltozatok között) eredményeként bemutatom a célcsoportbarát szövegváltozatok megalkotásakor alkalmazott leggyakoribb intralingvális fordítási átváltási műveleteket. Az említett tényezők közötti kölcsönhatások tudatosítása és a jellemző átváltási műveletek ismerete jelentős mértékben hozzájárul az intralingvális fordítók eredményes tevékenységéhez.
Hivatkozások
Balogh, D. (2023): Jogi szövegtípusok és közérthetőség. Glossa Iuridica. 10/3. 177–196.
https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.10
Biber, D. – Conrad, S. (2009): Register, genre, and style. University Press: Cambridge.
https://doi.org/10.1017/CBO9780511814358
Dobos, Cs. (2017): Érthetőség, közérthetőség és intralingvális fordítás. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. 10/1. 86–101.
Heltai, P. (2014): Mitől fordítás a fordítás? Válogatott fordítástudományi tanulmányok. Budapest: Eötvös József Könykiadó.
Hoffman, L. (1976): Kommunikationsmittel Fachsprache. Eine Einführung. Akademie-Verlag De Gruyter: Berlin.
https://doi.org/10.1515/9783112473887
Jakobson, R. (1959). Linguistic Aspects of Translation. In Brower, R.A. (ed.) On Translation. Cambridge: Harvard University Press. 232–239.
https://doi.org/10.4159/harvard.9780674731615.c18
Kálmán, L. – Trón, V. (2007): Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó: Budapest
https://store.nytud.hun-ren.hu/wp-content/uploads/2024/07/Bevezetes-1.pdf
Klaudy, K. (1997): Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Akadémiai Könyvkiadó: Budapest.
https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-gyakorlataba/
Kurtán, Zs. (2014): Párhuzamos szakszövegek rétegződésének interkulturális vetületei. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. IX/2. 215–226.
Minya K. – Vinnai E. (2018): Hogyan írjunk érthetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából. Magyar Jogi Nyelv. 2/1. 13–18.
Schulz von Thun, F. (2019): A kommunikáció zavarai és feloldásuk. Általános kommunikációpszichológia. Háttér Kiadó: Budapest
Tóth J. (2023): A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja? Glossa Iuridica. 10/3. 153–165.
https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.8
Források
Akam, T. et al. (2020): The Anterior Cingulate Cortex Predicts Future States to Mediate Model-Based Action Selection. Neuron 109/1. 149–163.
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7837117/
Dobos, Cs. (2024) Mi alapján dönt az agyunk? Kazai, A. (2020): Hogyan jelzi előre az agy a döntések következményeit? című írásának intralingvális fordítása (nem publikált fordítás)
Kazai, A. (2020): Hogyan jelzi előre az agy a döntések következményeit?
https://elitmed.hu/ilam/idegtudomanyok/hogyan-jelzi-elore-az-agy-a-dontesek-kovetkezmenyeit
Pukoli, D. (2022): Így tanul, tervez és hoz döntést az agyunk.



