Blended learning az angol nyelvoktatásban: egy tankönyv online tananyagának bemutatása
Absztrakt
A blended learning egyre növekvő népszerűségét annak köszönheti, hogy egyre szélesebb nyelvtanulói kör számára válik hozzáférhetővé és a hagyományos tanulási környezetbe csatornázza be az online oktatási anyagokat és magát az online oktatási formát. A szakirodalom változó képet mutat arról, hogy pontosan mit értünk blended learning alatt és mitől lesz egy kurzus blended learning típusú kurzus. Egyrészről bizonyos értelemben már azt is blended learningnek nevezhetjük, ha a hagyományos osztálytermi feladatokat online feladatokkal egészítjük ki, vagy ha a nyelvi kurzus egy része online anyagokon keresztül, míg a másik része a hagyományos oktatási keretek között zajlik. A tanulmány célja, hogy bemutasson egy blended learning kurzust, különös tekintettel a kurzus során használt tankönyvre és a hozzá tartozó online tananyagokra. A tanulmány elején röviden definiáljuk a blended learning fogalmát és megvilágítjuk a hozzá kapcsolódó elméleti hátteret, majd pedig bemutatjuk egy blended learning nyelvi kurzus online anyagait.
Hivatkozások
Bánkeszi, K. – Szepesi, J. (2018): Módszertan és eszköztár elektronikus oktatási környezetben. Könyvtári Figyelő. 2018/3. 377-390
DeLacey, B. J. – Leonard, D. A. (2002): Case study on technology and distance in education at the Harvard Business School. Educational Technology and Society. 5/2. 13-28
Donnelly, R. (2010): Harmonizing technology with interaction in blended problem-based learning. Computers and Education. 54/2. 350-359.
https://doi.org/10.1016/j.compedu.2009.08.012
Garrison, D. R. – Cleveland-Innes, M. (2004): Critical factors in student satisfaction and success: Facilitating student role adjustment in online communities of inquiry. In:
Bourne, R. J. – Moore, J. C. (eds.) (2004): Elements of quality online education: Into the mainstream. The Sloan: Needham
Jesus, A. – Gomes, M. J. – Cruz, A. (2017): Blended versus face-to-face: Comparing student performance in a therapeutics class. The Institution of Engineering and Technology. 11/3. 135-140.
https://doi.org/10.1049/iet-sen.2016.0190
Nguyen, T. (2015): The effectiveness of online learning: Beyond no significant difference and future horizons. MERLOT Journal of Online Learning and Teaching. 11/2. 309-319
Oliver, M. – Trigwell, K. (2005): Can ‘blended learning’ be redeemed? E-learning and Digital Media. 2/1. 17-26.
https://doi.org/10.2304/elea.2005.2.1.17
Rovai, A. P. – Jordan, H. M. (2004): Blended learning and sense of community: A comparative analysis with traditional and fully online graduate courses. International Review of Research in Open and Distance Learning. 5/2. 1-13.
https://doi.org/10.19173/irrodl.v5i2.192
Silverman, D. (2005): Doing Qualitative Research (2nd edition). London: Sage
Staker, H. – Horn, M. B. (2012): Classifying K–12 blended learning. Mountain View, CA: Innosight Institute. Utolsó letöltés: 2020. november 14.
http://www.christenseninstitute.org/wp-content/uploads/2013/04/Classifying-K-12-blended-learning.pdf
Ubell, R. (2017): Why faculty still don’t want to teach online. Online Research Consortium Blog. Utolsó letöltés: 2020. november 14.
https://onlinelearningconsortium.org/faculty-still-dont-want-teach-online/
Watson, J. (2008): Blended learning: The convergence of online and face-to-face education. Promising Practices in Online Learning. North American Council for Online Learning.
Woltering, V. – Herrler, A. – Spitzer, K. – Spreckelsen, C. (2009): Blended-learning positively affects students’ satisfaction and the role of the tutor in the problem-based learning process: Results of a mixed-method evaluation. Advances in Health Sciences Education. 14/5. 725-738.
