Az interkulturális kompetencia szerepe a gazdaságtudományi szakfordítói programban

  • Zita Hajdú Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet
  • Ildikó Tar Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet
  • Tímea Lázár Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet
  • Mária Czellér Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet
  • János Farkas Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet
Kulcsszavak: interkulturális kompetencia, gazdasági és társadalmi hatás, gazdasági szakfordítás, tematika, brit eufemizmus

Absztrakt

A jó fordító az anyanyelv és a célnyelv alapos ismeretén kívül egyéb kompetenciákkal is kell, hogy rendelkezzen. Ezek egyike a célnyelvi és forrásnyelvi kultúra ismeretét, az interkulturális és szociolingvisztikai tudatosságot, valamint az asszociációk és konnotációk értését és alkalmazását is átfogó interkulturális kompetencia. A tanulmány két célja az interkulturális készségek gazdasági és társadalmi hatásának bemutatása, valamint annak, feltérképezése, hogy az milyen módon építhető be egy szakfordítói programba. A tanulmány tudományos hozzáadott értéke annak bizonyítása, hogy az interkulturális kompetencia fejlesztése fontos részét képezi a gazdasági szakfordítóképzés tananyagfejlesztésének. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának angol-magyar gazdaságtudományi szakfordítói képzése az interkulturális kompetencia fejlesztése céljából két kurzust tartalmaz. Az elméleti jellegű és kulturális háttérismeretet nyújtó „Interkulturális ismeretek” című tárgy tematikájában elsősorban az angol nyelvterület országainak kultúráját ismerteti meg a hallgatókkal. A gyakorlati jellegű és az interkulturális kommunikáció nyelvi elemeire összpontosító „Kultúraközi kommunikációs nyelvi készségek” című kurzus, többek között, a hivatalos megfogalmazás fokozataival, a brit és az amerikai nyelvhasználat különbségeivel, a kultúraspecifikus szavakkal és a vonatkozó fordítási stratégiákkal foglalkozik. A szakirodalom feldolgozása alapján a tanulmány leírást nyújt arról is, miért is szükséges a két tárgyat a gazdasági szakfordító képzés során oktatni. A tanulmány röviden kitér a hallgatói autonómia, az oktatói felelősségvállalás és az interkulturális kompetencia összefüggéseire is.

Hivatkozások

Bajzát, T. (2019): Milyen az ideális fordító? – Fordítók iránti elvárások magyar és angol nyelvű álláshirdetésekben. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. Miskolc. XIV. évfolyam, 2. szám. 40-50

Culture at Work (2013): Culture at Work. The value of intercultural skills in the workplace. Booz Allan Hamilton –Ipsos – The British Council.

http://www.britishcouncil.org/sites/britishcouncil.uk2/files/culture-at-work-report-v2.pdf

Deardorff, D. K. (2006). Identification and assessment of intercultural competence as a student outcome of internationalization. Journal of studies in international education. 10(3). 241-266.

https://doi.org/10.1177/1028315306287002

Dudits, A. (2017). Kogníció és metakogníció a fordításban és a fordítóképzésben. In: Kóbor, M. – Csikai, Zs. (ed.) (2017): Iránytű az egyetemi fordítóképzéshez. Kontraszt: Pécs

Fantini, A. (2000): A central concern: Developing intercultural competence. In: Fantini, A. (ed.) (2000): SIT Occasional Papers Series (Addressing Intercultural Education, Training and Service). About Our Institution. School for International Training: Brattleboro, Vermont, USA

https://agustinazubair.files.wordpress.com/2013/04/6-developing-intercultural-competence1.pdf

Fantini, A. – Tirmizi, A. (2006): Exploring and assessing intercultural competence. World Learning Publications. Paper 1. Washington University: St. Louis, Missouri

https://digitalcollections.sit.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1001&context=worldlearning_publications/

Fenyő, S. S. (2005): The Translator’s Cultural Competence. European Integration Studies. Volume 4 (2). 61-72

Fenyő, S. S. (2006): A fordítás mint közvetítés. Stúdium Rendezvények és Nyelvtanfolyamok. Miskolc

Fischer, M. (2017). Kompetenciafejlesztés a szakfordítóképzésben – örök dilemmák, régi-új módszerek és a terminológiai kompetencia. In: Kóbor, M. – Csikai, Zs. (ed.) (2017): Iránytű az egyetemi fordítóképzéshez. Kontraszt: Pécs

Gambier, Y. (2009): Competences for professional translators, experts in multilingual and multimedia communication.

Online elérhető: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/emt_competences_translators_en.pdf

Hagen, S. – Foreman-Peck, J. – Davila-Philippon, S. – Nordgren, B. – Hagen, S. (2006): ELAN: Effects on the European economy of shortages of foreign language skills in enterprise. The UK National Centre for Languages (CiLT): London

Holec, H. (1981): Autonomy and foreign language learning. Pergamon Press: Oxford

Hunt, V. – Layton, D. – Prince, S. (2015): Diversity Matters. Mckinsey&Company.

https://www.mckinsey.com/~/media/mckinsey/business%20functions/people%20and%20organizational%20performance/our%20insights/why%20diversity%20matters/diversity%20matters.pdf

Hutchins, J. (2001). Machine translation and human translation: in competition or in complementation. International Journal of Translation. 13 (1-2). 5-20.

Kivel, P. (2017): Uprooting racism: how white people can work for racial justice. New Society Publishers: Gabriola Island

Klaudy K. (1997): Bevezetés a fordítás elméletébe. Scholastic: Budapest

Lázár T. (2021): A nyelvi és az interkulturális kommunikációs kompetenciák iránti szervezeti elvárások. Doktori disszertáció. Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Debreceni Egyetem

Németh, E. (2009). A személyes hatékonyság fejlesztése. Századvég Kiadó.

Nida, E. (1964): Principles of Correspondence. In: Venuti, L. (ed.) (2000): The Translation Studies Reader. Routledge: London

Nida, E. A. – Taber, C. R. (1974): The Theory and Practice of Translation. Brill: Leiden

Nieto, S. (1998). Cultural Difference and Educational Change in a Sociopolitical Context. In: Hargreaves, A. –Lieberman, A. – Fullan, M. – Hopkins, D. (ed.) (1998): International Handbook of Educational Change. Kluwer International Handbooks of Education vol 5. Springer: Dordrecht.

https://doi.org/10.1007/978-94-011-4944-0_21

Valentinyi, V. K. (2022): A gépi fordítás kihívásai a szakfordítóképzésben. Porta Lingua. 2022 (1). 69-80.

https://doi.org/10.48040/PL.2022.

World Economic Forum (2020). The Future of Jobs Report. World Economic Forum: Geneva

Internetes hivatkozás

Ripmaster, N.: Anglo-Dutch Translation Guide.

https://www.labourmobility.com/anglo-dutch-translation-guide

Megjelent
2022-11-11
Rovat
ÁLTALÁNOS NYELVI ÉS SZAKNYELVI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE