A forrásnyelvi kompetencia és a szaktudás szerepe a jogi szakfordításban
Résumé
2020 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem Fordítói és Utószerkesztői Kompetencia Kutatóközpontja átfogó vizsgálatot kezdett, melynek célja annak feltárása, hogy a PACTE modell elemei milyen szerepet játszanak a humán fordításban és a gépi fordítások utószerkesztésében. A PACTE csoport fordítóikompetencia-modelljében kiemelt szerepet kap a nyelvtudás és a fordítandó szöveghez kapcsolódó szaktudás is. Tanulmányunkban e két tényező szerepét szeretnénk körüljárni egy kismintás mérés eredményeire támaszkodva. A kutatás keretein belül az első adatgyűjtést 2020 tavaszán végeztük, amelynek során 10 másodéves, fordító- és tolmácsképzésben részt vevő hallgató egy rövid jogi szakszöveget fordított, illetve utószerkesztett (szerzői jog témakörben). Emellett a hallgatók az angol nyelvi kompetenciáik releváns elemeit (olvasás, nyelvtan), valamint a vonatkozó jogi háttérismereteiket mérő teszteket töltöttek ki. Az elemzés során a teszteken elért pontszámok és a célnyelvi szövegek hibaszámainak összefüggéseit vizsgáltuk. Az eredmények arra utalnak, hogy a forrásnyelvi olvasás-készség szignifikánsan összefügg a fordítás és az utószerkesztés során nyújtott teljesítménnyel. A nyelvtani teszten (Use of English) elért pontszámok gyakran közelítik meg a szignifikáns értéket; feltételezhető, hogy nagyobb mintán itt is szignifikánst összefüggést látunk majd. Meglepő módon a jogi ismeretek teszt nem mutatott szignifikáns összefüggést a teljesítménnyel, de ennek háttérben a teszt formai hiányosságai is állhatnak, amelyeket a vizsgálat későbbi fázisára orvosolni kell.
Références
Balog, D. – Lesznyák, M. (2018): Fordító- és tolmács mesterképzésben, valamint jogi szakfordítóképzésben részt vevő hallgatók fordításainak összehasonlító elemzése. In: Dombi, J. – Farkas, J. – Gúti, E. (szerk.) (2018): Aszimmetrikus kommunikáció – aszimmetrikus viszonyok. Bicske: Szak Kiadó. 524–547.
Bhatia, V. K. (1997): Translating Legal Genres. In: Trosborg, A. (ed.) (1997): Text Typology and Translation. Amsterdam: John Benjamins. 203–214.
https://doi.org/10.1075/btl.26.15bha
Carraso Flores, J. – Navarro Coy, M. (2019): English language teaching in translator training in Spain: a cross- sectional study. Quaderns. Revista de Traducció. 26. 255–268.
Cerezo Herrero, E. (2015): English Language Teaching for Translator and Interpreter Trainees: Syllabus analysis and design. Quaderns. Revista de Traducció. 22. 289–306.
Kiraly, D. C. (2005): Project-based learning: A case for situated translation. Meta: Journal des traducteurs. Meta: Translators' Journal. 50/4. 1098–1111.
https://doi.org/10.7202/012063ar
Krajcso, Z. (2018): Translators’ competence profiles vs. market demand. Babel. 64/ 5-6. 692–709.
https://doi.org/10.1075/babel.00059.kra
Lesznyák, M. – Sermann, E. – Bakti, M. (2021): Hibatípusok vizsgálata a humán fordításban és a gépi fordítások utószerkesztésében. Előadás. Elhangzott 2021. május 28. a MANYE Fordítástudományi Kutatások I. online konferencián.
Mbotake, S. G. (2013): The Impact of Language Competence on Translation Performance. A Case Study. African Journal of Social Sciences. 4/2. 51–65.
Neubert, A. (1995): Competence in Language, in Languages, and in Translation. In: C. Schäffner – B. Adab (eds.) (1995): Developing Translation Competence. Amsterdam: John Benjamins. 3–18.
https://doi.org/10.1075/btl.38.03neu
Northcott, J. – Brown, G. (2006): Legal Translator Training: Partnership between Teachers of English for Legal Purposes and Legal Specialists. English for Specific Purposes. 25/3. 358–375.
https://doi.org/10.1016/j.esp.2005.08.003
PACTE (2003): Building a Translation Competence Model. In: Alves, F. (ed.) (2003): Triangulating Translation: Perspectives in Process Oriented Research. Amsterdam: John Benjamins. 450–451.
https://doi.org/10.1075/btl.45.06pac
Pym, A. (1992): Translation error analysis and the interface with language teaching. In: Dollerup, C. – Loddegaard, A. (eds.) (1992): The Teaching of Translation. Amsterdam: John Benjamins. 279–288.
https://doi.org/10.1075/z.56.42pym
Quezada, C. – Westmacott, A. (2019): Reflections of L1 reading comprehension skills in university academic grades for an undergraduate translation programme. The Interpreter and Translator Trainer. 13/4. 426-441.
https://doi.org/10.1080/1750399X.2019.1603135
Szabó, Cs. (2018): Szakfordítói kompetenciaprofil, képzőintézményi SWOT-elemzés és szakfordítói mintatanterv: a BME INYK eTransFair projektjének első eredményei. Porta Lingua 2018. Budapest: Szaknyelvoktatók és Kutatók Országos Egyesülete. 61–75.
Online elérhető: http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2018
Šarčević, S. (1997): New Approach to Legal Translation. Hague: Kluwer Law International. Trosborg, A. (1997): Translating Hybrid Political Texts. In Trosborg, A. (ed.) (1997): Text Typology and Translation. Amsterdam: John Benjamins. 145–158.
https://doi.org/10.1075/btl.26
Ureel, J. – Diels, E. – Robert, I. – Schrijver, I. (2021): The development of L2 sociolinguistic competence in translation trainees: an accommodation-based longitudinal study into the acquisition of sensitivity to grammatical (in)formality in English. The Interpreter and Translator Trainer.
