21. századi készségek fejlesztése – oktatás esettanulmányokkal
Absztrakt
A munka világában nem az osztályteremre leegyszerűsített, egy tudományterületet érintő problémák a jellemzőek, hanem a komplex, több területen átívelő, sokszor információhiányos problémák megoldása fordul elő nagyobb számban. Az esettanulmányokra épülő oktatási módszer az ilyen típusú, iskolában nem tanított, széleskörű ismereteket igénylő, nehezen körülhatárolható problémák megoldásának gyakoroltatása céljából az Egyesült Államokból terjedt el (Ábrahám et al.; 2021; Garvin, 2003). A problémamegoldási készségek fontosságát a munkaerőpiac kihívásainak történő megfelelés érdekében számos tanulmány megerősíti (Ábrahám et al.; 2021; Dörner–Funke, 2017; World Economic Forum, 2020). Annak érdekében, hogy a munka világára gyakorlati készségekkel vértezzük fel hallgatóinkat, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán első alkalommal hirdettünk Problémamegoldási készségfejlesztés kurzust angol nyelven alapképzéses hallgatóknak. A kurzus célja kettős; a problémamegoldási készségfejlesztés és a már magas szintű nyelvtudással rendelkező hallgatók idegen nyelvi készségeinek továbbfejlesztése egyaránt fontos. A készségfejlesztéshez alkalmazott esetmódszer lehetővé teszi a hallgatóknak valós életben felmerült vállalati helyzetek tanulmányozását összetett, nyitott végű problémák megoldása céljából (Burke et al., 2013). A cikk áttekinti a módszer elméleti hátterét, a kurzus szerkezetét, a hallgatói teljesítmény mérésének lehetőségeit, valamint az első kurzus tanulságait.
Hivatkozások
Ábrahám, Zs. – Czakó, E. – Kozma, M. (2021): A piramis csúcsa? – Esettanulmányokra épülő oktatás és a nemzetközi versenyek. Vezetéstudomány. 52/2. 15-30.
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.02.02
Bánhegyi, M. – Fajt, B. – Dósa, I. (2020): Szaknyelvi portfólió újratöltve: egy hallgatói attitűdfelmérés tapasztalatai. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.) Porta Lingua 2020: Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 215-230.
https://doi.org/10.48040/pl.2020.18
Bánhegyi, M. – Fajt, B. (2020): Portfólió a gazdasági szaknyelvoktatásban: hallgatói attitűdök. Modern Nyelvoktatás. 26/3. 38-50
Bánhegyi, M. – Fajt, B. (2021): A kooperáció fejlesztése a felsőoktatásban a portfóliómódszer segítségével: hallgatói attitűdváltozás egy kérdőíves vizsgálat eredményeinek tükrében. Iskolakultúra. 31/5. 72-91
Bánhegyi, M. (2019): Alternatív értékelés a felsőoktatásban és a szaknyelvoktatásban: a portfóliómódszer. In:
Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.) Porta Lingua 2019: Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. SZOKOE: Budapest. 255-274
Burke, M. G. – Carter, J. D. – Hughey, A. W. (2013): The use of case study competitions to prepare students for the world of work. Industry and Higher Education. 27/3. 157-162.
https://doi.org/10.5367/ihe.2013.0156
Csapó Benő (2002): A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle. 52/2. 38-45
Csapó, B. (2004): Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó: Budapest.
Csapó, B. (2005): A komplex problémamegoldás a PISA 2003 vizsgálatban. Új Pedagógiai Szemle. 3. 43-52
Cseppentő, K. (in press): 21. századi készségek fejlesztése idegennyelvi képzésben: egy angol-holland összehasonlítás. Porta Lingua. 2022
Dörner, D. – Funke, J. (2017): Complex problem solving: What it is and what it is not. Frontiers in Psychology. 8. 1-11.
https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.01153
Fajt, B. (2019): Aspects of improving 21st century skills in tertiary education: cognitive flexibility and complex problem solving. In: Bocz Zs. – Besznyák R. (szerk.) Porta Lingua 2019: Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. SZOKOE: Budapest. 19-27
Fajt, B. – Török, J. – Kövér, P. (2021): Egyetemi hallgatók digitális oktatással kapcsolatos véleményei. Iskolakultúra. 31/6. 72-83
Frensch, P. A. – Funke, J. (1995): Definitions, traditions, and a general framework for understanding complex problem solving, In: P. A. Frensch – J. Funke (eds.) Complex Problem Solving: The European Perspective. Lawrence Erlbaum: Hillsdale, NJ. 3-25
Garvin, D. A. (2003): Making the case. professional education for the world of practice. Harvard Magazine. 106/1. 56-107.
https://www.harvardmagazine.com/2003/09/making-the-case-html?page=all
Harrington, H. L. – Quinn-Leering, K. – Hodson, L. (1996): Written case analyses and critical reflection. Teaching and teacher education. 12/1. 25-37.
https://doi.org/10.1016/0742-051X(96)89078-0
Kunselman, J.C. – Johnson, K. (2004): Using the case method to facilitate learning. College Teaching. 52/3. 87-92.
https://doi.org/10.3200/CTCH.52.3.87-92
Molnár, Gy. (2006): A tudáskoncepció változása és annak megjelenése a PISA 2003 vizsgálat komplex problémamegoldás-moduljában. Új Pedagógiai Szemle. 56/1. 75-86
OECD, (2004): Problem solving for tomorrow’s world. First measures of cross-curricular competencies from PISA 2003. OECD: Paris
Pólya, Gy. (1969): A gondolkodás Iskolája. Gondolat Kiadó: Budapest
Rebeiz, K. (2011): An insider perspective on implementing the Harvard Case Study Method in business teaching. US-China Education Review: A. 5. 591-601
Sándor, E. (2017): Csoportdinamikai folyamatok a kooperatív üzleti angol órán – egy pilot kutatás eredményei. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.) Porta Lingua 2017: Szaknyelvhasználat: a tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása: Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. SZOKOE: Budapest. 249-257
Sándor, E. – Szirtesné, K. Á. (2017): Kooperatív tanulás a szaknyelvoktatásban: egy módszertani kísérlet tapasztalatai. In: Loch, Á. – Dévény, Á. (szerk.) Módszertani kísérletek a nyelvoktatásban - motiváció és eredményesség. Budapesti Gazdasági Egyetem: Budapest. 217-226
Schraw, G. – Dunkle, M. – Bendixen, L. D. (1995): Cognitive processes in well-defined and ill-defined problem solving. Applied Cognitive Psychology. 9. 523–538.
https://doi.org/10.1002/acp.2350090605
Weaver, R. (1991): Some reflections on the case method. Legal studies. 11/2. 155-171.
https://doi.org/10//1111/j.1748-121x.1991.tb00554.x
World Economic Forum (2020): New vision for education: Unlocking the potential of technology. World Economic Forum: Geneva



