Az illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) biológiai jellemzői
Absztrakt
Az illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia (L.) Ledeb. ex A. DC.) posztglaciális reliktumfajnak tekinthető, mely a tölgyesek nedves erdőhatárának karakterfaja. Egyedszámának és élőhelyeinek drasztikus csökkenése miatt Európa-szerte veszélyeztetett faj. Több ország Vörös Könyvében is szerepel, valamint országonként különböző szintű védettséget élvez, ennek ellenére kevés ismerettel rendelkezünk a faj biológiai jellemzőiről. Összefoglaló munkánkban számos szakirodalmi forrás feldolgozásával adunk áttekintést az illatos csengettyűvirág biológiai jellemzőiről, a következő szempontok szerint: nevezéktan, a növény és változatainak rendszertani besorolása, a faj morfológiai, élettani, genetikai és fitokémiai jellemzői, földrajzi elterjedése, ökológiai igénye és társulástani jellegzetességei, valamint növényi és állati interakciói.
Hivatkozások
Antal J., Bartha D., Bálint S., Bölöni J., Király G., Markovics T., Szmorad F. 1994: A Kőszegi-hegység virágos flórája. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. A NYME saját kiadványa, Kőszeg-Sopron, pp: 54–99.
Avetisjan F. M. 1986: Palynomorphology of the families Campanulaceae, Sphenocleaceae and Pentaphragmataceae. Botanicheskii Zhurnal (Moskow & Leningrad) 71: 1003–1009.
Avetisjan F. M. 1988: Palynology of the suborder Campanulanae. Ph.D. Thesis. Insitute of Botany, Erevan. Manuscript.
Ballian D., Šarić Š. 2015: A new site for the Lilyleaf Ladybells (Adenophora liliifolia (L) A. DC. in Bosnia and Herzegovina. Glasnik Zemaljskog muzej Bosne i Hercegovine, Prirodne nauke, Nova serija 35: 61–64.
Beck-Mannagetta G., Maly K., Bjelčič Ž. 1983: Flora Bosne i Hercegovine IV – Sympetalae, pars 4. Knjiga III. Zemaljski muzej Bosne i Hercegovine u Sarajevu, Prirodnjačko odjeljenje, Posebna izdanja, Sarajevo, 188 pp.
Bérces S. 2017: Védett edényes növényfajok monitorozása. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Éves jelentés. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 132 pp.
Bilz M., Kell S. P., Maxted N., Lansdown R. V. 2011: European Red List of Vascular Plants. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 130 pp. https://doi.org/10.2779/8515
Blionis G. J., Vokou D. 2008: Pollination ecology of Campanula species on Mt Olympos, Greece. Ecography 24(3): 287–297. https://doi.org/10.1034/j.1600-0587.2001.240306.x
Borbás V. 1887: Vasvármegye növényföldrajza és flórája. Vasmegyei Gazdasági Egyesület, Szombathely, 395 pp.
Borbás V. 1900: A Balaton flórája. In: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet. Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága, Budapest, 431 pp.
Borbás V. 1902: Adenophora Richteri Borb. Magyar Botanikai Lapok 1(8): 253.
Borbás V. 1904: Az Adenophora kritikája. Magyar Botanikai Lapok 3(6–7): 189–196.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartástípusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. JPTE Növénytani Tanszék, Pécs, 93 pp.
Boronnikova S. V. 2009: Genetic variation in Ural populations of the rare plant species Adenophora lilifolia (L.) DC. on the basis of analysis of polymorphism of ISSR Markers. Russian Journal of Genetics 45(5): 571–574. https://doi.org/10.1134/s1022795409050081
Boronnikova S. V., Kalendar R. N 2010: Using IRAP markers for analysis of genetic variability in populations of resource and rare species of plants. Russian Journal of Genetics 46(1): 36–42. https://doi.org/10.1134/s1022795410010060
Boronnikova S. V., Nechaeva Y. S. 2012: The molecular-genetic identification and certification of rare species of plants of Perm krai Adenophora liliifolia (L.) DC. Ekologija 1: 41–44.
Boros Á. 1932: A Nyírség flórája és növényföldrajza. Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai VIII., Debrecen, 208 pp.
Bragazza L. 2009: Conservation priority of Italian Alpine habitats: a floristic approach based on potential distribution of vascuar plant species. Biodiversity and Conservation 18: 2823–2835. https://doi.org/10.1007/s10531-009-9609-3
Brinc
ken J. (1826) 2004: Opis cesarskiej Puszczy Białowieskiej na Litwie, zredagowany przez Barona Brinckena, naczelnego inspektora lasów państwowych Królestwa Polskiego, czlonka Departmentu Leśnego Komisji Finansów i Skarbu, kawalera orderu II klasy Świętego Stanislawa ozdobiony czterema rycinamii mapą. U Glucksberga, księgarza i drukarza Królewskylego Uniwersytetu. In: Daszkiewic P. Jędrzejewska B., Samojlik T. (eds.) 2004. Puszcza Białowieska w pracach przyrodnikóv 1721–1831. Wydawca Naukowe Semper, Warszawa pp: 28–102.
Buczek A. 2004: Stanowiska dzwonecznika wonnego Adenophora liliifolia na Równinie Bełżyckiej (Zachnodnia Lubelszczyzna). Chrońmy Przyrodę Ojczystą 60(2): 53–60.
Buday G. 1980: Az Aggtelek környéki kavicshát vegetációjának cönológiai feldolgozása II. A víznyelő eróziós völgyek erdőtársulása (Astrantio-Tilietum ass. nov.). Acta Biologica Debrecina 17: 113–128.
Chen C.-C., Chen S.-J., Sagare A. P., Tsay H.-S. 2001: Adventitious shoot regeneration from stem internode explants of Adenophora triphylla (Thunb.) A. DC. (Campanulaceae) – an important medicinal herb. Botanical Bulletin of Academia Sinica 42: 1–7.
Chung G. M., Epperson K. B. 1999: Spatial genetic structure of clonal and sexual reproduction in populations of Adenophora grandiflora (Campanulaceae). Evolution 53(4): 1068–1078. https://doi.org/10.1111/j.1558-5646.1999.tb04522.x
Ciosek M. T. 1998: Dzwonecznik wonny Adenophora liliifolia i inner zad kiegatunk roślin w Kisielanach koło Siedlec. Chrońmy Przyrodę Ojczystą 54(6): 97–98.
Ciosek M. T. 2006: The ladybells Adenophora liliifolia (L) Besser in forests near Kisielany (Siedlce Upland, E Poland). Biodiversity: Research and Conservation 3–4: 324–328.
Cosner M. E., Jansen R. K., Lammers T. G. 1994: Phylogenetic relationships in the Campanulales based on rbcL sequences. Plant Systematics and Evolution 190: 79–85.
Csapody I. 1980: A Kőszegi Tájvédelmi Körzet botanikai értékei. Vasi Szemle 34: 280–294.
de Candolle A. 1830: Monographie des Campanulées. Chez Mme. Veuve Desray, De l'imprimerie de Crapelet, Paris, 384 pp. (p. 358.) https://doi.org/10.5962/bhl.title.111415
Deyuan H., Song G., Lammers T., Klein L. 2011: Adenophora Fisch. Mém. Soc. Imp. Nat. Mus. Moscou 6: 165. 1823. In: Wu, Z. Y., Raven P. H., Hong D. Y. (eds) Flora of China, Vol. 19, Science Press, Beijing, and Missouri Botanical Garden Press, St. Louis, pp: 536–551.
Dolek M., Quinger B., Riegel G., Scheuerer M., Woschée R. 2009: FFH Bewertungsschemata für Adenophora liliifolia, Asplenium adulterinum, Caldesia parnassifolia, Gentianella bohemica, Gladiolus palustris und Stipa pulcherrima ssp. bavarica. Unveröffentlichtes Gutachten im Auftrag des Bayerischen Landesamtes für Umwelt, Augsburg, pp: 6–8.
Dunbar A. 1973: Pollen ontogeny in some species of Campanulaceae. A study by electron microscopy. Botaniska Notiser 126: 277–315.
Eddie W. M., Shulkina T., Gaskin J., Haberle R., Jansen R. K. 2001: Reconstruction of the phylogeny of the Campanulaceae s. str. using ITS sequence of nuclear ribosomal DNA. Botany 2001, Albuquerque, New Mexico, Abstracts. p. 111.
Eddie W. M. M., Shulkina T., Gaskin J., Haberle R. C., Jansen R. K. 2003: Phylogeny of Campanulaceae s. str. inferred from ITS sequences of nuclear ribosomal DNA. Annals of Missouri Botanical Garden 90: 554–575. https://doi.org/10.2307/3298542
Farkas T. 2014: Illatos csengettyűvirág. In: Haraszty L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, p. 94.
Farkas T., Vojtkó A. 2011: Az Adenophora liliifolia (L.) Bess aktuális helyzete Magyarországon. Botanikai Közlemények 98: 172–173.
Farkas T., Vojtkó A. 2013: Az illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia /L./ Ledeb. ex A.DC.) aktuális helyzete, morfológiai változatossága és élőhelyválasztása Magyarországon. Botanikai Közlemények 100(1–2): 77–102.
Fedorov A. 1978: Flora SSSR. Flora Partis Europaeae URSS. Vol. III: Magnoliopsida (Dicotyledones). Izd. Nauka, Leningrad, 509 pp.
Fischer F. E. L. 1823: Adumbratio generis Adenophorae. Mémoires de le Société impériálé des Naturalistes de Moscou 6: 165–169.
Fitter A. H., Peat H. J. 1994: The ecological flora database. Journal of Ecology 82(2): 415–425. https://doi.org/10.2307/2261309
Freh A. 1883: Kőszeg és vidékének viránya. Kőszegi Katholikus Gimnázium Értesítője (1882–83), pp. 3–63.
Frehner M., Keller F., Wiemken A. 1984: Localization of fructan metabolism in the vacuoles isolated from protoplasts of Jerusalem artichoke tubers (Helianthus tuberosus L.). Journal of Plant Physiology 116(3): 197–208. https://doi.org/10.1016/s0176-1617(84)80089-9
Funamoto D. 2019: Precise sternotribic pollination by settling moths in Adenophora maximowicziana (Campanulaceae). International Journal of Plant Sciences 180(3): 200–208. https://doi.org/10.1086/701734
Gaggermeier H. 1991: Die Waldsteppenpflanze Adenophora liliifolia (L.) A. DC. in Bayern. Hoppea, Denkschriften der Regensburgischen Botanischen Gesellschaft 50: 287–322.
Gál A. 2013: Illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) felmérés – Szücsi-erdő, Kiskőrös, Kutatási jelentés. KNPI, 9 pp.
Gáyer Gy. 1925: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenorikumi flórasáv. Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve: 1–43.
Gáyer Gy. 1929: Új adatok Vasvármegye flórájához II. Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesülete és a Vasvármegyei Muzeum III. Évkönyve: 70–75.
Gombocz E. 1945: Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii. Verlag des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest, pp. 426, 834–835.
Górski S. B. (1829) 2004: O roślinach żubrom upodobanych, jak też innych w Puszczy Białowieskej. Wycieczka do Puszczy Białowieskej w celu botanicznym odbyta. Dziennik Wileński 9: 2017–217. In: Daszkiewic P. Jędrzejewska B., Samojlik T. (eds.) 2004. Puszcza Białowieska w pracach przyrodnikóv 1721–1831. Wydawca Naukowe Semper, Warszawa pp: 106–111.
Gyalog G. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. 189 pp.
Háberová I., Karasová E. 1994: Ochrana rastlinstva. In: Rozložnik M., Karasová E. (eds): Slovenský kras. Chránená krajinná oblast’– biosférická rezervácia. Osveta, Martin, pp. 375–392.
Hintze C., Heydel F., Hoppe C., Cunze S., König A., Tackenberg O. 2013: D3: The Dispersal and Diaspore Database – baseline data and statistics on seed dispersal. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 15: 180–192. https://doi.org/10.1016/j.ppees.2013.02.001
Horváth E., Jeanplong J. 1962: Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. A Savaria Múzeum Közleményei 18: 19–43.
Horváth F., Dobolyi Z.K., Morschauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum-állomány. MTA ÖBKI, Vácrátót, 267 pp.
Horváth A. 2006: A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület kezelési tervét megalapozó 2006. évi állapotfelmérés. Kézirat. Kiskunsági Nemzeti Park, 73 pp.
Ilina V. N., Andreeva I. Z., Abramova L. M. 2019: Structure of cenothic populations of Adenophora lilifolia (L.) A. DC. in the Southern Urals and the Middle Volga region. Proceelings of the National Academy of Science of Belarus. Biological Series 64(2): 229–237.
Inderica, A. 2011: Forest habitats with Adenophora liliifolia from SE Transylvania. Proceeding of the Biennial International Symposium, Forest and Sustainable Development, Braşov, Romania, 15-16th October 10., pp. 283–288.
Jakubowska-Gabara J., Pisarek W. 1997: Materialy do flory naczyniowej Polski środkowej. Fragmenta Floristica et Geobotanica Polonica 4: 9–15.
Jakucs P. 1952: Újabb adatok a Tornense flórájához. Annales Biologicae Universitatum Hungariae 2: 235–243.
Jávorka S. 1925: Magyar flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. I-II. kötet. Studium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S., Soó R. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1120 pp.
Kaplan Z. 2012: Flora and phytogeography of the Czech Republic. Preslia 84: 505–573.
Kapler A., Niemczyk M., Puchalski J., Rapa A., Radliňski B., Bajdak T., Kołodziej M., Marečková L. 2019: Wykorzystanie nasion dzwonecznika wonnego Adenophora liliifolia z Dąbrowy koło Zaklikowa (woj. podkarpackije) do wzmocnienia zanikającej populacji w Niedzielskim Lesie (województwo lubelskie). Chrońmy Przyrodę Ojczystą 75(2): 125–134.
Kapler A., Rapa A., Kiedrzyński M., Bajdak T., Radliňski B., Puchalski J., 2015: Current status of natural localities of Adenophora liliifolia (L.) Bess. in Poland, proposed sites for population reinforcement. Monographs of Botanical Gardens 2: 55–63.
Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. (Red list of the vascular flora of Hungary). Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G., Bartha D., Bodonczi L., Kovács J. A., Ódor P., Tímár G. 2002: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet védett és veszélyeztetett edényes növényei. Kanitzia 10: 61–108.
Király G., Csapody I., Szmorad F., Tímár G. 2004: A Soproni-hegység edényes flórájának enumerációja. Flora Pannonica 2(1): 1–507.
Kiss Á. 1939: Adatok a Hegyalja flórájához. Botanikai Közlemények 36(5-6): 181–273.
Kleyer M., Bekker R. M., Knevel I. C., Bakker J. P., Thompson K., Sonnenschein M., Poschlod P., van Groenendael M., Klimeš L., Klimešová J., Klotz S., Rusch G. M., Hermy M., Adriaens D., Boedeltje G., Bossuyt B., Dannemann A., Endels P., Götzenberger L., Hodgson J. G., Jackel A-K., Kühn I., Kunzmann D., Ozinga W. A., Römermann C., Stadler M., Schlegelmilch J., Steendam H. J., Tackenberg O., Wilmann B., Cornelissen J. H. C., Eriksson O., Garnier E., Peco B. 2008: The LEDA Traitbase: a database of life-history traits of the Northwest European flora. Journal of Ecology 96: 1266–1274. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2008.01430.x
Klimešová J., de Bello F. 2009: CLO-PLA: the database of clonal and bud bank traits of Central European flora. Journal of Vegetation Science 20: 511–516. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2009.01050.x
Klotz S., Kühn L., Durka W. 2002: BIOLFLOR – Search and Information System on Vascular Plants in Germany. Umweltforschungszentrum Leipzig-Halle GmbH, Leipzig
Kochjarová J., Blanár D., Hrivnák R., Májeková J., Ujházy K., Ujházyová M., Zaliberová M. 2009: Doplnky ku flóre a vegetácii Muránskej planiny 1. Reussia 5(1-2): 1–11.
Kořistka C., Krejčí J. (eds) 1873: Archiv für die Naturwissenschaftliche Landesdurchforschung von Böhmen. Commissions-Verlag von F. Řivnáč, Prag, 185 pp.
Kovanda M. 2000: Adenophora Fisch. – zvonovec. (Adenophora Fisch. – Lilyleaf ladybell). In: Slavík B: Květana České republiky 6. Academia, Praha. p. 748.
Kozlovskaya N. V. 1978: Flora Bielorussii, zakonomiernosti jejo formirowanija, naucznyje ispolzovanija i ochrony. Nauka i Technika, Minsk.
Kucharczyk M. 2007: Dzwonecznik wonny Adenophora liliifolia. Transition Facility 2004. “Opracowanie planów renaturalizacji siedlisk przyrodniczych i siedlisk gatunków na obszarach Natura 2000 oraz planów zarządzania dla wybranych gatunków objętych Dyrektywą Ptasią i Dyrektywą Siedliskową.” [„Development of the renaturalization (restoration) plans for the Natura 2000 habitats and other habitats associated with community important species, listed in EU Habitat Directive and Bird Directive appendices.“]. Wydawca Maria Curie-Sklodowska University, Lublin, 47 pp.
Kucharczyk M., Rapa A., Zgorzałek S. 2014: Adenophora liliifolia (L.) Besser, Dzwonecznik wonny. In: Kaźmierczakowa R., Zarzycki K., Mirek Z. (eds), Polska czerwona księga roślin. Paprotniki i rośliny kwiatowe. (3rd ed.) Instytut Ochrony Przyrody, Polska Akademia Nauk, Kraków. pp: 504-506
Kun A. 2018: Kétféle erdőhatár – Gondolatok a Turjánvidék vegetációjának történetéről, növényzeti gazdagságának okairól. Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén. Rosalia 10: 253–270.
Kurzac M., Wylazłowska J. 2012: Dzwonecznik wonny Adenophora liliifolia – nowe stanowisko w środkowej Polsce. Chrońmy Przyr. Ojcz. 68 (1): 65–69.
Lammers T. G. 1992: Circumscription and phylogeny of the Campanulales. Annals of the Missouri Botanical Garden 79: 388–413. https://doi.org/10.2307/2399776
Lendvai G. 1999: Adenophora liliiolia (L.) BESS. In: Farkas S. (szerk): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 231.
Linné C. 1753: Species Plantarum. Holmiae, Impensis Laurentii Salvii 1: 165.
Royal Botanic Gardens Kew. (2020) Seed Information Database (SID). Version 7.1. Available from: http://data.kew.org/sid/ (Utolsó letöltés: 2020. január 10.)
Livingston D. P. III., Henson C. A. 1998: Apoplastic sugars, fructans, fructan exohydrolase, and invertase in winter oat: responses to second-phase cold hardening. Plant Physiology 116: 403–408. https://doi.org/10.1104/pp.116.1.403.
Manole A., Banciu C., Indreica A. 2015: Genetic diversity within a newly identified population of Adenophora liliifolia (L.) A. DC. in Romania: implications for conservation. Annals of Forest Research 58(2): 1–9.
Máthé A. 2010: Csengettyűvirág. http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_35_1969 (Utolsó letöltés: 2020. január 15.)
Matus G. 1997: Florisztikai kutatások a zempléni Gyertyánkúti-réteken. Kitaibelia 2(2): 313–316.
Matus G. 2007: Gyertyán-kúti-rétek. In: Baráz Cs., Kiss G. (szerk.): A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 131–133.
Matus G., Takács A. 2010: A Drahos-, Hemzső- és a Gyertyán-kúti-rétek védett növényfajainak aktuális elterjedési és állománynagyság adatai. Kutatási jelentés az ANPI részére, Kéked-Telkibánya-Debrecen, 77 pp.
Menyhárt L. 1877: Kalocsa vidékének növénytenyészete. Nyomatott a „Hunyadi Mátyás” Intézetben, Budapest, pp: 1–231.
Mered’a P., Hodálová I. 2011: Adenophora liliifolia (L.) Ledeb. ex A. DC. in: Ambrós L., Čejka T., Černý J., Darolová A., Hodálová I., Krištofík J., Kubinská A., Mišíková K., Mereďa P. jun., Šoltés R., Šubová D., Vidlička Ľ. (eds): Atlas druhov európskeho významu pre územia Natura 2000 na Slovensku. The Atlas of Species European Interest for Natura 2000 Sites in Slovakia. SLOVART, Bratislava, pp. 40–41.
Miadok D. 1990: Vegetationskundlicher Beitrag zu den Eichen-Hainbuchenwälder vom Plateau Koniarska planina und von Karstgebiet Jelšavský kras II. Acta Facultatis Rerum Naturalium Universitatis Comenianae - Botanica 38: 101–126.
Miadok D. 1991: Xerotermofilné dubiny Koniarskej planiny. Biologia 46(5): 451–462.
Moesz G. 1938: Mycologiai közlemények. IX. közlemény. Botanikai Közlemények 35: 64–70.
Molnár V. A. 2003: Rejtőzködő kincseink – Növényritkaságok a Kárpát-medencében. Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék – WinterFair Kft., Debrecen – Szeged, p. 118.
Molnár Zs., Horváth F., Litkey Zs., Walkovszky A. 1997: A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota. Természetvédelmi Közlemények 5–6: 55–77.
Moser D. M. 1999: EN Adenophora liliifolia (L.) A. DC. – Drüsenglocke – Campanulaceae. In: Käsermann C., Moser D. M.: Merkblätter Artenschutz: Blütenpflanzen und Farne. [leaflets about species conservation, flowering plants and ferns.] Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft/Schweizerische Kommission für die Erhaltung von Wildpflanzen/Zentrum des Datenverbundnetzes der Schweizer Flora/Pronaura Scweiz. Bern, pp. 36–37.
Neumayer H. 1929: Floristisches aus Österreich einschlieβlich einiger angrenzenden Gebiete. Verhandlungen der Zoologisch-botanischen Gesellschaft 79: 336–411.
Nobis M., Piwowarczyk R. 2002: Nowe stanowiska Adenophora liliifolia (Campanulaceae) na Przedgórzu Iłżeckim (Wyżyna Malopolska). Fragmenta Floristica et Geobotanica Polonica 9: 380–383.
Nyárády E. Gy. 1944: Kolozsvár és környékének flórája. Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytára, Kolozsvár, 688 pp.
Ötvös J. 1965: A Fényi erdő. Debreceni Déri Múzeum 1964. évi Évkönyve, Debrecen, 47: 303–313.
Paládi-Kovács A. 1979: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 541 pp.
Perry L. P. 2000: Invasive perennials. GeenShare http://www.uvm.edu/~pass/perry/oh65inva.html. (Utolsó letöltés: 2020. január 15.)
Podani J. 2015: A növények evolúciója és osztályozása. Rendhagyó rendszertan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 404 pp.
Prausová R., Truhlárová K. 2009: Zvonovec liliolistý (Adenophora liliifolia) v evropsky významné lokalitĕ Vražba v lesním komplexu u obce Habřina na Královéhradecku. Adenophora liliifolia in the in the European important locality Vražba in the forest complex near the village Habřina, at the outskirt of Hradec Králové. Vč. sb. přír. Práce a studie 16: 83–110.
Prausová R., Marečková L., Kapler A., Majeský L., Farkas T., Indreica A., Šafářová L., Kitner M. 2016: Adenophora liliifolia: Condition of its populations in Central Europe. Acta Biologica Cracoviensia, Series Botanica 58(2): 83–105. https://doi.org/10.1515/abcsb-2016-0018
Prodán Gy. 1906: Adatok Eger és környékének flórájához. Az Egri Főreáliskola Értesítője, Eger, pp. 12–28.
Puchalski J., Niemczyk M., Walerowski P., Podyma W., Kapler A. 2014: Seed banking of Polish endangered plants – the FlorNatur Project. Biodiversity: Research and Conservation 34: 65–72.
Randall P. (ed.) 2007: The introduced flora of Australia and its weed status. CRC for Australian Weed Management. Department of Agriculture and Food, University of Adelaide, Glen Osmond, Western Australia, 528 pp.
Rapa A. 2012: Nowe stanowisko dzwonecznika wonnego Adenophora liliifolia w Dąbrowie koło Zaklikowa (Wyżyna Lubelska). Chrońmy Przyr. Ojcz. 68(1): 70–74.
Redžić S., Šoljan D. 1988: Adenophora liliifolia (L.) Ledeb. ex A. DC. A rare plant in the flora of Bosnia and Herzegovina. Herald of the National Museum of Bosnia-Herzegovina, Natural Science 27: 74–84.
Rév Sz., Papp M., Lesku B., Buday A. 2005: A bátorligeti Fényi-erdő flórája. Kitaibelia 10(1): 48–64.
Roquet C., Sáez L., Aldasoro J. J., Susanna A., Alarcón M. L., Garcia-Jacas N. 2008: Natural delineation, molecular phylogeny and floral evolution in Campanula. Systematic Botany 33(1): 203–217. https://doi.org/10.1600/036364408783887465
Royal Botanic Gardens Kew. (2020): Seed Information Database (SID). Version 7.1. Available from: http://data.kew.org/sid/ (Utolsó letöltés: 2020. január 10.)
Rybka V., Rybková R., Pohlová R. 2005: Adenophora liliifolia (L.) A. DC. in: Plants of the Natura 2000 network in the Czech Republic. Sagittaria, Olomouc – Praha, pp. 22–23.
Samková V. 2003: Nález zvonovce (Adenophora liliifolia (L.) A. DC.) vevýchodních Čechnách [Finding of Adenopohora liliifolia in East-Bohemia.]. Acta Musei Reginaehradecensis, Série A., Hradec Králové 29: 79–80.
Sávulescu, T., Nyárády E. I. 1964: Adenophora. In: Săvulescu, T., Nyárády, E. I., Pop, E. (eds): Flora Republicii Populare Romîne, Vol. IX., Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti, pp. 123–128.
Schlindwein C., Wittmann D., Martins C. F., Hamm A., Siquoira J. A., Schiffler D., Machado I. C. 2005: Pollination of Campanula rapunculus L. (Campanulaceae): How much pollen flows into pollination and into reproduction of oligolectic pollinators? Plant Systematics and Evolution 250: 147–156. https://doi.org/10.1007/s00606-004-0246-8
Seregélyes T., S. Csomós Á. 1992: A devecseri Széki-erdő TT botanikai felmérése és természetvédelmi fenntartási és fejlesztési tennivalói. Kézirat.
Shetler S. G., Morin N. R. 1986: Seed morphology in North American Campanulaceae. Annals of the Missouri Botanical Garden 73: 653–688. https://doi.org/10.2307/2399199
Shulkina T. V., Gaskin J. F., Eddie W. M. M. 2003: Morphological studies toward an improved classification of Campanulaceae s. str. Annals of the Missouri Botanical Garden 90: 576–591. https://doi.org/10.2307/3298543
Siklósi E. 1984: The flora of the pits in the Nature Preservation Area of Ócsa. Studia botanica hungarica 17: 41–54.
Simon T. 1977: A Zempléni-hegység északi részének védendő flóra különlegességeiről. Abstracta Botanica 5: 57–63.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – Virágos növények. 4., átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Simon T. 2005: Adatok a Zempléni-hegység flórájához (1950-1980) és a Carpaticum-flórahatár kérdése. Botanikai Közlemények 92(1–2): 69–84.
Simoncsics P. 2017: Növénynevek magyarázó szótára. Tilia 18: 1–458.
Small J. K. 1903: Flora of the Southeastern United States. Published by the author, New York, 1370 pp.
Soó R. 1933: Vasmegye szociológiai és florisztikai növényföldrajzához. Vasi Szemle 1: 105–134.
Soó R. 1934: Nyírség-kutatásunk florisztikai eredményei. Botanikai Közlemények 31(5–6): 218–252.
Soó R. 1958: Neue Arten und neue Namen in der Flora Ungarns. II. (Nebst Bemerkungen zu neuen Florenwerken der Nachbarländer). Acta Botanica Hungarica 4(1–2): 191–210
Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 460–462.
Soó R. 1973: Nomina a nobis „non rite” publicata. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 18(1–2): 171–177.
Soroka M. I., Wožniak A. 2015: Problems of protection of rare plant species in protected areas of the Ukrainian Roztocza. PBB НЛТУ України, Львів 13: 38–48.
Szubert M. 1824: Spis rošlin Ogrodu Botanicznego Krolewskiego-Warszawskiego Uniwersytetu. W drukarni Szkolney, Warszawa.
Szujkó-Lacza J., Kováts D. (szerk) 1993: The Flora of the Kiskunság National Park in the Danube-Tisza mid-region of Hungary. Vol. 1. The Flowering Plants. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, p. 73.
Tacik T. 1971: Rodzina: Campanulaceae. Dzwonkowate. In: Pawlowski B., Jasiewicz A. (eds): Flora polska. Roślíny naczyniowe Polski i ziem ościennych 12. Wyd. Nauk. PWN, Warszawa-Kraków, pp. 50–99.
Takács A., Farkas T., Matus G. 2012: Demográfiai és vitalitási alapfelmérés az Adenophora liliifolia (L.) A. DC. állományában a regéci Gyertyán-kúti-réteken. Kitaibelia 17(1): 147.
Takács A., Matus G. 2011: A zempléni Gyertyán-kúti-rétek csengettyűvirág állományának elterjedése, demográfiai és vitalitási alapfelmérése. Botanikai Közlemények 98(1–2): 171.
Takhtajan A. I. 1997: Diversity and classification of flowering plants. Columbia University Press, New York, 643 pp.
Tímár G. 1996a: Új florisztikai adatok a Soproni-hegységből. Védett és veszélyeztetett növényfajok a Soproni-hegységben. Soproni Szemle 50(4): 347–356.
Tímár G. 1996b: Vörös Lista. A Soproni-hegység védett és veszélyeztetett edényes növényfajai. A Soproni Műhely különszáma, Sopron, 49 pp.
Török P., Miglécz T., Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Albert Á. J., Matus G., Molnár V. A., Ruprecht E., Papp L., Deák B., Horváth O., Takács A., Hüse B., Tóthmérész B. 2013: New thousand-seed weight records of the Pannonian flora and their application in analysing social behaviour types. Acta Botanica Hungarica 55(3–4): 429–472. https://doi.org/10.1556/abot.55.2013.3-4.17
Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (szerk.) 2007: Botanika II. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 388 pp.
Urgamal M. 2014: Additions to the vascular flora of Mongolia – II. https://www.academia.edu/10613891/Additions to the vascular flora of Mongolia – II–2014 (Utolsó letöltés: 2020. január 10.)
USDA, NRCS 2020: The PLANTS Database. National Plant Data Team, Greensboro, NC 27401-4901 USA. http://plants.usda.gov (Utolsó letöltés: 2020. február 6.)
Virók V., Farkas R., Farkas T., Šuvada R., Vojtkó A. 2016: A Gömör-Tornai-karszt flórája. Enumeráció. ANP Füzetek XIV. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 200 pp. + CD melléklet
Vojtkó A. 1999: Az Aggteleki Nemzeti Park vegetációtérképezése 1:10 000-es méretarányban. Kutatási jelentés, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Vojtkó A. (szerk) 2001: A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó, Eger, 340 pp.
Vojtkó A. 2007: Milic-csoport: Lászlótanya környéke In: Baráz Cs., Kiss G. (szerk.): A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 125–126.
Vojtkó A. 2008a: Aggteleki-hegység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 209.
Vojtkó A. 2008b: Központi-Zemplén. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 215.
Vojtkó A. 2013: Az Adenophora liliifolia új előfordulása a Tornai-karszton. Kitaibelia 18(1–2): 181–182.
Vojtkó A. 2014: Vegetáció. In: Virók V., Farkas R., Farkas T., Boldoghné Szűts F., Vojtkó A. (szerk): A Gömör-Tornai-karszt flórája. Általános rész. ANP Füzetek XIII. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 55–224.
Waisbecker A. 1882: Kőszeg és vidékének edényes növényei. Leitner Nándor könyvnyomdája, Kőszeg, 47 pp.
Waisbecker A. 1891: Kőszeg és vidékének edényes növényei. 2. javított és bővített kiadás, Kilián biz., Kőszeg, 80 pp.
Wierzbicki P. 1820: Plantae Rariores Keszthelyensis (30, kézzel festett képpel), 66 pp.
Wright I. J., Reich P. B., Westoby M., Ackerly D. D., Baruch Z., Bongers F., Cavender-Bares J., Chapin T, Cornelissen J. H. C., Diemer M. et al. 2004: The worldwide leaf economics spectrum. Nature 428: 821–827. https://doi.org/10.1038/nature02403
Zólyomi B., Jakucs P., Baráth Z., Horánszky A. 1955: Forstwirtschaftliche Ergebnisse der geobotanischen Kartierung im Bükkgebirge. Acta Botanica Hungarica 1(3–4): 361–395.
