A Chamaecytisus (Fabaceae) nemzetség ismerete a Kárpát-medencében, Kitaibel Pál munkásságát megelőző időszakban
Kulcsszavak:
botanikatörténet, Clusius, Cytisus, Leguminosae, növénynév
Absztrakt
Az ókori művekben hármas levelű, fás szárú pillangós növényeket neveztek Cytisus-nak, elsősorban a Medicago arborea-ra használták a nevet. A 16. században, Európa különböző területein dolgozó szerzők eltérően értelmezték az ókori Cytisus növénynevet, így munkáikban más-más fajok szerepelnek ezen a néven: Medicago sp., Trifolium sp., Cytisus sp. s.l. A 16. század második felében megindult a természettudományos kutatás, számos növényfajt írtak le Cytisus néven, majd a 17–18. században a leírt fajok összegyűjtésével és rendszerezésével is foglalkoztak. A Kárpát-medence területén élő lakosság a hármas levelű, fás szárú, pillangós cserjéket általában zanótnak nevezte, így már a 14. században összekapcsolódott a latin Cytisus és a szláv eredetű zanót név jelentése, és ez később a magyar botanikai szaknyelvben is meghonosodott. Az első Chamaecytisus fajokat Clusius írta le a Kárpát-medence nyugati részéről (Ch. austriacus, Ch. ratisbonensis, Ch. supinus), ezekre a leírásokra Linné is hivatkozik a Ch. supinus és Ch. austriacus fajok diagnózisában. A 17. századból, kevés természettudományos munka maradt fenn, ami a Kárpát-medence flórájával foglakozik, de megmaradt Burser herbáriuma, ami egy kárpát-medencei Ch. austriacus gyűjtést is tartalmaz. A 16–18. századból számos kéziratos és nyomtatott orvosbotanikai művet is ismerünk, melyben a Cytisus növénynév szerepel, ezekben a pontos jelentés legtöbbször nem azonosítható, és lokalitás sem kapcsolódik a nevekhez. A 18. században a botanikai kutatások újraindulnak a Kárpát-medencében, továbbra is a terület nyugati részét (Pozsony, Sopron) látogatják a botanikusok, így Clusius munkájához képest jelentős új eredmények nem születtek ebben az időszakban. Kitaibel tanára majd kollégája, Winterl Jakab az első botanikus a 18. században, aki a budai egyetem tanáraként a pannon flórát a Kárpát-medence középső részén tanulmányozta, ő közölte először a Ch. triflorus adatát Cytisus hirsutus néven.
Hivatkozások
Abafi Aigner L. 1897: Grossinger János. 1728–1803. Rovartani lapok 4(4): 69–71.
Alexics 1888: Nyelvtörténeti adatok. A ,Lexicon Budense' érdekesebb magyar szavai. Magyar Nyelvőr 17: 369–374, 466–469.
Alföldi Flatt K. 1894: Veszelszki Antal multszázadbeli magyar botanikus. Természettudományi közlöny 26(3–4) pótfüzet: 133–136.
Almási G. 2005: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felé-ben. (The Republic of Letters and the Imperial Court in the Second Part of the 16th Century). Aetas 20(3): 5–37.
Arber A. 1912: Herbals, their origin and evolution, a chapter in the history of botany, 1470–1670. University press, Cambridge, 246 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.55453
Balogh L. 2010: Carolus Clusius (1526–1609) élete és munkássága. (Carolus Clusius (1526–1609) biography and work). Vasi Szemle 64(4): 395–421.
Bauhin C. 1623: Pinax theatri botanici. Ludovici Regis, Basel. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.712
Bauhin J., Cherler J. H. 1650: Historia plantarum universalis 1. Yverdon.
Beke Ö. 1906: Népnyelvi hagyományok. Magyar Nyelvőr 35: 432–440.
Bencze J. 1957: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól. Orvostörténeti Közlemények 6–7: 212–274.
Bencze J. 1964: Nediliczi Váli Mihály. Orvostörténeti Közlemények 33: 237–261.
Benkő L. 1976: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 3. (Ö–Zs). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1232 pp.
Besler B. 1613: Hortus Eystettensis. [Altdorf], [Konrad Bauer].
Beythe A. 1595: Fives Könüv. Manlius János, Németújvár, 135 pp.
Bobory D. 2005: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció, természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében. Századok 139(4): 923–944.
Bock H. 1539: New Kreütter Buoch (...).Wendel Rihel, Straßburg.
Bock H. 1546: Kreüter Buochs dritte Theile (...).Wendel Rihel, Straßburg.
Boerhaave H. 1710: Index plantarum, quae in Horto Academico Lugduno Batavo reperiuntur. Lugduni Batavorum: Apud Cornelium Boutestein, 278 pp.
Boerhaave H. 1720: Index alter plantarum quae in horto academico Lugduno-Batavo aluntur. Lugduni Batavorum, Sumptibus auctoris, 320 pp.
Bokor J. 1980: Nyelvjárások. Egy táj szókészlettani felmérés néhány tanulsága. Magyar Nyelv 76(1): 88–91.
Bothár D. 1911: Magyar orvosi kézirat 1683-ból. Magyar Nyelvőr 40: 104–114.
Botta I. 1978: Melius Péter ifjúsága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 218 pp.
Brunfels O. 1530: Herbarum vivae eicones. Straßburg 153. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.8049
Bunke Zs., Barina Z. 2006: Lumnitzer István (1749. április 4. – 1806. január 11.) élete és munkássága (The life and work of István Lumnitzer (1749–1806). Botanikai Közlemények 93: 27–30.
Chrtek J., Skočdopolová B. 1982: Waldstein’s collection in herbarium of the National Museum in Prague. Acta Musei Nationale Pragae 38(4): 201–238.
Clusius C. 1576: Rariorum aliquot Stirpium per Hispanias Obseruatarum Historia. Antwerpiae, ex officina Christophori Plantini. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.847
Clusius C. 1583: Rariorum aliquot Stirpium, per Pannoniam, Austriam, & vicinas quasdam Provincias observatarum Historia. Antverpiae, ex officina Christophori Plantini, 766 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.845
Clusius C. 1584: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Antverpiae, Ex officina Christophori Plantini, 16 pp.
Clusius C. 1601. Rariorum plantarum historia. Antwerpen, Plantinus. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.724
Clusius C., Beythe S. 1583: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Nemetuywarini per Ioannem Manlium.
Cristofolini G. 1991: Taxonomic Revision of Cytisus Desf. Sect. Tubocytisus DC. (Fabaceae). Webbia 45(2): 187–219. https://doi.org/10.1080/00837792.1991.10670496
Cristofolini G., Troia A. 2006: A reassessment of the sections of the genus Cytisus Desf. (Cytiseae, Leguminosae). Taxon 55(3): 733–746. https://doi.org/10.2307/25065647
Czvittinger D. 1711: Specimen Hungariae literatae virorum eruditione clarorum natione Hungarorum, Dalmatarum, Croatarum, Slavorum, atque Transylvanorum, vitas, scripta, elogia et censuras exhibens accedit bibliotheca scriptorum qui extant de rebus Hungaricis. Francofurti et Lipsiae, J. G. Kohlesius, 508 pp.
Csapó J. 1775: Új füves és virágos Magyar kert Pozsony, Landerer, 328 pp.
Daléchamps J. 1586: Historia generalis plantarum 2. Lyon, Gulielmum Rouillium.
De Candolle A. 1825: Prodromus systematis naturalis regni vegetabilis 2. Argentorati et Londini, Parisiis, 644 pp.
Desfontaines R. L. 1798: Flora Atlantica: sive historia plantarum quae in Atlante, agro tunetano et algeriensi crescunt. L.G. Desgranges, Parisiis. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.323
Diklić N. 1972: Chamaecytisus Link. In: Josifović M. (szerk.): Flore de Republique Socialiste de Serbie 6. Academie Serbe des Sciences et des Arts, Beograd, pp. 497–515.
Diószegi S., Fazekas M. 1807: Magyar fűvész könyv. Csáthy György, Debrecen.
Dobrochaeva D.N., Kotov M.E., Prokudin U.N., 1987: Opredelitel’ vysshih rastenij Ukrainy [The determinant of vascular plants of Ukraine]. Naukova Dumka, Kiev, 471 pp.
Dodoens R. 1583: Remberti Dodonaei (...) Stirpium historiae pemptades sex, sive libri XXX. Ex officina Christophori Plantini, Antuerpiae. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.855
Dodoens R. 1608: Cruydt-Boeck. Inde Plantijnsche Druckerije van Françoys van Ravelingen, Leyden.
Dodoens R. 1618: Cruydt-Boeck. Inde Plantijnsche Druckerije van Françoys van Ravelingen, Leyden.
Dodoens R. 1644: Cruydt-Boeck. Inde Plantijnsche Druckerije van Balthasar Moretus, Antwerpen. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.7117
Elliott B. 2011: The world of the Renaissance herbal. Renaissance Studies 25(1): 24–41. https://doi.org/10.1111/j.1477-4658.2010.00706.x
Ernyei J. 1921: Régi füveskönyveink történetéből. Nedelici Vályi Mihály [Nedeliczi Váli Mihály] és művei. Természettudományi Közlöny 53 Pótfüz. 1–4: 44–54.
Ernyey J., Jakubovich E. 1915: Két természetrajzi szójegyzék. Magyar Nyelv 11(1): 37–39.
Finály H. 1892: A besztercei szószedet. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. 16(1): 1–92.
Fuchs 1542: De historia stirpium commentarii. Isingrin, Basel, 896 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.63882
Gerard J. 1597: The herbal: or, Generall historie of plants. Iohn Norton, London. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.99400
Gombocz E. 1906: Sopronvármegye növényföldrajza és flórája. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 28(4): 1–179.
Gombocz E. 1920: Beythe András „Füves könyvének kritikája. Botanikai Közlemények 18: 29–34.
Gombocz E. 1936: A Magyar botanika története: a magyar flóra kutatói. A Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 636 pp.
Grabarits I. 1984: Fialowski Lajos, Melius Péter Herbáriumának első kutatója. Orvostörténeti Közlemények: 107–108: 181–188.
Grant M. 2004: Continuity in Pastoral: Plants and Food in Virgil. Proceedings of the Virgil Society 25: 125–134.
Grossinger J. B. 1797: Universa Historia Physica 5, Dendrologia. Simon Petrus Weber, Posonii, 352 pp.
Grynaeus T. 1993: Szegedi Kőrös Gáspár (Casparus Fraxinus Zegedinus). Orvostörténeti Közlemények 141–144: 27–52.
Guzmics I. 1824: Theokritosz maradványi. Streibig Leopold, Győr, 131 pp.
Herman O. 1914: A magyar pásztorok szókincse. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 798 pp.
Heywood V. H., Frodin D. G. 1968: Chamaecytisus Link. In: Tutin T. G. et al. (eds.): Flora Europaea 2. Univ. Cambridge Press, Cambridge, pp. 90–93.
Holub J., Bertová L. 1988: Chamaecytisus Link. In: Bertová L. (szerk.): Flóra Slovenska IV/4. VEDA, Bratislava, pp. 32–60.
Holubová-Klásková A. 1964: Bemerkungen zur Gliederung der Gattung Cytisus L. s. l. Acta Univ. Carolinae Biologica, Supplementum 2: 1–24.
Jacquin N. J. 1773: Florae Austriacae 1. Leopoldi Joannis Kaliwoda, Vienna. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.457
Jarvis C. E. 2007: Order Out of Chaos: Linnaean Plant Names and Their Types. Linnean Society of London, London, 1016 pp.
Jávorka S. 1925. Magyar Flóra. Studium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S. 1957: Kitaibel Pál.Akadémiai Kiadó, Budapest. 215 pp.
Kanitz A. 1863: Pauli Kitaibelii Additamenta ad Floram Hungaricam. Linnaea 32: 305–642.
Karlovszky G. 1887: A gyógyszerek magyar tudományos népies és táj-elnevezései latin jelentésökkel együtt. Schleisnger Jakab és társa, Budapest, 237 pp.
Kerner A. 1863: Cytisussträucher aus der Gruppe Tubocytisus DC. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 13: 327–339.
Kerner A. 1869: Die Abhängigkeit der Pflanzengestalt von Klima und Boden. Festschr. 43. Versamml. Dtsch. Naturforsch. u. Aerzte Innsbruck: 1–48.
Kerner A. 1884: Schedae ad Floram exsiccatam Austro-Hungaricam 3. Guilielmum Frick, Vindobonae, 177 pp.
Kóczián G. 1965: Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután (Etnobotanische forschungen in Répáshuta). In: Szabadfalvi J., Viga Gy. (szerk.): Répáshuta: egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13.). Herman Ottó Múzeum, Miskolc 229–256.
Kuzmanov B. 1976: Chamaecytisus Link. In: Jordanov D. (szerk.): Flora Reipublicae Popularis Bulgaricae 4. Aedibus Academiae Scientiarum Bulgaricae, Serdicae, pp. 74–119.
Link J. H. 1822: On the Ancient History of Leguminous Fruits. Edinburgh Philosophical Journal 6: 122–131.
Linné C. 1748. Hortus upsaliensis. Salvius, Stockholm. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.692
Linné C. 1753: Species Plantarum 2 ed. 1. Laurentii Salvii, Holmiae, pp. 561–1231. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.59734
Linné C. 1763. Species Plantarum. 2. ed. 2. Laurentii Salvii, Holmiae, pp. 785–1684 (1685–1748).
Lonicer A. 1557: Kreuterbuch. Christian Egenolff, Frankfurt-am-Main.
Lumnitzer S. 1791: Flora Posoniensis exhibens plantas circa Posonium sponte crescentes secundum systema sexuale Linneanum digestas. Impensis Siegfried Lebrecht Crusii, Lipsiae, 557 pp.
Madriñán S. 2013: Nikolaus Joseph Jacquin’s American. Brill, Leiden, Boston, 440 pp. https://doi.org/10.1163/9789004234116
Marsigli L. F. 1726: Danubius Pannonico-Mysicus, Observationibus Geographicis, Astronomicis, Hydrographicis, Historicis, Physicis. Perlustratus et in sex tomos digestus. P. Gosse, R. Chr. Alberts, P. de Hondt, Herm. Uytwerf & Franç Changuion, Hagae Comitum, Amstelodami. 138 pp.
Martyn V. J., King E. 1755: Publii Virgilii Maronis Georgicorum Libri Quatuor: The Georgicks of Virgil, with and English Translation and Notes. T. Osborne and J. Shipton, Grey's-Inn, 487 pp.
Mattioli P. A. 1554: Commentarii, in libros sex Pedacii Dioscoridis. Vincenzo Valgrisio, Venise.
Mattioli P. A. 1563: New Kreüterbuch. Durch Georgen Melantrich von Auentin, auff sein und Vincenti Valgriss Buchdruckers zu Venedig uncosten, Prag. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.9009
Mattioli P. A. 1565: Commentarii, in libros sex Pedacii Dioscoridis. Ex Officina Valgrisiana, Venetiis. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.61850
Mcneill J., Barrie F.R., Buck W.R., Demoulin V., Greuter W., Hawksworth D.L., Herendeen P. S., Knapp S., Marhold K., Prado J., Prud'homme Van Reine W.F., Smith G.F., Wiersema J.H., Turland N.J. 2012: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Melbourne Code) adopted by the Eighteenth International Botanical Congress Melbourne, Australia, July 2011. [Regnum vegetabile, Volume 154]. Koeltz Scientific Books, Königstein, 208 pp.
Melius J. P. (1578) Herbarium. Heltai Gaspárné, Colosvár, p. 189.
Mészáros I. 1964: Theodolus költeménye a Szalkai-kódexben. Filológiai közlöny 10(3–4): 268–290.
Mészáros I. 1986: Középkori hazai iskoláskönyvek. Magyar Könyvszemle 102(2–3): 113–134.
Miklosich F. 1882: A magyar nyelvbeli szláv szók. Magyar Nyelvőr 11: 563–568.
Moesz G. 1908: Székely és csángó növénynevek. Magyar Nyelv 4(1): 29–34.
Molnár V. A. 2015: Kitaibel. Egy magyar tudós élete. Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, 216 pp.
Molnár Zs. 2012: A Hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége és néven nevezettsége. Crisicum 7: 153–207.
Nediliczi Váli M. 1797: Házi orvos szótárotska, az az betü szerént magyarúl szólló orvos könyvetske. Streibig József, Győr, 200 pp.
Ogilive B.W. 2006: The Science of Describing: Natural History in Renaissance Europe. Chicago, University of Chicago Press, 201 pp. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226620862.001.0001
Osbaldeston T. A. (szerk.) 2000: De Materia Medica: Being an Herbal with many other medicinal materials, translated. Ibidis Press, Johannesburg, 927 pp.
Pena P. & L’Obel M. 1571: Stirpium adversaria nova. [Excudebat prelum T. Purfoetij], Londini.
Penavin O. 1962: Erdő, mező virágai Baranyában és Szlavóniában. Magyar Nyelvőr 86(4): 439–442.
Péter H. M. 2014: Kájoni János 1673-ban írt Magyar Herbárium című művének bemutatása és néhány gyógynövényének értékelése mai ismereteink alapján (Presentation of the Hungarian Herbarium wrote by János Kájoni in 1673 and few medicinal plant’s evaluation based on our current knowledge). Orvostudományi Értesítő 87(2):153–157.
Pifkó D. 2007: Kitaibel’s Cytisus taxa. Studia botanica hungarica 38: 11–32.
Pifkó D. 2009: Chamaecytisus Link. In.: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. (New Hungarian Herbal. The Vascular Plants of Hungary. Identification key). Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 239–241.
Pifkó D. 2014: A Chamaecytisus nemzetség taxonómiai és növényföldrajzi vizsgálata Budapest környékén (Taxonomical and chorological study of genus Chamaecytisus taxa in Budapest) In: Schmidt D., Kovács M., Bartha D. (szerk.): X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia absztraktkötete. (Recent Flora- and Vegetation Research in the Carpathian Basin X. International Conference University of West-Hungary). Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 68–69.
Pifkó D. 2015: Index of scientific names of Chamaecytisus (Leguminosae) taxa. Studia botanica hungarica 46(2): 175–203. https://doi.org/10.17110/studbot.2015.46.2.175
Pintér B., Vojtkó A., Tímár G. 2010: A Naszály edényes flórája. In: Pintér B., Tímár G. (szerk): A Naszály természetrajza. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 217–444.
Polhill R. M. (1978): (459) Proposal to Conserve and Retypify the Name Cytisus (Leguminosae)- Taxon 27(5–6): 556–559. https://doi.org/10.2307/1219931
Priszter SZ. 1969: A pesti egyetemi Botanikus Kert történetéhez. 1.: Magyar növények első ábrázolásai és leírásai 1788-ból. Botanikai Közlemények 56(3): 207–220.
Proszt J. 1938: A Selmeci Bányászati Akadémia, mint a kémiai tudományos kutatás bölcsője hazánkban. M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának Könyvkiadó Alapja, Sopron, 42 pp.
Quattrocchi U. 1999: CRC World Dictionary of Plant Names: Common Names, Scientific Names, Eponyms, Synonyms, and Etymology, Volume 1. A–C. CRC Press, LLC, Florida, 728 pp.
Raby F. J. E. 1965: "Turris Alethie" and the "Ecloga Theoduli". Medium Aevum 34(3): 226–229. https://doi.org/10.2307/43627201
Rácz J. (2010): Növénynevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 816 pp.
Rothmaler W. 1944: Die Gliederung der Gattung Cytisus L. Feddes Repertorium 53: 137–150. https://doi.org/10.1002/fedr.19440530208
Royen A. 1740: Florae leydensis prodromus. Samuelem Luchtmans, Lugduni Batavorum, 538 pp. https://doi.org/10.5962/bhl.title.693
Sachs J. 1906: History of botany (1530–1860). Clarendon Press, Oxford, 568 pp. https://doi.org/10.5962/bhl.title.105348
Sargeaunt J. 1920: The trees, shrubs, and plants of Virgil. B. H. Blackwell, Oxford, 172 pp.
Scopoli J. A. 1772: Flora Carniolica 2 ed.2, Ioannis Paulis Krauss, Vindobonensis, 496 pp.
Simonkai L. 1888: Magyarország és környékének zanotjai. Math. Term.tud. Közl. 22(8): 355–381.
Speta F., 2002: Joachim Burs[ch]er und seine Sammelreise in Österreich im Jahre 1615. Stapfia 80: 25–123.
Spielmann J. 1973: Az Ars Medica szerző- és forráskutatása. Korunk 32(2): 294–304.
Stirling J. 1997: Lexicon Nominum Herbarum, Arborum Fruticumque Linguae Latinae II. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 315 pp.
Szabadváry F., Vámos É. 1994: A nagyszombati egyetem orvoskari kémikusai. Orvostörténeti Közlemények 147–148: 45–54.
Stachowski M. 2009: Eugen Helimskis Materialien zur Erforschung der ältesten slawisch-ungarischen Sprachkontakte. Studia Etymologica Cracoviensia 14: 35–107.
Szabó T. 1993: Szegedi Kőrös Gáspár a padovai egyetemen (egyetemen (Casparus Fraxinus at the University of Padua). Orvostörténeti Közlemények 141–147: 53–62.
Szabó T. A. 1979: Melius Péter: Herbárium. Emlékkiadás a megjelenés 400. évfordulójára. Második kiadás, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
Szabó T. A. 2005: 16. századi magyar növénynevek és növényismeret Váradi Lencsés György (1530-1593) „Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica" című munkája tükrében. In: Révay V. (szerk.): Nyelvészeti tanulmányok. Simonyi-emlékülés, 2003. (Iskolakultúra-könyvek, 27). Iskolakultúra, Pécs, pp. 142–202.
Szabó T. A. 2013: Váradi Lencsés György (1530-1593) és a magyar orvosi-élettudományi szaknyelv a XVI. században: az Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica (1577 k.) tükrében. Magyar Orvosi Nyelv 13(2): 82–91.
Szabó T. A., Wolkinger F., Szabó I. 1992: A pannon etnobotanika kezdetei: Stirpium nomenclator Pannonicus S(tephanus) B(eythe) (1583), Carolus Clusius (1584) és Czvittinger Dávid (1711) kiadásában. (The beginnings of Pannonian ethnobotany: Stirpium nomenclator Pannonicus edited by S(tephanus) B(eythe) (1583), Carolus Clusius (1584), David Czvittinger (1711)). Collecta Clusiana (Bio Tár Etnobotanika és Etnobiodiverzitás sorozat, Szombathely) 2: 1–176.
Szarvas G., Simonyi Zs. 1893: Magyar nyelvtörténeti szótár. III. kötet [SZ–ZS] (Lexicon linguae Hungaricae. III. volumen [SZ-ZS]). Horánszky Viktor, Budapest, 290 pp.
Szelestei N. L. 1989: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690–1790. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 161 pp.
Szikszai B. F. 1590: Nomenclatura seu Dictionarium Latino-Ungaricum. Emerici A. Uyfalvii. Debrecini.
Szinyei J. 1901: Magyar tájszótár, Második kötet Ó–Zs. Horánszky Viktor, Budapest, 1096 pp.
Szlatky M., Rádóczy Gy.(szerk.) 1983: „Minden doktorságot csak ebből késértek”. Szemelvnyek a XVI–XVII. század magyar nyelvű orvosi kézikönyveiből. Magyar Hírmondó, Budapest, 454 pp.
Techert J. 1936: Csokonai nyelvi forrásai. Magyar Nyelv 36(7–8): 237–248.
Theodorus J. 1590: Eicones plantarum seu stirpium, arborum nempe, fructicum, herbarum, fructuum, lignorum, radicum, omnis generis. Moenum, Francofurti. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.117585
Tóth P. C. 1888: Tájszók. Magyar Nyelvőr 17(8): 380–384.
Turland N., Jarvis C. E. 1997: Typification of Linnaean specific and varietal names in the Leguminosae (Fabaceae). Taxon 46: 457–485. https://doi.org/10.2307/1224388
Ubrizsy-Savoia A. 2013: Tulajdonosi bejegyzések és magyar növénynevek Petro Pena és Matthias Lobelius Sirpium adversaria nova (1570) című könyvének egy példányában. Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36: 7–21.
Ubrizsy-Savoia A. 2002: Olasz–Magyar botanikai kapcsolatok a Nagyszombati egyetem megalapításáig (1635) Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 330 pp.
Varjas B. (szerk.) 1943: XVI. Századi Magyar Orvosi Könyv. Sárkány nyomda Rt., Kolozsvár, 647 pp.
Veszelszki A. 1798: A növény-planták országából való erdei és mezei gyűjtemény, vagy-is fa- és fűszerkönyv. Pesth.
Viski K. 1905: Nyelvemlék a kolozsvári ref. kollégium könyvtárában. Magyar Nyelvőr 34: 200–203.
Waldstein A., Kitaibel P. 1799: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae. 1. Typis Matthiae Andreae Schmidt, Viennae.
Winterl J. 1788: Index horti botanici Universitatis Hungaricae. Pest.
Zieliński J. 1975. Rodzaj Cytisus L. s.l. w Polsce. [The genus Cytisus L. s.l. in Poland]. Arbor. Kórnickie 20: 47–111.
Zoltán A. (2015): Szláv-magyar nyelvi kapcsolatok a 11. században. Helynévtörténeti tanulmányok 11: 35–44.
Zvara E. 2013: Nyugat-dunántúli protestáns lelkészek könyvei a késő humanizmus korában. A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai (IX.). Szegedi Tudományegyetem, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Szeged–Budapest, 500 pp.
Zwinger T. 1690: Theatrum botanicum, Das ist: Neu Vollkommenes Kräuter-Buch. Bertsche, Basel, 995 pp.
Zwinger T. 1696: Theatrum botanicum, Das ist: Neu Vollkommenes Kräuter-Buch. Bertsche, Basel, 995 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.102766
Alexics 1888: Nyelvtörténeti adatok. A ,Lexicon Budense' érdekesebb magyar szavai. Magyar Nyelvőr 17: 369–374, 466–469.
Alföldi Flatt K. 1894: Veszelszki Antal multszázadbeli magyar botanikus. Természettudományi közlöny 26(3–4) pótfüzet: 133–136.
Almási G. 2005: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felé-ben. (The Republic of Letters and the Imperial Court in the Second Part of the 16th Century). Aetas 20(3): 5–37.
Arber A. 1912: Herbals, their origin and evolution, a chapter in the history of botany, 1470–1670. University press, Cambridge, 246 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.55453
Balogh L. 2010: Carolus Clusius (1526–1609) élete és munkássága. (Carolus Clusius (1526–1609) biography and work). Vasi Szemle 64(4): 395–421.
Bauhin C. 1623: Pinax theatri botanici. Ludovici Regis, Basel. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.712
Bauhin J., Cherler J. H. 1650: Historia plantarum universalis 1. Yverdon.
Beke Ö. 1906: Népnyelvi hagyományok. Magyar Nyelvőr 35: 432–440.
Bencze J. 1957: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól. Orvostörténeti Közlemények 6–7: 212–274.
Bencze J. 1964: Nediliczi Váli Mihály. Orvostörténeti Közlemények 33: 237–261.
Benkő L. 1976: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 3. (Ö–Zs). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1232 pp.
Besler B. 1613: Hortus Eystettensis. [Altdorf], [Konrad Bauer].
Beythe A. 1595: Fives Könüv. Manlius János, Németújvár, 135 pp.
Bobory D. 2005: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció, természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében. Századok 139(4): 923–944.
Bock H. 1539: New Kreütter Buoch (...).Wendel Rihel, Straßburg.
Bock H. 1546: Kreüter Buochs dritte Theile (...).Wendel Rihel, Straßburg.
Boerhaave H. 1710: Index plantarum, quae in Horto Academico Lugduno Batavo reperiuntur. Lugduni Batavorum: Apud Cornelium Boutestein, 278 pp.
Boerhaave H. 1720: Index alter plantarum quae in horto academico Lugduno-Batavo aluntur. Lugduni Batavorum, Sumptibus auctoris, 320 pp.
Bokor J. 1980: Nyelvjárások. Egy táj szókészlettani felmérés néhány tanulsága. Magyar Nyelv 76(1): 88–91.
Bothár D. 1911: Magyar orvosi kézirat 1683-ból. Magyar Nyelvőr 40: 104–114.
Botta I. 1978: Melius Péter ifjúsága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 218 pp.
Brunfels O. 1530: Herbarum vivae eicones. Straßburg 153. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.8049
Bunke Zs., Barina Z. 2006: Lumnitzer István (1749. április 4. – 1806. január 11.) élete és munkássága (The life and work of István Lumnitzer (1749–1806). Botanikai Közlemények 93: 27–30.
Chrtek J., Skočdopolová B. 1982: Waldstein’s collection in herbarium of the National Museum in Prague. Acta Musei Nationale Pragae 38(4): 201–238.
Clusius C. 1576: Rariorum aliquot Stirpium per Hispanias Obseruatarum Historia. Antwerpiae, ex officina Christophori Plantini. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.847
Clusius C. 1583: Rariorum aliquot Stirpium, per Pannoniam, Austriam, & vicinas quasdam Provincias observatarum Historia. Antverpiae, ex officina Christophori Plantini, 766 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.845
Clusius C. 1584: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Antverpiae, Ex officina Christophori Plantini, 16 pp.
Clusius C. 1601. Rariorum plantarum historia. Antwerpen, Plantinus. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.724
Clusius C., Beythe S. 1583: Stirpium Nomenclator Pannonicus. Nemetuywarini per Ioannem Manlium.
Cristofolini G. 1991: Taxonomic Revision of Cytisus Desf. Sect. Tubocytisus DC. (Fabaceae). Webbia 45(2): 187–219. https://doi.org/10.1080/00837792.1991.10670496
Cristofolini G., Troia A. 2006: A reassessment of the sections of the genus Cytisus Desf. (Cytiseae, Leguminosae). Taxon 55(3): 733–746. https://doi.org/10.2307/25065647
Czvittinger D. 1711: Specimen Hungariae literatae virorum eruditione clarorum natione Hungarorum, Dalmatarum, Croatarum, Slavorum, atque Transylvanorum, vitas, scripta, elogia et censuras exhibens accedit bibliotheca scriptorum qui extant de rebus Hungaricis. Francofurti et Lipsiae, J. G. Kohlesius, 508 pp.
Csapó J. 1775: Új füves és virágos Magyar kert Pozsony, Landerer, 328 pp.
Daléchamps J. 1586: Historia generalis plantarum 2. Lyon, Gulielmum Rouillium.
De Candolle A. 1825: Prodromus systematis naturalis regni vegetabilis 2. Argentorati et Londini, Parisiis, 644 pp.
Desfontaines R. L. 1798: Flora Atlantica: sive historia plantarum quae in Atlante, agro tunetano et algeriensi crescunt. L.G. Desgranges, Parisiis. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.323
Diklić N. 1972: Chamaecytisus Link. In: Josifović M. (szerk.): Flore de Republique Socialiste de Serbie 6. Academie Serbe des Sciences et des Arts, Beograd, pp. 497–515.
Diószegi S., Fazekas M. 1807: Magyar fűvész könyv. Csáthy György, Debrecen.
Dobrochaeva D.N., Kotov M.E., Prokudin U.N., 1987: Opredelitel’ vysshih rastenij Ukrainy [The determinant of vascular plants of Ukraine]. Naukova Dumka, Kiev, 471 pp.
Dodoens R. 1583: Remberti Dodonaei (...) Stirpium historiae pemptades sex, sive libri XXX. Ex officina Christophori Plantini, Antuerpiae. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.855
Dodoens R. 1608: Cruydt-Boeck. Inde Plantijnsche Druckerije van Françoys van Ravelingen, Leyden.
Dodoens R. 1618: Cruydt-Boeck. Inde Plantijnsche Druckerije van Françoys van Ravelingen, Leyden.
Dodoens R. 1644: Cruydt-Boeck. Inde Plantijnsche Druckerije van Balthasar Moretus, Antwerpen. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.7117
Elliott B. 2011: The world of the Renaissance herbal. Renaissance Studies 25(1): 24–41. https://doi.org/10.1111/j.1477-4658.2010.00706.x
Ernyei J. 1921: Régi füveskönyveink történetéből. Nedelici Vályi Mihály [Nedeliczi Váli Mihály] és művei. Természettudományi Közlöny 53 Pótfüz. 1–4: 44–54.
Ernyey J., Jakubovich E. 1915: Két természetrajzi szójegyzék. Magyar Nyelv 11(1): 37–39.
Finály H. 1892: A besztercei szószedet. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. 16(1): 1–92.
Fuchs 1542: De historia stirpium commentarii. Isingrin, Basel, 896 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.63882
Gerard J. 1597: The herbal: or, Generall historie of plants. Iohn Norton, London. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.99400
Gombocz E. 1906: Sopronvármegye növényföldrajza és flórája. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 28(4): 1–179.
Gombocz E. 1920: Beythe András „Füves könyvének kritikája. Botanikai Közlemények 18: 29–34.
Gombocz E. 1936: A Magyar botanika története: a magyar flóra kutatói. A Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 636 pp.
Grabarits I. 1984: Fialowski Lajos, Melius Péter Herbáriumának első kutatója. Orvostörténeti Közlemények: 107–108: 181–188.
Grant M. 2004: Continuity in Pastoral: Plants and Food in Virgil. Proceedings of the Virgil Society 25: 125–134.
Grossinger J. B. 1797: Universa Historia Physica 5, Dendrologia. Simon Petrus Weber, Posonii, 352 pp.
Grynaeus T. 1993: Szegedi Kőrös Gáspár (Casparus Fraxinus Zegedinus). Orvostörténeti Közlemények 141–144: 27–52.
Guzmics I. 1824: Theokritosz maradványi. Streibig Leopold, Győr, 131 pp.
Herman O. 1914: A magyar pásztorok szókincse. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 798 pp.
Heywood V. H., Frodin D. G. 1968: Chamaecytisus Link. In: Tutin T. G. et al. (eds.): Flora Europaea 2. Univ. Cambridge Press, Cambridge, pp. 90–93.
Holub J., Bertová L. 1988: Chamaecytisus Link. In: Bertová L. (szerk.): Flóra Slovenska IV/4. VEDA, Bratislava, pp. 32–60.
Holubová-Klásková A. 1964: Bemerkungen zur Gliederung der Gattung Cytisus L. s. l. Acta Univ. Carolinae Biologica, Supplementum 2: 1–24.
Jacquin N. J. 1773: Florae Austriacae 1. Leopoldi Joannis Kaliwoda, Vienna. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.457
Jarvis C. E. 2007: Order Out of Chaos: Linnaean Plant Names and Their Types. Linnean Society of London, London, 1016 pp.
Jávorka S. 1925. Magyar Flóra. Studium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S. 1957: Kitaibel Pál.Akadémiai Kiadó, Budapest. 215 pp.
Kanitz A. 1863: Pauli Kitaibelii Additamenta ad Floram Hungaricam. Linnaea 32: 305–642.
Karlovszky G. 1887: A gyógyszerek magyar tudományos népies és táj-elnevezései latin jelentésökkel együtt. Schleisnger Jakab és társa, Budapest, 237 pp.
Kerner A. 1863: Cytisussträucher aus der Gruppe Tubocytisus DC. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 13: 327–339.
Kerner A. 1869: Die Abhängigkeit der Pflanzengestalt von Klima und Boden. Festschr. 43. Versamml. Dtsch. Naturforsch. u. Aerzte Innsbruck: 1–48.
Kerner A. 1884: Schedae ad Floram exsiccatam Austro-Hungaricam 3. Guilielmum Frick, Vindobonae, 177 pp.
Kóczián G. 1965: Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután (Etnobotanische forschungen in Répáshuta). In: Szabadfalvi J., Viga Gy. (szerk.): Répáshuta: egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13.). Herman Ottó Múzeum, Miskolc 229–256.
Kuzmanov B. 1976: Chamaecytisus Link. In: Jordanov D. (szerk.): Flora Reipublicae Popularis Bulgaricae 4. Aedibus Academiae Scientiarum Bulgaricae, Serdicae, pp. 74–119.
Link J. H. 1822: On the Ancient History of Leguminous Fruits. Edinburgh Philosophical Journal 6: 122–131.
Linné C. 1748. Hortus upsaliensis. Salvius, Stockholm. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.692
Linné C. 1753: Species Plantarum 2 ed. 1. Laurentii Salvii, Holmiae, pp. 561–1231. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.59734
Linné C. 1763. Species Plantarum. 2. ed. 2. Laurentii Salvii, Holmiae, pp. 785–1684 (1685–1748).
Lonicer A. 1557: Kreuterbuch. Christian Egenolff, Frankfurt-am-Main.
Lumnitzer S. 1791: Flora Posoniensis exhibens plantas circa Posonium sponte crescentes secundum systema sexuale Linneanum digestas. Impensis Siegfried Lebrecht Crusii, Lipsiae, 557 pp.
Madriñán S. 2013: Nikolaus Joseph Jacquin’s American. Brill, Leiden, Boston, 440 pp. https://doi.org/10.1163/9789004234116
Marsigli L. F. 1726: Danubius Pannonico-Mysicus, Observationibus Geographicis, Astronomicis, Hydrographicis, Historicis, Physicis. Perlustratus et in sex tomos digestus. P. Gosse, R. Chr. Alberts, P. de Hondt, Herm. Uytwerf & Franç Changuion, Hagae Comitum, Amstelodami. 138 pp.
Martyn V. J., King E. 1755: Publii Virgilii Maronis Georgicorum Libri Quatuor: The Georgicks of Virgil, with and English Translation and Notes. T. Osborne and J. Shipton, Grey's-Inn, 487 pp.
Mattioli P. A. 1554: Commentarii, in libros sex Pedacii Dioscoridis. Vincenzo Valgrisio, Venise.
Mattioli P. A. 1563: New Kreüterbuch. Durch Georgen Melantrich von Auentin, auff sein und Vincenti Valgriss Buchdruckers zu Venedig uncosten, Prag. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.9009
Mattioli P. A. 1565: Commentarii, in libros sex Pedacii Dioscoridis. Ex Officina Valgrisiana, Venetiis. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.61850
Mcneill J., Barrie F.R., Buck W.R., Demoulin V., Greuter W., Hawksworth D.L., Herendeen P. S., Knapp S., Marhold K., Prado J., Prud'homme Van Reine W.F., Smith G.F., Wiersema J.H., Turland N.J. 2012: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Melbourne Code) adopted by the Eighteenth International Botanical Congress Melbourne, Australia, July 2011. [Regnum vegetabile, Volume 154]. Koeltz Scientific Books, Königstein, 208 pp.
Melius J. P. (1578) Herbarium. Heltai Gaspárné, Colosvár, p. 189.
Mészáros I. 1964: Theodolus költeménye a Szalkai-kódexben. Filológiai közlöny 10(3–4): 268–290.
Mészáros I. 1986: Középkori hazai iskoláskönyvek. Magyar Könyvszemle 102(2–3): 113–134.
Miklosich F. 1882: A magyar nyelvbeli szláv szók. Magyar Nyelvőr 11: 563–568.
Moesz G. 1908: Székely és csángó növénynevek. Magyar Nyelv 4(1): 29–34.
Molnár V. A. 2015: Kitaibel. Egy magyar tudós élete. Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, 216 pp.
Molnár Zs. 2012: A Hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége és néven nevezettsége. Crisicum 7: 153–207.
Nediliczi Váli M. 1797: Házi orvos szótárotska, az az betü szerént magyarúl szólló orvos könyvetske. Streibig József, Győr, 200 pp.
Ogilive B.W. 2006: The Science of Describing: Natural History in Renaissance Europe. Chicago, University of Chicago Press, 201 pp. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226620862.001.0001
Osbaldeston T. A. (szerk.) 2000: De Materia Medica: Being an Herbal with many other medicinal materials, translated. Ibidis Press, Johannesburg, 927 pp.
Pena P. & L’Obel M. 1571: Stirpium adversaria nova. [Excudebat prelum T. Purfoetij], Londini.
Penavin O. 1962: Erdő, mező virágai Baranyában és Szlavóniában. Magyar Nyelvőr 86(4): 439–442.
Péter H. M. 2014: Kájoni János 1673-ban írt Magyar Herbárium című művének bemutatása és néhány gyógynövényének értékelése mai ismereteink alapján (Presentation of the Hungarian Herbarium wrote by János Kájoni in 1673 and few medicinal plant’s evaluation based on our current knowledge). Orvostudományi Értesítő 87(2):153–157.
Pifkó D. 2007: Kitaibel’s Cytisus taxa. Studia botanica hungarica 38: 11–32.
Pifkó D. 2009: Chamaecytisus Link. In.: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. (New Hungarian Herbal. The Vascular Plants of Hungary. Identification key). Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 239–241.
Pifkó D. 2014: A Chamaecytisus nemzetség taxonómiai és növényföldrajzi vizsgálata Budapest környékén (Taxonomical and chorological study of genus Chamaecytisus taxa in Budapest) In: Schmidt D., Kovács M., Bartha D. (szerk.): X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia absztraktkötete. (Recent Flora- and Vegetation Research in the Carpathian Basin X. International Conference University of West-Hungary). Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 68–69.
Pifkó D. 2015: Index of scientific names of Chamaecytisus (Leguminosae) taxa. Studia botanica hungarica 46(2): 175–203. https://doi.org/10.17110/studbot.2015.46.2.175
Pintér B., Vojtkó A., Tímár G. 2010: A Naszály edényes flórája. In: Pintér B., Tímár G. (szerk): A Naszály természetrajza. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 217–444.
Polhill R. M. (1978): (459) Proposal to Conserve and Retypify the Name Cytisus (Leguminosae)- Taxon 27(5–6): 556–559. https://doi.org/10.2307/1219931
Priszter SZ. 1969: A pesti egyetemi Botanikus Kert történetéhez. 1.: Magyar növények első ábrázolásai és leírásai 1788-ból. Botanikai Közlemények 56(3): 207–220.
Proszt J. 1938: A Selmeci Bányászati Akadémia, mint a kémiai tudományos kutatás bölcsője hazánkban. M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának Könyvkiadó Alapja, Sopron, 42 pp.
Quattrocchi U. 1999: CRC World Dictionary of Plant Names: Common Names, Scientific Names, Eponyms, Synonyms, and Etymology, Volume 1. A–C. CRC Press, LLC, Florida, 728 pp.
Raby F. J. E. 1965: "Turris Alethie" and the "Ecloga Theoduli". Medium Aevum 34(3): 226–229. https://doi.org/10.2307/43627201
Rácz J. (2010): Növénynevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 816 pp.
Rothmaler W. 1944: Die Gliederung der Gattung Cytisus L. Feddes Repertorium 53: 137–150. https://doi.org/10.1002/fedr.19440530208
Royen A. 1740: Florae leydensis prodromus. Samuelem Luchtmans, Lugduni Batavorum, 538 pp. https://doi.org/10.5962/bhl.title.693
Sachs J. 1906: History of botany (1530–1860). Clarendon Press, Oxford, 568 pp. https://doi.org/10.5962/bhl.title.105348
Sargeaunt J. 1920: The trees, shrubs, and plants of Virgil. B. H. Blackwell, Oxford, 172 pp.
Scopoli J. A. 1772: Flora Carniolica 2 ed.2, Ioannis Paulis Krauss, Vindobonensis, 496 pp.
Simonkai L. 1888: Magyarország és környékének zanotjai. Math. Term.tud. Közl. 22(8): 355–381.
Speta F., 2002: Joachim Burs[ch]er und seine Sammelreise in Österreich im Jahre 1615. Stapfia 80: 25–123.
Spielmann J. 1973: Az Ars Medica szerző- és forráskutatása. Korunk 32(2): 294–304.
Stirling J. 1997: Lexicon Nominum Herbarum, Arborum Fruticumque Linguae Latinae II. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 315 pp.
Szabadváry F., Vámos É. 1994: A nagyszombati egyetem orvoskari kémikusai. Orvostörténeti Közlemények 147–148: 45–54.
Stachowski M. 2009: Eugen Helimskis Materialien zur Erforschung der ältesten slawisch-ungarischen Sprachkontakte. Studia Etymologica Cracoviensia 14: 35–107.
Szabó T. 1993: Szegedi Kőrös Gáspár a padovai egyetemen (egyetemen (Casparus Fraxinus at the University of Padua). Orvostörténeti Közlemények 141–147: 53–62.
Szabó T. A. 1979: Melius Péter: Herbárium. Emlékkiadás a megjelenés 400. évfordulójára. Második kiadás, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
Szabó T. A. 2005: 16. századi magyar növénynevek és növényismeret Váradi Lencsés György (1530-1593) „Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica" című munkája tükrében. In: Révay V. (szerk.): Nyelvészeti tanulmányok. Simonyi-emlékülés, 2003. (Iskolakultúra-könyvek, 27). Iskolakultúra, Pécs, pp. 142–202.
Szabó T. A. 2013: Váradi Lencsés György (1530-1593) és a magyar orvosi-élettudományi szaknyelv a XVI. században: az Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica (1577 k.) tükrében. Magyar Orvosi Nyelv 13(2): 82–91.
Szabó T. A., Wolkinger F., Szabó I. 1992: A pannon etnobotanika kezdetei: Stirpium nomenclator Pannonicus S(tephanus) B(eythe) (1583), Carolus Clusius (1584) és Czvittinger Dávid (1711) kiadásában. (The beginnings of Pannonian ethnobotany: Stirpium nomenclator Pannonicus edited by S(tephanus) B(eythe) (1583), Carolus Clusius (1584), David Czvittinger (1711)). Collecta Clusiana (Bio Tár Etnobotanika és Etnobiodiverzitás sorozat, Szombathely) 2: 1–176.
Szarvas G., Simonyi Zs. 1893: Magyar nyelvtörténeti szótár. III. kötet [SZ–ZS] (Lexicon linguae Hungaricae. III. volumen [SZ-ZS]). Horánszky Viktor, Budapest, 290 pp.
Szelestei N. L. 1989: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690–1790. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 161 pp.
Szikszai B. F. 1590: Nomenclatura seu Dictionarium Latino-Ungaricum. Emerici A. Uyfalvii. Debrecini.
Szinyei J. 1901: Magyar tájszótár, Második kötet Ó–Zs. Horánszky Viktor, Budapest, 1096 pp.
Szlatky M., Rádóczy Gy.(szerk.) 1983: „Minden doktorságot csak ebből késértek”. Szemelvnyek a XVI–XVII. század magyar nyelvű orvosi kézikönyveiből. Magyar Hírmondó, Budapest, 454 pp.
Techert J. 1936: Csokonai nyelvi forrásai. Magyar Nyelv 36(7–8): 237–248.
Theodorus J. 1590: Eicones plantarum seu stirpium, arborum nempe, fructicum, herbarum, fructuum, lignorum, radicum, omnis generis. Moenum, Francofurti. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.117585
Tóth P. C. 1888: Tájszók. Magyar Nyelvőr 17(8): 380–384.
Turland N., Jarvis C. E. 1997: Typification of Linnaean specific and varietal names in the Leguminosae (Fabaceae). Taxon 46: 457–485. https://doi.org/10.2307/1224388
Ubrizsy-Savoia A. 2013: Tulajdonosi bejegyzések és magyar növénynevek Petro Pena és Matthias Lobelius Sirpium adversaria nova (1570) című könyvének egy példányában. Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36: 7–21.
Ubrizsy-Savoia A. 2002: Olasz–Magyar botanikai kapcsolatok a Nagyszombati egyetem megalapításáig (1635) Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 330 pp.
Varjas B. (szerk.) 1943: XVI. Századi Magyar Orvosi Könyv. Sárkány nyomda Rt., Kolozsvár, 647 pp.
Veszelszki A. 1798: A növény-planták országából való erdei és mezei gyűjtemény, vagy-is fa- és fűszerkönyv. Pesth.
Viski K. 1905: Nyelvemlék a kolozsvári ref. kollégium könyvtárában. Magyar Nyelvőr 34: 200–203.
Waldstein A., Kitaibel P. 1799: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae. 1. Typis Matthiae Andreae Schmidt, Viennae.
Winterl J. 1788: Index horti botanici Universitatis Hungaricae. Pest.
Zieliński J. 1975. Rodzaj Cytisus L. s.l. w Polsce. [The genus Cytisus L. s.l. in Poland]. Arbor. Kórnickie 20: 47–111.
Zoltán A. (2015): Szláv-magyar nyelvi kapcsolatok a 11. században. Helynévtörténeti tanulmányok 11: 35–44.
Zvara E. 2013: Nyugat-dunántúli protestáns lelkészek könyvei a késő humanizmus korában. A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai (IX.). Szegedi Tudományegyetem, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Szeged–Budapest, 500 pp.
Zwinger T. 1690: Theatrum botanicum, Das ist: Neu Vollkommenes Kräuter-Buch. Bertsche, Basel, 995 pp.
Zwinger T. 1696: Theatrum botanicum, Das ist: Neu Vollkommenes Kräuter-Buch. Bertsche, Basel, 995 pp. http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.102766
