Kihívások egy különleges műfaj, a kiállításmegnyitók tolmácsolása során

Résumé

Jelen tanulmány részben a szerző azon korábbi kutatásainak folytatásaként született, amelyek a retorikai és stílusjegyek felismerésének és alkalmazásának szükségességét vizsgálták a tolmács számára. Ezek az ismeretek és készségek kritikusak a kulturális reáliák és a kulturális beágyazottság értelmezésében és közvetítésében is a nagyon sajátos műfajt képviselő kiállításmegnyitó beszédek tolmácsolásakor. A beszédstruktúrák, amelyek sokszor a klasszikus retorikai kereteket követik, segítenek bizonyos mértékig megkönnyíteni ezeknek az elemeknek a felismerését és azonosítását – ha a tolmács rendelkezik a szükséges ismeretekkel. Azonban a képzőművészeti kiállításmegnyitók esetében a tolmácsolás egyedülállóan bonyolult és sokoldalú kihívást jelent. Bár a tolmácsolási folyamat néhány szempontból hasonlít a szónoki beszédek fordításához, ezek a szövegek sokszor eltérnek a hagyományos retorikai formátumtól. A klasszikus retorikai elemek jelenléte mellett, ezek a szövegek gazdagok művészeti, történelmi, művészettörténeti referenciákban, művészeti korokra utalásokban, és számos más kulturális hivatkozásban, ideértve a kevésbé ismert kulturális reáliák használatát is. Ez a komplexitás nagy feladat elé állítja a tolmácsot. A jelen tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson ebbe a bonyolult folyamatba, új szempontokat nyújtva a művészeti kiállításmegnyitók kontextusában végzett tolmácsolás kihívásainak és stratégiáinak vizsgálatához.