A státusz terminológiai jellemzői
Absztrakt
A státusz az orvosi dokumentációnak az a része, amely a beteg felvételekor elvégzett fizikális vizsgálat eredményeit rögzíti. A leírás tükrözi a vizsgálat egyes lépéseinek megszabott rendjét (megtekintés, tapintás, kopogtatás, hallgatózás), ezért állandósult sorrendiség és konvencionalizált minták, ismétlődő kifejezések jellemzik. Ebben a tekintetben a kórboncolási jegyzőkönyv műfajával mutat rokonságot. Vizsgálatunk során a Semmelweis Egyetem klinikáin gyűjtött 82 anonimizált zárójelentés státuszrészeit emeltük ki, így összesen 27211 szövegszó terjedelmű státuszleírás terminológiai és szövegtipológiai elemzését végeztük el. A státuszokat tartalmazó zárójelentések 10 különböző szakorvosi területen keletkeztek. Tanulmányunkban az erre a műfajra jellemző anatómiai nevek, állapotok, kórképek terminológiai jellemzőit mutatjuk be (magyar vagy latin névhasználat, betűszók, rövidítések), a különböző észleletek leírásának jellegzetességeit negatív és kóros lelet esetén (egyes szervekre jellemző színek, tapintásérzetek, hanghatások), továbbá a státuszokban előforduló kifejezések terminologizáltsági fokát vizsgáljuk. Szoftveres elemzéssel gyakorisági, konkordancia- és statisztikai vizsgálatot végeztünk, amelynek eredményeképpen kiemeljük e műfaj jellegzetes mintázatait, szaknyelvi frazémáit.
Hivatkozások
Arányi, L. (1864): A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva. Kirányi Magyar Egyetemi Nyomda: Buda
Bechmann, S. (2017): Die Sprache der Arztbriefe: Ethnomethodologische Ansätze in der Fachtextanalyse klinischer Arztbriefe. In: Bechmann, S. (Hg.): Sprache und Medizin. Interdisziplinäre Beiträge zur medizinischen Sprache und Kommunikation. Frank &Timme: Berlin. 101–129
Couto-Ferreira, M. E. (2017): From head to toe. Listing the body in cuneiform texts. In: Wee, John Z. (ed.): The Comparable Body – Analogy and Metaphor in Ancient Mesopotamian, Egyptian, and Graeco-Roman Medicine. Brill: Leiden–Boston. 43–71.
https://doi.org/10.1163/9789004356771_004
Domonkosi, Á. – Kuna, Á. – Ludányi, Zs. (2020): Az írásbeli üzenetváltás szövegtípusainak hálózati jellege. In:
Balázs, G. – Imrényi, A. – Simon, G. (szerk.): Hálózatkutatás: Hálózatok a nyelvben. Magyar szemiotikai tanulmányok (49-50). Magyar Szemiotikai Társaság: Budapest. 141–159
Fischer, M. (2018): Terminológiai tévhitek. In: Fischer, M. (szerk):Terminológia és fordítás. Válogatott terminológiaelméleti és fordítástudományi tanulmányok. Institutio: Pécs
Fogarasi, K. (2012): Limited Forensic Assessability of Soft Tissue Injuries. Terminologocal Analyses of Hungarian, German and Austrian Medical Diagnostic Reports. PhD dissertation. PTE ETK: Pécs
Fogarasi, K. (2017): A kórboncolási jegyzőkönyv terminológiájának sajátosságai és XXI. századi kihívásai. Porta Lingua. 95–108
Fóris, Á. (2018): Fordítás és terminológia: a terminológia szerepe a fordítási folyamatban. In: Robin, E. – Zachar, V. (szerk.): Fordítástudomány ma és holnap. L’Harmattan: Budapest. 71–90
Fóris, Á. – Faludi, A. (2019): A szakírás és a dokumentáció mint nyelven belüli szakfordítás. In: Fóris, Á. – Bölcskei, A. (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás. L’Harmattan: Budapest
Gerhardt, K. (1873): Hallgatódzás és kopogtatás tankönyve. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat: Budapest
Gréciano, G (2008): Phraseme in medizinischen Texten. In: Burger, H. – Dobrovolskij, D. – Kühn, P. – Norrick, N. R. (ed.): Phraseologie 1. De Gruyter Mouton: Berlin, Boston. 516–529.
https://doi.org/10.1515/9783110171013.516
Gréciano, G. (2006): Zur Textrelevanz von Phraseologie im Bereich Medizin. In: Häcki Buhofer, A. (Hg.): Phraseology in motion 1. Akten der Internationalen Tagung zur Phraseologie. Schneider Verlag Hohengehren Baltmannsweiler: Basel. 219-228
Gülich, E. – Krafft, U. (1998): Zur Rolle des Vorgeformten in Textproduktionsprozessen. In Wirrer, J. (Hg.) Phraseologismen in Text und Kontext. Phrasemata, 1. Bielefeld: Aisthesis-Verlag. 11-38
Halász, G. (1841): Értekezés a’ kopogtatás és hallgatódzásról, Trattner-Károlyi betűivel: Pest
Halász, G. (1844): Magányleczkék a kopogtatás- s hallgatódzásból. Orvosi Tár. 3/5/21. 335–336
Herzog, F. (szerk.) (1932): A belorvostan tankönyve 2. Universitas Könyvkiadó Részvénytársaság: Budapest
Hornyánszky, Gy. (2019): A görög felvilágosodás tudománya. Hippokratész. 2. kiadás. Liget Műhely Alapítvány: Budapest
Ittzés, D. – Szabó, M. – Zalatnai, A. – Fogarasi, K. (2022): XIX. századi archív kórboncolási jegyzőkönyvek terminológiai sajátosságai. In: Bátyi, Sz. – Vígh-Szabó, M. (szerk.): XXVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények. 2021. április 19–20. (in press)
Ittzés, N. (2002): Az Akadémiai nagyszótár szerkesztési szabályzata. In: Csengery K. – Ittzés N. (szerk.): Mutatványok az Akadémiai nagyszótárból. MTA Nyelvtudományi Intézet: Budapest. 13–98
Károly, K. (2018): Szövegtan és fordítás. Akadémiai Kiadó: Budapest.
https://doi.org/10.1556/9789634543121
Klug, N. (1874): Physical vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hangról. Orvosi Hetilap 31. 1-2
Kuna, Á. – Simon, G. (2017): Műfaj, szövegtípus, szövegfajta. Nézőpontok, kategóriák, modellek a szövegnyelvészeti kutatásban. Magyar Nyelv, 113 (3). 257–275.
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.3.257
Kühtz, S. (2007): Phraseologie und Formulierungsmuster in medizinischen Texten. Gunter Narr: Tübingen
Ludányi, Zs. – Varga, É. K. (2021): A szemészeti dokumentáció jellegzetességei. In: Fóris Á. – Bölcskei A. (szerk.): Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó: Budapest. 327–360
Mány, D. (2020): Idegen szavak félautomatikus elemzése autentikus és fordított orvosi szövegekben: fordítási stratégiák angolról franciára és magyarra fordított betegtájékoztatók tükrében. In: Robin E. – Seidl-Péch O. (szerk.): Fókuszban a fordított és a tolmácsolt szöveg. Korpuszalapú fordításkutatás Magyarországon. ELTE: Budapest. 120–174.
https://doi.org/10.36252/Nyelvikozvsegedkonyv1.6
Marco, M, J. L. (1998): Phraseological Patterns in Medical Discourse. The ESPecialist. 19/41-56.
Mayer, F. K. (1927): Az orvostudomány története. Orvosok és a kulturtörténelem művelői részére. Eggenberger- féle Könyvkereskedés: Budapest
Petrányi, Gy. (2009): Belgyógyászati diagnosztika. Medicina Könyvkiadó Zrt.: Budapest
Reményi, A. Á. (2010): Kollokációk korpuszalapú vizsgálata, Fordítástudomány. XII/2. 67–95
Schöpf-Merei Á. (1842): A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása, a hangtömesz, kopogtatás és bonczvizsgálat használatával. Landerer és Heckenast: Pest
Simon, K. (2011): Sebészet és sebészek Magyarországon. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE
Szikszainé Nagy Irma (1999): Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó: Budapest
Temmerman, R. (2000): Towards New Ways of Terminology Description. The sociocognitive approach. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam – Philadelphia.
https://doi.org/10.1075/tlrp.3
Tulassay, Zs. (2010): A belgyógyászat alapjai I-II. Medicina: Budapest
Varga, É. K. – Barta, A.– Zimonyi, Á. (2021): Difficulties of unifying international anatomical nomenclature. In: Roche, Ch. (ed): Terminologie & Ontologie: Théories et Applications. Presses Universitaires Savoie Mont Blanc: Chambéry. 63–80
Varga, É. K. – Fogarasi, K. – Patonai, Z. (2021): A kórházi ellátás dokumentumai. In: Fóris, Á, – Bölcskei, A. (szerk.): Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó: Budapest. 289–326
Varga, É. K. (2020): Az orvosi latin használatának változása kórházi zárójelentésekben. In: Fóris, Á. – Bölcskei, A. – M. Pintér. T. – Szoták, Sz. – Tamás, D. M. (szerk.): Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: I. Terminológia, lexikográfia, fordítás. Akadémiai Kiadó: Budapest.
https://mersz.hu/hivatkozas/nyki1tlf_103-https://mersz.hu/hivatkozas/nyki1tlf_109.
Velcsovné, M. (1974): Antropometrikus mértéknevek a magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 84. Akadémiai Kiadó: Budapest
