Neologizmus-lexikográfiai helyzetelemzés az aktuális német szótárprojektek tükrében

  • Éva Csák Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Gazdasági Szaknyelvek Tanszék

Résumé

A Duden 2020-ban megjelent egynyelvű egyetemes kéziszótár 28. kiadását kritika érte nemcsak a genderpolitikai felfogása kapcsán, hanem számos új, nem bizonyítottan elterjedt újabb keletkezésű szó, közöttük túlnyomó többségében anglo-neologizmus szótárba való felvétele miatt. Vajon ennyire megengedő a Duden szótár csapata? Tanulmányomban mindenekelőtt a jelenleg elérhető, korpuszalapú egynyelvű német értelmező online szótárak összetételéről és az ehhez kapcsolódó aktuális lexikográfiai munkákról adok tájékoztatást. Ezt követően annak járok utána, hogy a Duden 28. kiadásában megjelent, az üzleti kommunikáció tematikájába illeszkedő neologizmusok felkerültek-e másik két közismert (DWDS és OWID) online szótárba. Amennyiben bármilyen formában szerepeltetve vannak a keresett lexémák, azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy mennyire egyezik meg az adott lexéma jelentésének és a gyakorisági mutatóinak leírása a három szótárban, és vannak-e eltérések a grammatikai magyarázatok és a neologizmusokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi bizonytalanságok vonatkozásában. Végül a fellelhető különbségek okaira igyekszem következtetni, és az újabb keletkezésű szavak szótározási lehetőségeinek perspektíváira hívom fel a figyelmet.

Références

Carstensen, B. – Busse, U. (1993-1996): Anglizismen-Wörterbuch: Der Einfluß des Englischen auf den deutschen Wortschatz nach 1945. De Gruyter: Berlin New York

Closa-Kückelhaus, A. (2019): Bloggst du noch oder twitterst du schon? Sprachreport. 2019/4. Leibniz-Institut für Deutsche Sprache: Mannheim. 46-49

Closa-Kückelhaus, A. (2020): Neue Wörter in der Coronakrise – von Social Distancing und Gabenzaun. Sprachreport. 2020/2. Leibniz-Institut für Deutsche Sprache: Mannheim. 1-5

Elsen, H. (2021): Neologismen im Gegenwartsdeutschen – in Theorie und Praxis. Lublin Studies in Modern Languages and Literature. 2021/1. 113-125.

https://doi.org/10.17951/lsmll.2021.45.1.113-125

Krome, S. (2018): Skypen, faken, toppen und liken: Anglizismen im Deutschen als Indikatoren gesellschaftlichen und orthografischen Wandels. Muttersprache. 2018/2. 105-122

Lemnitzer, L. (2010): Neologismenlexikographie und das Internet. Lexicographica: internationales Jahrbuch für Lexikographie. De Gruyter: Berlin New York. 65-78

https://doi.org/10.1515/9783110223231.1.65

Park, M. (2020): Verbale „Heißzeit“ in Deutschland? Sprachreport. 2020/3. Leibniz-Institut für Deutsche Sprache: Mannheim. 10-13

Internetes források

Duden = Duden Online-Wörterbuch:

https://www.duden.de/woerterbuch (hozzáférés: 2022.01.20.)

DWDS = Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache:

https://www.dwds.de/d/woerterbuecher (hozzáférés: 2022.01.20.)

OWID = Portal für Onlinewörterbücher des IDS:

https://www.owid.de (hozzáférés:2022.01.20.)

VDS = Der Verein Deutsche Sprache in Sachsen-Anhalt:

https://www.vds-ev-sachsen-anhalt.de (hozzáférés:2022.01.20.)

Publiée
2023-07-14
Rubrique
Szaknyelv és terminológia