The composition of international medical student groups and its significance in the Hungarian as a foreign language class
Abstract
Since 1985, the Albert Szent-Györgyi Medical School of the University of Szeged has provided international students with the chance to pursue medical education in English. Hungarian as a foreign language is a mandatory component of the course for 8 semesters. In the academic year 2022/2023, a total of 216 students were registered in the first year of the medical program encompassing 48 different nationalities. Given the presence of various cultures, it is crucial for language teachers to possess not just professional and linguistic skills, but also the necessary intercultural understanding. This study initially discusses the impact of the ethnic makeup of medical students on the curriculum and structure of the Hungarian classroom. It then presents teaching experience in clinical language field trips that are also influenced by the cultural background of the students. The subsequent section of the study discusses student perspectives derived from the outcomes of a survey conducted in May 2023, during which 81 medical students (42 men, 39 women) from 24 countries completed the questionnaire. The purpose of the questionnaire was to gather information about topics that students are hesitant to discuss in Hungarian classes due to their cultural background, as well as their positive and/or negative experiences during clinical language field trips.
References
Bajzát, T. (2015): Külföldi hallgatók interkulturális tapasztalati Magyarországon és a Miskolci Egyetemen. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. 10/1. 9–18
Balogh, E. – Skadra, M. (2015): Multikulti, Hungarian for Foreigners. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest
Bista, K. – Sharma, G., – Gaulee, U. (2018): International student mobility: Examining trends and tensions. In: Bista, K. (ed.) (2018): International student mobility and opportunities for growth in the global market. IGI Global: Hershey. DOI: https://doi.org/10.4018/978-1-5225-3451-8.ch001
Dávidovics, A. – Németh, T. (2020): Az orvosi szaknyelv tanulásával és tanításával kapcsolatos percepciók és attitűdök: így látják a külföldi hallgatók. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (eds.) (2020): Porta Lingua. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2020.20
Deuchar, A. (2022): The problem with international students' ‘experiences’ and the promise of their practices: Reanimating research about international students in higher education. British Educational Research Journal. 48/3. 504–518. DOI: https://doi.org/10.1002/berj.3779
Fortuin, K.P.J. et al. (2023): Developing a boundary crossing learning trajectory: supporting engineering students to collaborate and co-create across disciplinary, cultural and professional practices. European Journal of Engineering Education. 1–24. DOI: https://doi.org/10.1080/03043797.2023.2219234
Keczer, G. (2021): A felsőoktatás nemzetköziesítésének kulturális dimenziói. Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról, 1/1-2. 5–14. DOI: https://doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.5-14
Keresztes et al. (2023): Hungarian for Medical Purposes. Tiszapress: Szeged
Lannert, J. – Derényi, A. (2020): Internationalization in Hungarian higher education. Recent developments and factors of reaching better global visibility. Hungarian Educational Research Journal. 10/4. 346–369. DOI: https://doi.org/10.1556/063.2020.00034
Leask, B (2009): Using Formal and Informal Curricula to Improve Interactions Between Home and International Students. Journal of Studies in International Education. 13/2. 205–221. DOI: https://doi.org/10.1177/1028315308329786
Potts, J. D. (1992): International students at Fort Hays State University: An impact analysis. National Association of Foreign Student Advisors. NAFSA Publication: Washington
Roszik-Volovik, X. – Nguyen, L. L. A. (2020): Nemzetközi hallgatók vizsgálata – a felsőoktatásban való boldogulás és az elégedettség komplexitása. Alkalmazott pszichológia, 20/4. 139–160.
Skadra, M. (2022): Elsősegély a magyar orvosi nyelvhez. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.14
Szabó, Cs. M. (2019): Külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban. In: Fodorné Tóth, K. – Német, B. (eds.) (2019): Felsőoktatási innovációk a tanulás korában: a digitalizáció, képességfejlesztés és a hálozatosodás kihívásai. MELLearn Egyesület: Pécs
Teekens, H. (2003): The Requirement to Develop Specific Skills for Teaching in an Intercultural Setting. Journal of Studies in International Education. 7/1. 108-119. DOI: https://doi.org/10.1177/1028315302250192
Internetes hivatkozások
Web1 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): Education at a Glance 2020 (2020): https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/69096873en.pdf?expires=1705538919&id=id&accname=guest&checksum=3372064C797B1322FB3EB48CBDE1 B027 (Letöltve: 2024. január 18.)
Web2 KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2021): Felsőoktatás, 2020/2021. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/felsooktatas2021/index.html (Letöltve: 2024. január 18.)
Web3 KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2023): Felsőoktatás, 2023/2024 (előzetes adatok). https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/oktatasi-adatok-20232024-elozetes-adatok/index.html (Letöltve: 2024. január 18.)
Web4 Stipendium Hungaricum: About Stipendium Hungaricum Scholarship. https://stipendiumhungaricum.hu/ (Letöltve: 2025. augusztus 20.)
Web5 University of Szeged: The brief history of medical education in Hungary and Szeged. http://www.med.uszeged.hu/fs/introducing-the-faculty/the-brief-history-of (Letöltve: 2024. január 19.)
