Kihívások egy különleges műfaj, a kiállításmegnyitók tolmácsolása során

  • Zsuzsanna Lakatos-Báldy Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék

Résumé

Jelen tanulmány részben a szerző azon korábbi kutatásainak folytatásaként született, amelyek a retorikai és stílusjegyek felismerésének és alkalmazásának szükségességét vizsgálták a tolmács számára. Ezek az ismeretek és készségek kritikusak a kulturális reáliák és a kulturális beágyazottság értelmezésében és közvetítésében is a nagyon sajátos műfajt képviselő kiállításmegnyitó beszédek tolmácsolásakor. A beszédstruktúrák, amelyek sokszor a klasszikus retorikai kereteket követik, segítenek bizonyos mértékig megkönnyíteni ezeknek az elemeknek a felismerését és azonosítását – ha a tolmács rendelkezik a szükséges ismeretekkel. Azonban a képzőművészeti kiállításmegnyitók esetében a tolmácsolás egyedülállóan bonyolult és sokoldalú kihívást jelent. Bár a tolmácsolási folyamat néhány szempontból hasonlít a szónoki beszédek fordításához, ezek a szövegek sokszor eltérnek a hagyományos retorikai formátumtól. A klasszikus retorikai elemek jelenléte mellett, ezek a szövegek gazdagok művészeti, történelmi, művészettörténeti referenciákban, művészeti korokra utalásokban, és számos más kulturális hivatkozásban, ideértve a kevésbé ismert kulturális reáliák használatát is. Ez a komplexitás nagy feladat elé állítja a tolmácsot. A jelen tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson ebbe a bonyolult folyamatba, új szempontokat nyújtva a művészeti kiállításmegnyitók kontextusában végzett tolmácsolás kihívásainak és stratégiáinak vizsgálatához.

Références

Forgács, E. (2004): Reáliák és fordításuk Garaczi László műveiben. In: Fordítástudomány: tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből. 6/2. 38-56

Heltai, P. (2014): Mi az, amit a gép nem tud fordítani? Szaknyelv és szakfordítás Szent-István Egyetem, Gödöllő

Klaudy, K. (1999): Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica Kiadó.

Lakatos-Báldy, Zs. (2015): Az audiovizuális fordítás sajátosságai és a filmfordítás mint interkulturális kommunikáció. Apertúra Film-Vizualitás-Elmélet online folyóirat: Szeged

Lakatos-Báldy, Zs. (2021): A filmfordítás mint kultúraközvetítés. BGE Magyar Tudomány Ünnepe Tanulmánykötet: Budapest

Nida, E. A. (1964): Toward a Science of Translating. Brill. Leiden.

https://doi.org/10.1163/9789004495746

Seleskovitch, D. – Lederer, M. (2014): Interpréter pour traduire. Revue Romane. 50. 338-342.

https://doi.org/10.1075/rro.50.2.10ryd

Tarnóczi, L. (1966): Fordítókalauz: a szakirodalmi fordítás elmélete és gyakorlata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó: Budapest

Veresné Valentinyi, K. (2020): A blattolás a tolmács kompetenciáinak fejlesztésében. Habilitációs dolgozat. Eszterházy Károly Egyetem. Neveléstudományi Doktori Iskola: Eger

Internetes hivatkozások

Jardi, P. Honlap http://www.piajardi.com/

Lakatos-Báldy, Zs. Apertura

https://www.apertura.hu/2015/tel/lakatos-baldy-az-audiovizualis-forditas-sajatossagai-es-a-filmforditas-mmt-mterkulturalis-kommumkacio/

Wikipedia: Művészettörténet

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szett%C3%B6rt%C3%A9net

Zugor, Z. A természetfotózás, a művészet és a zene – Kércz Tibor fotóiról

https://magazin.apertura.hu/kiallitas/a-termeszetfotozas-a-muveszet-es-a-zen-kercz-tibor-fotoirol/8353/,

Zugor, Z. A művészet, mint minőségi kommunikáció

https://tomorivilag.hu/2021/08/22/muveszet-mint-minosegi-kommunikacio/

Publiée
2023-07-14
Rubrique
A kompetenciafejlesztés új útjai a szaknyelvoktatásban