Háziorvosi és szakorvosi távkonzultációk nyelvi-kommunikatív vizsgálata

  • Rita Kránicz Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar 1Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
  • Anikó Hambuch Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar 1Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
  • Renáta Halász Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar 1Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
  • Lilla Makszin Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Bioanalitikai Intézet
  • Anita Sárkányné Lőrinc Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar 1Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

Résumé

A COVID-19 járvány miatt a betegek biztonságos ellátásában jelentős szerephez jutott a távkonzultációs beszélgetés. 2020 áprilisában kormányrendelet szabályozta és több szakterületen is engedélyezte a telemedicinális platformok használatát. A járvány alatti háziorvoslás tapasztalatai alapján a háziorvosok közel 90%-a továbbra is támogatja az orvosi távkonzultációt. A tanulmány célja egy vizsgálati módszer bemutatása, amelyet egy, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán folytatott kutatás keretén belül alkalmazunk. A kutatás során háziorvosi praxisokban, reumatológiai, bőrgyógyászati és gasztroenterológiai szakrendeléseken az Etikai Bizottság engedélyével és a betegek beleegyezésével hangfelvételek készülnek. A hangfelvételek annotálását követően a vizsgálat a Sketch Engine korpuszelemző szoftvereszközzel történik. Jelen tanulmány vizsgálati korpuszát 10 háziorvosi, illetve szakorvosi távkonzultáció alkotja, az alkorpuszok az orvosok, illetve a betegek megnyilatkozásaiból épülnek fel. A kutatásban kontrasztív elemzés céljából összesítettük külön-külön a betegek és az orvosok beszédlépéseit (a beszédlépések hossza és tartalma, a szóhasználat jellegzetességei). A kutatás abból a jelen helyzet indikálta szükségletből indul ki, hogy az orvostanhallgatóinknak nincs (nem lehet) tapasztalatuk a távkonzultációt illetően, ezért célunk hosszú távon a vizsgálatok során nyert tapasztalatok – a megfigyelt nyelvi mintázatok és kommunikációs stratégiák – oktatásban történő alkalmazása.

Références

Bán, A. (2017): A telemedicina potenciális szerepe a háziorvosi ellátás hozzáférhetőségének és minőségének javításában. Válogatott tanulmányok a társadalomtudományok köréből. 183-191

Coleman, C. (2020): Health Literacy and Clear Communication Best Practices for Telemedicine. Health literacy research and practice. 4(4), 224-229.

https://doi.org/10.3928/24748307-20200924-01

Duckett S. (2020): What should primary care look like after the COVID-19 pandemic? Aust J Prim Health 2020/26. 207-211 Egészségügyi Ellátórendszer Szakmai Módszertani Fejlesztése EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001

Eklics, K. et al. (2021): Use of simulated patients to improve communication skills in medical education at the University of Pécs (2021) EALTHY Spring Symposium Pécs,14 May 2021. Közlemény:32036412

Fogarasi, K. et al. (2021): A betegközpontú diagnózisközlés gyakorlati oktatása. Porta Lingua. 2021/1. 161-174

Győrffy, Zs. et al. (2020): A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében. Orvosi Hetilap. Volume 161: Issue 24. 983-992.

https://doi.org/10.1556/650.2020.31873

Hambuch, A. (2013): Szubjektív betegség-elképzelések nyelvészeti elemzése hipertóniásbeteg - háziorvos konzultációkban. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem.

Julesz, M. (2020): A telemedicina és a COVID–19-világjárvány. Információs Társadalom XX, 3. szám (2020): 27–38.

https://dx.doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.3.2

/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000157.kor

Kránicz, R. (2015): Kórházpedagógus tanóráinak interakciós mintázata: PhD értekezés. Kézirat. Pécsi Tudományegyetem.

Langewitz, W. – Laederach, K. . – Buddeberg, C.(2004): Ärztliche Gesprächsführung. in: Buddeberg C (Hrsg.). Psychosoziale Medizin. 373-407. Springer Verlag: Heidelberg

Moazzami, B. – Razavi-Khorasani, N. – Dooghaie Moghadam, A. – Farokhi, E. – Rezaei, N. (2020): COVID- 19 and telemedicine: Immediate action required for maintaining healthcare providers well-being. J Clin Virol. 2020 May;126:104345. doi: 10.1016/j.jcv.2020.104345. Epub 2020 Apr 4. PMID: 32278298

Papp, R. – Oberfrank, F. – Balogh, S. (2020): Háziorvosi távkonzultáció koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben. Lege Artis Medicinae, 30(10). 461-465

Sándor, I. – Pilling, J. (2016): Tévhitek az orvosi kommunikációról. Orvosi Hetilap. Volume 157. Issue 17. 644–648.

https://doi.org/10.1556/650.2016.30446

Sárkányné Lőrinc, A. (2015): A családorvos-akut beteg kommunikáció nyelvi vonatkozásai. PhD értekezés. Kézirat. Pécsi Tudományegyetem.

Spranz-Fogasy, Th. (2010): Verstehensdokumentation in der medizinischen Kommunikation: Fragen und Antworten im Arzt-Patient-Gespräch. In: Deppermann, A., et al. (2010). Verstehen in professionellen Handlungsfeldern. Studien zur deutschen Sprache. Band 52. Narr Verlag: Tübingen

Strehle, E. M. – Shabde, N. (2006): One hundred years of telemedicine: does this new technology have a place in paediatrics? Arch Dis Child. 91/12. 956-959

Vajer,P. et al. (2020): Háziorvoslás a COVID–19-járvány idején. Orvosi Hetilap. Volume 161: Issue 40. 1699-1705.

https://doi.org/10.1556/650.2020.31954

White, S. J. – Nguyen, A. – Cartmill, J. A. (2021): Agency and the telephone: patient contributions to the clinical and interactional agendas in telehealth consultations. Patient Education and Counseling doi:

https://doi.org/10.1016/j.pec.2022.01.004

Publiée
2022-11-11
Rubrique
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás