Balaton település (Heves megye) mohaﬂórája

Dominika Zsólyom; Péter Szűcs

doi:10.17716/BotKozlem.2018.105.2.231

Zsólyom Dominika Eszterházy Károly Egyetem, Természettudományi Kar, 3300 Eger, Leányka u. 6
Szűcs Péter Eszterházy Károly Egyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Növénytani és Növényélettani Tanszék, H-3300 Eger, Leányka u. 6. https://orcid.org/0000-0002-3988-7062

DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.2.231

Kulcsszavak: antropogén élőhelyek, Északkelet-Magyarország, kis település, mohadiverzitás, Sørensen index, veszélyeztetettség

Absztrakt

Balaton községből a szerzők összesen 61 mohafajt azonosítottak, melyből 4 májmoha, 57 lombosmoha. A májmoha fajok 4, a lombosmoha fajok 16 családba sorolhatóak, az összes faj 41%-a a Brachytheciaceae, a Pottiaceae vagy a Orthotrichaceae család tagja. Természetvédelmi szempontból említésre méltó a hazai moha vörös listán veszélyeztetettség közeli (NT) státuszú Brachythecium glareosum, Cirriphyllum piliferum, Orthotrichum obtusifolium és Orthotrichum pumilum. A mohafajok közül 36,1% a kolonista, 32,8% az évelő és 16,4% a kompetitor évelő életstratégia kategóriához sorolható. A település és Almásfüzitő község mohaﬂórája között számottevő különbség fgyelhető meg, mely Balaton esetében a szabad talajfelületek csekélyebb arányára, az idősebb épített környezetre, valamint az egyedi élőhelyek (pl. telepített fenyves) különböző fajkészletére vezethetőek vissza.

Hivatkozások

Atherton I., Bosanquet S., Lawley M. (eds) 2010: Mosses and liverworts in Britain and Ireland: A feld guide. British Bryological Society, Plymouth, 848 pp.

Benkert D., Erzberger P., Klawitter J., Linder W., Linke C., Schaepe A., Steinland M., Wiehle W. 1995: Te moss list of

Brandenburg and Berlin including the threat levels. Verhand lungen des Botanischen Vereins der Provinz Brandenburg 128: 1–68.

Domina L. 1974: Kisbér és Ácsteszér mohái. A tatai Herman Ottó kör (Természettudományi Stúdió) munkái 4: 113–116.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 824 pp.

Erzberger P., Schröder W. 2008: Te genus Schistidium (Grimmiaceae, Musci) in Hungary. Studia botanica hungarica 39: 27–88.

Fojcik B., Stebel A. 2014: Te diversity of moss ﬂora of Katowice town (S Poland). Cryptogamie, Bryologie 35(4): 373–385. https://doi.org/10.7872/cryb.v35.iss4.2014.373

Frahm J.-P. 2006: Die Moosﬂora von Rolandseck. Notulae Bryologicae Rhenanae 7. Archive for bryology 12: 1–7.

Gruber J. P. 2001: Die Moosﬂora der Stadt Salzburg und ihr Wandel im Zeitraum von 130 Jahren. Stap fa 79: 3–155.

Igmándy J. 1939: Hajdúnánás mohaﬂórája. Tisia 3: 128–142.

Janovicová K., Kubinská A., Javorčíková D. 2003: Liverworts (Hepatophyta), hornworts (Anthocerotophyta) and mosses (Bryophyta) in the area Bratislava (Slovakia). Botanický ústav SAV, Bratislava, pp. 38–98.

Hill M. O., Bell N., Bruggeman-Nannaenga M. A., Brugues M., Cano M. J., Enroth J., Flat berg K. I., Frahm J.-P., Gallego M. T., Garilleti R., Guerra J., Hedenäs L., Holyoak D. T., Hyvönen J., Ignatov M. S., Lara F., Mazimpaka V., Munoz J., Söderström L. 2006: An annotated checklist of the mosses of Europe and Macaronesia. Journal of Bryology 28: 198–267. https://doi.org/10.1179/174328206x119998

Király G., Balogh L., Barina Z., Bartha D., Bauer N., Bodonczi L., Dancza I., Farkas S., Galambos I., Gulyás G., Molnár V. A., Nagy J., Pifkó D., Schmotzer A., Somlyai L., Szmorad F., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. 2003: A magyarországi ﬂóratérképezés módszertani alapjai. Flora Pannonica 1: 3–20.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv (Magyarország hajtásos növényei, határozókulcsok). Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Lewinsky-Haapasaari J. 1995: Illustrierter Bestimmungsschlüssel zu den europäischen Orthotri chum Arten. Meylania 9: 3–57.

Misikova K. 2013: Bryophytes of the village Marianka (South Western Slovakia). Acta botanica Universitatis Comenianae 48: 3–8.

Müller F. 1993: Studien zur Moos- und Flechtenﬂora der Stadt Halle/S. Limprichtia 1: 1–167.

Mészáros I. 1974: Tata mohái I. A tatai Herman Ottó kör (Természettudományi Stúdió) munkái 4: 117–118.

Papp B., Erzberger P., Ódor P., Hock Zs., Szövényi P., Szurdoki E., Tóth Z. 2010: Updated checklist and redlist of Hungarian bryophytes. Studia botanica hungarica 41: 31–59.

Sabovljević M., Grdovic S. 2009: Bryophyte diversity within urban areas: case study of the city of Belgrade (Serbia). International Journal of Botany 5(1): 85–92. https://doi.org/10.3923/ijb.2009.85.92

Sabovljević M., Sabovljević A. 2009: Biodiversity within urban areas: A case study on bryophytes of the city of Cologne (NRW, Germany). Plant Biosystems 143: 473–481. https://doi.org/10.1080/11263500903178075

Schaepe A. 1986: Veränderungen der Moosﬂora von Berlin (West). Bryophytorum biblotheca 33: 1–392.

Skudnik M., Sabovljević A., Batič F., Sabovljević M. 2013: Te bryophyte diversity of Ljubljana (Slovenia). Polish Botanical Journal 58(1): 319–324. https://doi.org/10.2478/pbj-2013-0031

Sørensen T. 1948: A method of establishing groups of equal amplitude in plant sociology based on similarity of species content. Kongelige Danske Videnskabernes Selskab. Biologiske Skrifer 4: 1–34.

Söderström L., Hagborg A., von Konrat M., Bartholomew-Began S., Bell D., Briscoe L., Brown E., Cargill D. C., Costa D. P., Crandall-Stotler B. J., Cooper E. D., Dauphin G., Engel J. J., Feldberg K., Glenny D., Gradstein S. R., He X., Heinrichs J., Hentschel J., Ilkiu-Borges A. L., Katagiri T., Konstantinova N. A, Larraín J., Long D. G., Nebel M., Pócs T., Puche F., Reiner-Drehwald E., Renner M. A., SassGyar ma ti A., Schäfer-Verwimp A., Moragues J. G., Stotler R. E., Sukkharak P., Thiers B. M., Uribe J., Váňa J., Villarreal J. C., Wigginton M., Zhang L. Zhu R. L. 2016: World checklist of hornworts and liverworts. PhytoKeys 59: 1–828.

Smith A. J. E. 1990: Te liverworts of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 362 pp.

Smith A. J. E. 2004: Te moss ﬂora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 pp.

Szabó É. 1979: Csolnok mohái. A tatai Herman Ottó kör (Természettudományi Stúdió) munkái 6: 107–108.

Szepesfalvi J. 1940: Die Moosﬂora der Umgebung von Budapest und des Pilisgebirges I. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 33: 1–104.

Szepesfalvi J. 1941: Die Moosﬂora der Umgebung von Budapest und des Pilisgebirges II. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 34: 1–71.

Szepesfalvi J. 1942: Die Moosﬂora der Umgebung von Budapest und des Pilisgebirges III. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 35: 1–72.

Szűcs P. 2015a: Mohaﬂorisztikai vizsgálatok az egykori almásfüzitői timföldgyár környékén. Kitaibelia 20(2): 206–212. https://doi.org/10.17542/kit.20.206

Szűcs P. 2015b: Kindbergia praelonga (Hedw.) Ochyra Sopron város mohaﬂórájában. Kitaibelia 20(2): 305.

Szűcs P., Bidló A. 2010: A Phaeoceros carolinianus (Michx.) Proskauer és a Riccia glauca L. előfordulása és termőhelye Őriszentpéternél. Kitaibelia 15(1–2): 181.

Szűcs P., Börcsök Z., Kámán O. 2014: A Riccia glauca L. és a Riccia sorocarpa Bisch. előfordulása Barcs belterületén. Kitaibelia 19(2): 365.

Szűcs P., Pénzes-Kónya E., Hofmann T. 2017: Te bryophyte ﬂora of the village of Almásfüzitő, a former industrial settlement in NW-Hungary. Cryptogamie, Bryologie 38(2): 153–170. https://doi.org/10.7872/cryb/v38.iss2.2017.153

Zechmeister H. G. 2009: Erfassung der Vorkommen von Moosarten des Anhanges II der FFH Richt linie und Stichprobenartige Erfassung der Moosﬂora auf Wiener Stadtgebiet. Bericht zum gleichnamigen Projekt. http://www.zobodat.at/pdf/MA22-Wien_69_0001-0018.pdf. (Hozzáférés: 2018.05.14.)

Zechmeister H. G., Tribsch A., Hohenwallner D. 2002: Die Moosﬂora von Linz und ihre Bedeutung für die Bioindikation. Naturkundliches Jahrbuch der Stadt Linz 48: 111–191.