Epidemiológiai módszerek a pandémiák elleni védekezés tervezéséhez
Absztrakt
A 2020. márciusában világjárvánnyá nyilvánított SARS-CoV-2 pandémia elleni védekezés számos lakosságvédelmi feladatot szabott az önkormányzatok számára, melyek mindegyikének tervezéséhez, természetesen a saját humán- és technikai erőforrások alapos ismerete mellett egy lényeges információ hiányzott… nevezetesen az, hogy mennyi az a műveleti idő, amire tervezni kell. A legtöbb lakosságvédelmi feladat tervezésére, a COVID-19 elleni önkormányzati védekezés során, a feladat végrehajtását megelőző hét végén került sor, többnyire egy nap alatt, az aktuális helyzetre reagálva. Ezért ebben a publikációban az epidemiológiai módszerek alkalmazásának lehetőségeivel kívánnak foglalkozni a szerzők, azon belül is azzal, hogy mely módszer milyen hatékonysággal tudja támogatni a védekezési feladatok végrehajtásának időszámvetését, illetve, hogy ezen módszerek mennyire alkalmazhatóak a védekezés helyi szintjén, az önkormányzatoknál.
Hivatkozások
WHO. „WHO characterizes COVID-19 as a pandemic 11 March 2020”. [Online]. Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=sbT6AANFOm4 (2025.12.01.)
Dániel Z., Muhoray Á. és Teknős L. „A pandémiás védekezés tervezésének főbb pontjai a COVID-19 elleni védekezés tapasztalataira alapozva”, Védelem Tudomány 9(K), pp. 34-37, 4p. (2024)
Dániel Z., „Involvement of Istitutional Workers in the Defence Sector during the First wave of COVID-19 in Kőbánya, Budapest,” Honvédorvos 76(1-2), pp. 36-47, 12p. (2024)
Hornyacsek J. és Nyitrai M., „Területi járványügyi veszélyhelyzet egészségügyi és logisztikai támogatása”, Hadmérnök 13(1), pp. 73-96, 23.p. (2018)
Bodó Á., „SIS típusú járványterjedés vizsgálata hipergráfokon”, Alkalmazott Matematikai Lapok, pp. 189-195, 6p. (2019)
Hethcote H. W., „Three basic epidemiological models in applied mathematical ecology”, Berlin: Springer, 1989, pp. 119-144.
Moór M., „Valós adatokon alapuló járványterjedési modellek”, ELTE TTK, Budapest, 2017.
Kudryashova N. A., Chmykhova M. A. és Vigdorowitsch M., „Analytical features of the SIR model and their applications to COVID-19, 2021.”, 1. kötet: Applied Mathematical Modelling, Elsevier Inc., 2021, pp. 466-473.
Weiss H. H., „The SIR model and the foundations of public health,” MATerials MATemátics, 2013.
WHO, „Public health surveillance for COVID-19 Interim guidance”. [Online]. Elérhetőség: https://www.who.int/publications/i/item/WHO-2019-nCoV-SurveillanceGuidance-2022.2 (2025.12.01.)
Nemzeti Népegészségügyi Központ, „Koronavírus monitorozás szennyvízben: országos COVID-19 korai előrejelző rendszer”. [Online]. Elérhetőség: https://nnk.gov.hu/index.php/nepegeszsegugyi-strategiai-egeszsegfejlesztesi-es-egeszsegmonitorozasi-foosztaly/egeszsegfejlesztesi-osztaly/lakossagi-tajekoztatok/12-kapcsolodo-oldalak/896-koronavirus-monitorozas-szennyvizben-orszagos-covid-19-korai-elorejelzo-rendszer.html (2025.12.01.)
Farkas K., Hillary L. S., Malham S. K., McDonald J. E. and Jones D. L., „Wastewater and public health: the potential of wastewater surveillance for monitoring COVID-19,” Current Opinion in Environmental Science & Health 2020(17), pp. 14-20, 7p. (2020)
Navarro A., Gómez L., Sanseverino I., Niegowska M., Roka E., Pedraccini R., Vargha M. és Lettieri T., „SARS-CoV-2 detection in wastewater using multiplex quantitative PCR”, Science of the Total Environment., 797(148890), pp. 1-8, 8p. (2021)
Pándics T., Róka E., Khayer B., Kis Z., Kovács L. B., Magyar N., Málnási T., Oravecz O., Pályi B., Schuler E. és Vargha M., „A szennyvízalapú epidemiológia jelentősége a COVID-19 járványban és azon túl”, Scientia et Securitas 2(1), pp. 30-37, 8p. (2021)
Pándics T., Róka E., Henczkó J., Khayer B., Kis Z., Málnási T., Pályi B., Schuler E. és Vargha M., „A hazai szennyvízalapú COVID-19 előrejelző rendszer - másfél év tanulságai,” Népegészségügy 99(1), pp. 154-161, 8p. (2022)
Copyright (c) 2026 Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
