Az orvosi kétnyelvűség terminológiai és funkcionális nyelvészeti összehasonlító vizsgálata háziorvosi konzultációkban
Absztrakt
A betegek törvényben rögzített joga, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak orvosuktól betegségükről, és a szükséges terápiáról. Az orvos és beteg közötti információközvetítés sikerességét lényegesen befolyásolja, hogy az orvos miként tud váltani a kétféle nyelvhasználat, a professzionális orvosi szaknyelv és a laikus nyelv között. Jelen tanulmány egy pilot-kutatást mutat be, amelynek során két korpusz összehasonlító elemzésével vizsgáltuk az orvosi kód- vagy nyelvváltást, egyrészt terminológiai szempontból, másrészt funkcionális nyelvészeti beszélgetéselemzéssel. Az egyik korpuszt 10, két vidéki háziorvosi praxisban rögzített, és FOLKER 1.2. programmal átírt beszélgetés transzkripciói alkotják. A másik korpusz azoknak a betegeknek a leleteit és zárójelentéseit tartalmazza, akik a beszélgetésekben részt vettek és a konzultációra magukkal hozták a szakrendelésen vagy a klinikán kapott orvosi dokumentációjukat. A nyelvészeti beszélgetéselemzés az orvosi kódváltáshoz köthető kommunikatív feladatokat, illetve funkciókat vizsgálta, valamint a kódváltás interaktív megvalósulását. A terminológiai elemzés WordSmith konkordancia programmal történt és a szaknyelvi terminusok megjelenését vizsgálta a hétköznapi nyelvhasználatban: hogyan kerülnek körülírásra a hétköznapi nyelvben nem létező szaknyelvi terminusok a beszélgetések során, illetve azt, hogy miként ágyazódnak be szakfrazeológiai egységek a köznyelvi szakkifejezésekbe. Az összehasonlító elemzés eredményei hozzájárulhatnak a nem megfelelő kódváltáshoz köthető kommunikációs zavarok feloldásához, az orvosi nyelvhasználat tudatosabbá tételéhez.
Hivatkozások
Az 1997-es CLIV. törvény az egészségügyről. Online elérhető:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV
Bigi, S. (2016): Communicating (with) Care. IOS Press: Amsterdam, Berlin, Washington, DC.
BNO-10 (1995) Betegségek Nemzetközi Osztályozása, (Hungarian Translation of ICD-10). Népjóléti Minisztérium: Budapest
Boronkai, D. (2010): A dialógus szövegtani jellemzői. Schubert Grafikai Stúdió: Budapest
Busch, A. – Spranz-Fogasy, Th. (2015): Handbuch Sprache in der Medizin. De Gruyter. 93–116.
https://doi.org/10.1515/9783110296174
Deppermann, A. (2001): Gespräche analysieren, Eine Einführung, Qualitative Sozialforschung. Band 3. Leske+Budhrich: Opladen.
https://doi.org/10.1007/978-3-322-91359-3
Deppermann, A. et al (2010): Verstehen in professionellen Handlungsfeldern. Studien zur deutschen Sprache. Band 52. Narr Verlag: Tübingen Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kézikönyv (MEES) (2.0. változat) közzétételéről. 2019. EüK. 17. szám EMMI közlemény 1. hatályos: 2019.10.16. 2. számú melléklet.
Online elérhető: http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2969/fajlok EMMI_kozlemeny_Egeszsegugyi_%20Standardok.pdf
Fogarasi, K. (2018): A diagnózis jelentése és jelentősége a beteg szemszögéből. in Dombi,J., Farkas, J., Gúti, E. (ed.) Aszimmetrikus kommunikáció - aszimmetrikus viszonyok, SZAK: Bicske. 774 –804
Fogarasi, K. – Kránicz, R.. – Halász, R. – Hambuch, A. (2020): Die Rolle medizinischer Wissensvermittlung in Arzt-Patienten Gesprächen: die Bedeutung des ärztlichen Code-Wechsels in hausärztlichen Konsultationen.The Journal of Languages for Specific Purposes. 83-96.
Görgényi, I. et al. (2014): Magyar Büntetőjog – Általános Rész. CompLex Kiadó: Budapest
Gréciano, G. (2006) Zur Textrelevanz von Phraseologie im Bereich Medizin. In: Häcki Buhofer, A. (Hg.): Phraseology in motion 1. Akten der Internationalen Tagung zur Phraseologie (Basel, 2004). Baltmannsweiler Schneider Verlag: Hohengehren. 219-228
Halász, R. – Fogarasi, K. (2018): Arztbriefe im medizinischen Fachsprachenunterricht Deutsch. Journal of Languages for Specific Purposes. 87-102
Hambuch, A. (2013): Szubjektív betegség-elképzelések nyelvészeti elemzése hipertóniás beteg-háziorvos konzultációkban, PhD, PhD Dissertation. University of Pécs,Available:
http://doktoriiskola.etk.pte.hu/public/upload/files/Doktoriiskola/Tezisfuzetek/ham_d.pdf.
Hámori, Á. (2006): A társalgási műfajokról. In: Tolcsvay Nagy, G. (szerk) (2006): Szöveg és típus. Tinta Kiadó: Budapest. 157-181
Heritage, J. – Maynard, D. (2006): Introduction. Analysing Interaction between Doctors and Patients in Primary Care Encounters, in Maynard, D., Heritage, J. (ed.) Communication in Medical Care: Interaction between Pimary Care Physicians and Patients. Cambridge: Cambridge University Press. 1-21.
https://doi.org/10.1017/CBO9780511607172.003
Iványi, Zs. (2001): A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr. 125/1. 74–93 Jobbágyi, G. (2013): Az orvos–beteg jogviszony az új Ptk.–ban. Polgári Jogi Kodifikáció. 7/3. 15-20
Koerfer, A. – Albus, Ch. (2015): Kommunikative Kompetenz in der Medizin. Göttingen: Verlag für Gesprächsforschung 2018.
Online elérhető: http://www.verlag-gespraechsforschung.de
Kühtz, S. (2007): Phraseologie und Formulierungsmuster in medizinischen Texten. Narr:Tübingen
Menz, F. (2015): Handlungstrukturen ärztlicher Gespräche und ihre Beeinflussung durch institutionelle und soziale Rahmenbedingungen. In: Busch, A. – Spranz-Fogassy, Th. (Hrsg.): Handbuch Sprache in der Medizin. Walter de Gruyter GmbH: Berlin/Boston
Peters, T. (2015): Die interaktionale Aushandlung der therapeutischen Entscheidungsfindung in der medizinischen Ausbildung. Verlag für Gesprächsforschung: Mannheim
Schmidt, Th. – Schütte, W. (2011): Folker, Transkriptionseditor für das „Forschungs- und Lehrkorpus gesprochenes Deutsch“ (FOLK) Transkriptionshandbuch.
Online elérhető: http://agd.idsmannheim.de/download/FOLKER-Transkriptionshandbuch.pdf
Spranz-Fogasy, Th. (2005): Kommunikatives Handeln in ärztlichen Gesprächen. Gesprächseröffnung und Beschwerdenexploration. In: Neises, M. – Ditz, S. – Spranz-Fogasy, T. (ed.): Psychosomatische Gesprächsführung in der Frauenheilkunde. Ein interdisziplinärer Ansatz zur verbalen Intervention. Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft GmbH: Stuttgart. 17–47
