Terminological characteristics of medical status descriptions
Abstract
The status is a part of medical records which describes the results of the physical examination
carried out on admission. The description reflects the prescribed order of each examination step
(inspection, palpation, percussion, auscultation) and is therefore characterised by a fixed
sequence and conventionalised patterns as well as repetitive expressions. In this respect, it is similar to the genre of the autopsy report. In our study, the status sections of 82 anonymised
discharge summaries collected at the clinics of Semmelweis University were examined, thus
facilitating a terminological and text-typological analysis of status descriptions consisting of
27211 text words. The discharge summaries comprising the status reports were generated in 10
different specialist fields.The present study aims at revealing the terminological characteristics
of anatomical names and conditions specific to this genre (the use of Hungarian or Latin names,
acronyms, abbreviations), the characteristic descriptions of different negative and pathological
findings (colours, tactile sensations, sound effects specific to certain organs), and the prevalence
of terminology detected in the status reports. Frequency, statistical and concordance analyses
have been carried out to highlight the patterns and linguistic phrases typical of this genre.
References
Arányi, L. (1864): A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva. Kirányi Magyar Egyetemi Nyomda: Buda
Bechmann, S. (2017): Die Sprache der Arztbriefe: Ethnomethodologische Ansätze in der Fachtextanalyse klinischer Arztbriefe. In: Bechmann, S. (Hg.): Sprache und Medizin. Interdisziplinäre Beiträge zur medizinischen Sprache und Kommunikation. Frank &Timme: Berlin. 101–129
Couto-Ferreira, M. E. (2017): From head to toe. Listing the body in cuneiform texts. In: Wee, John Z. (ed.): The Comparable Body – Analogy and Metaphor in Ancient Mesopotamian, Egyptian, and Graeco-Roman Medicine. Brill: Leiden–Boston. 43–71.
https://doi.org/10.1163/9789004356771_004
Domonkosi, Á. – Kuna, Á. – Ludányi, Zs. (2020): Az írásbeli üzenetváltás szövegtípusainak hálózati jellege. In:
Balázs, G. – Imrényi, A. – Simon, G. (szerk.): Hálózatkutatás: Hálózatok a nyelvben. Magyar szemiotikai tanulmányok (49-50). Magyar Szemiotikai Társaság: Budapest. 141–159
Fischer, M. (2018): Terminológiai tévhitek. In: Fischer, M. (szerk):Terminológia és fordítás. Válogatott terminológiaelméleti és fordítástudományi tanulmányok. Institutio: Pécs
Fogarasi, K. (2012): Limited Forensic Assessability of Soft Tissue Injuries. Terminologocal Analyses of Hungarian, German and Austrian Medical Diagnostic Reports. PhD dissertation. PTE ETK: Pécs
Fogarasi, K. (2017): A kórboncolási jegyzőkönyv terminológiájának sajátosságai és XXI. századi kihívásai. Porta Lingua. 95–108
Fóris, Á. (2018): Fordítás és terminológia: a terminológia szerepe a fordítási folyamatban. In: Robin, E. – Zachar, V. (szerk.): Fordítástudomány ma és holnap. L’Harmattan: Budapest. 71–90
Fóris, Á. – Faludi, A. (2019): A szakírás és a dokumentáció mint nyelven belüli szakfordítás. In: Fóris, Á. – Bölcskei, A. (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás. L’Harmattan: Budapest
Gerhardt, K. (1873): Hallgatódzás és kopogtatás tankönyve. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat: Budapest
Gréciano, G (2008): Phraseme in medizinischen Texten. In: Burger, H. – Dobrovolskij, D. – Kühn, P. – Norrick, N. R. (ed.): Phraseologie 1. De Gruyter Mouton: Berlin, Boston. 516–529.
https://doi.org/10.1515/9783110171013.516
Gréciano, G. (2006): Zur Textrelevanz von Phraseologie im Bereich Medizin. In: Häcki Buhofer, A. (Hg.): Phraseology in motion 1. Akten der Internationalen Tagung zur Phraseologie. Schneider Verlag Hohengehren Baltmannsweiler: Basel. 219-228
Gülich, E. – Krafft, U. (1998): Zur Rolle des Vorgeformten in Textproduktionsprozessen. In Wirrer, J. (Hg.) Phraseologismen in Text und Kontext. Phrasemata, 1. Bielefeld: Aisthesis-Verlag. 11-38
Halász, G. (1841): Értekezés a’ kopogtatás és hallgatódzásról, Trattner-Károlyi betűivel: Pest
Halász, G. (1844): Magányleczkék a kopogtatás- s hallgatódzásból. Orvosi Tár. 3/5/21. 335–336
Herzog, F. (szerk.) (1932): A belorvostan tankönyve 2. Universitas Könyvkiadó Részvénytársaság: Budapest
Hornyánszky, Gy. (2019): A görög felvilágosodás tudománya. Hippokratész. 2. kiadás. Liget Műhely Alapítvány: Budapest
Ittzés, D. – Szabó, M. – Zalatnai, A. – Fogarasi, K. (2022): XIX. századi archív kórboncolási jegyzőkönyvek terminológiai sajátosságai. In: Bátyi, Sz. – Vígh-Szabó, M. (szerk.): XXVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények. 2021. április 19–20. (in press)
Ittzés, N. (2002): Az Akadémiai nagyszótár szerkesztési szabályzata. In: Csengery K. – Ittzés N. (szerk.): Mutatványok az Akadémiai nagyszótárból. MTA Nyelvtudományi Intézet: Budapest. 13–98
Károly, K. (2018): Szövegtan és fordítás. Akadémiai Kiadó: Budapest.
https://doi.org/10.1556/9789634543121
Klug, N. (1874): Physical vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hangról. Orvosi Hetilap 31. 1-2
Kuna, Á. – Simon, G. (2017): Műfaj, szövegtípus, szövegfajta. Nézőpontok, kategóriák, modellek a szövegnyelvészeti kutatásban. Magyar Nyelv, 113 (3). 257–275.
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.3.257
Kühtz, S. (2007): Phraseologie und Formulierungsmuster in medizinischen Texten. Gunter Narr: Tübingen
Ludányi, Zs. – Varga, É. K. (2021): A szemészeti dokumentáció jellegzetességei. In: Fóris Á. – Bölcskei A. (szerk.): Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó: Budapest. 327–360
Mány, D. (2020): Idegen szavak félautomatikus elemzése autentikus és fordított orvosi szövegekben: fordítási stratégiák angolról franciára és magyarra fordított betegtájékoztatók tükrében. In: Robin E. – Seidl-Péch O. (szerk.): Fókuszban a fordított és a tolmácsolt szöveg. Korpuszalapú fordításkutatás Magyarországon. ELTE: Budapest. 120–174.
https://doi.org/10.36252/Nyelvikozvsegedkonyv1.6
Marco, M, J. L. (1998): Phraseological Patterns in Medical Discourse. The ESPecialist. 19/41-56.
Mayer, F. K. (1927): Az orvostudomány története. Orvosok és a kulturtörténelem művelői részére. Eggenberger- féle Könyvkereskedés: Budapest
Petrányi, Gy. (2009): Belgyógyászati diagnosztika. Medicina Könyvkiadó Zrt.: Budapest
Reményi, A. Á. (2010): Kollokációk korpuszalapú vizsgálata, Fordítástudomány. XII/2. 67–95
Schöpf-Merei Á. (1842): A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása, a hangtömesz, kopogtatás és bonczvizsgálat használatával. Landerer és Heckenast: Pest
Simon, K. (2011): Sebészet és sebészek Magyarországon. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE
Szikszainé Nagy Irma (1999): Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó: Budapest
Temmerman, R. (2000): Towards New Ways of Terminology Description. The sociocognitive approach. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam – Philadelphia.
https://doi.org/10.1075/tlrp.3
Tulassay, Zs. (2010): A belgyógyászat alapjai I-II. Medicina: Budapest
Varga, É. K. – Barta, A.– Zimonyi, Á. (2021): Difficulties of unifying international anatomical nomenclature. In: Roche, Ch. (ed): Terminologie & Ontologie: Théories et Applications. Presses Universitaires Savoie Mont Blanc: Chambéry. 63–80
Varga, É. K. – Fogarasi, K. – Patonai, Z. (2021): A kórházi ellátás dokumentumai. In: Fóris, Á, – Bölcskei, A. (szerk.): Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó: Budapest. 289–326
Varga, É. K. (2020): Az orvosi latin használatának változása kórházi zárójelentésekben. In: Fóris, Á. – Bölcskei, A. – M. Pintér. T. – Szoták, Sz. – Tamás, D. M. (szerk.): Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: I. Terminológia, lexikográfia, fordítás. Akadémiai Kiadó: Budapest.
https://mersz.hu/hivatkozas/nyki1tlf_103-https://mersz.hu/hivatkozas/nyki1tlf_109.
Velcsovné, M. (1974): Antropometrikus mértéknevek a magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 84. Akadémiai Kiadó: Budapest
