A Tolnai-hegyhát két Natura 2000 erdőterületének összehasonlító növényföldrajzi vizsgálata
Absztrakt
Jelen tanulmány a Tolnai-hegyhát két nagy erdőtömbjének a növényföldrajzi karakterét hasonlítja össze 2015 és 2019 között folytatott fitocönológiai adatgyűjtés eredményeinek feldolgozásával. A déli, Völgységbe kis részben átnyúló Lengyel–Hőgyészi-erdők Natura 2000 területen 102, az északi, a Mezőföldhöz közeli Kisszékelyi-dombság Natura 2000 területen 82 erdőrészletben végeztem fitocönológai mintavételezést. Az eredmények alapján a Kisszékelyi-dombságban lévő erdős területek összetételében jelentősen nagyobb szerepet kapnak a xerofil erdők asszociációi (Quercetea pubescentis-petraeae), és alacsonyabb a bükkös (Fagetalia sylvaticae) csoport aránya. A Lengyel–Hőgyészi-erdőkben a száraz erdei élőhelyeken több az európai flóraelem, ugyanakkor a száraz és a nedves élőhelyeken egyaránt jóval kevesebb a kontinentális elem, mint a Kisszékelyi-dombságban, ahol megjelennek a pannóniai sztyeprétek (Festucion rupicolae) fajai is. A délkelet-európai molyhos tölgyesek (Orno-Cotinetalia) pontusi, szubmediterrán elemeinek térnyerésével a mezofil erdőkben erősebbé válik a szubmediterrán jelleg a Kisszékelyi-dombságban. A két terület vegetációjában jelentős különbség, hogy a Lengyel–Hőgyészi-erdőkhöz viszonyítva a Kisszékelyi-dombságban amúgy is nagyobb területet elfoglaló xerofil erdőtípusok között már jelentős arányban megjelennek a Pulmonario mollis-Quercetum roboris hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyes és az Aceri tatarici-Quercetum roboris tatárjuharos lösztölgyes asszociációk. A Kisszékelyi-dombságban kisebb a törpe- és kúszócserje (Ch), és a hagymás, gumós, gyöktörzses (G) életformacsoport csoportrészesedése a xerofil asszociációkban, viszont nagyobb a cserjék (M) hasonló részaránya ugyanebben az összevetésben. Az összehasonlító elemzés alapján a Tolnai-hegyhát északi részén fekvő Kisszékelyi-erdőben magasabb a száraz tölgyesek, valamint az eurázsiai száraz gyepek karakterfajainak, továbbá a kontinentális és a szubmediterrán flóraelemeknek a részesedése, mint a tájegység déli részén a zárt tölgyes jellegű Lengyel–Hőgyészi-erdőkben, ezért ezek a Mezőföldhöz közeli erdők már egyfajta átmenetet képeznek a szubmediterrán erdőssztyep jellegű erdők felé.
Hivatkozások
Ádám L. 1969: A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 186 pp.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 pp.
Csiky J., Baráth K., Bocz V., Deme J., Fülöp Zs., Kovács D., Nagy K., Tamási B., Csikyné Radnai É. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. Kitaibelia 22(2): 383–408. https://doi.org/10.17542/kit.22.383
DDNP 2016: A Kisszékelyi dombság (HUDD20029) Natura 2000 terület fenntartási terve. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 94 pp.
Hollós L. 1911: Tolna vármegye flórájához. Botanikai Közlemények 10: 89–108.
Hollós L. 1914: Tolna vármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 13: 57–59.
Horvát A. O. 1942: Külsősomogy és környékének növényzete. Borbásia 4(1–6): 1–70.
Horváth A. 2014: A kisszékelyi táj varázsa. Kisszékelyi Kulturális Egyesület, Kisszékely, 47 pp.
Horváth A: 2017: A Kisszékelyi Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Kisszékely, 50 pp.
Horváth A., Kevey B., Lendvai G., Simon Gy., Sonnevend I. 2017: Tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) az Észak-Mezőföldön és a Zámolyi-medence környékén. Botanikai Közlemények 104(1): 109–130. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.109
Horváth A., Kováts L. 2014: Javaslat a „Kisszékely környéki erdők” megyei értéktárba történő felvételéhez. Kisszékelyi Kulturális Egyesület, 12 pp.
Kevey B. 1993: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VI. Botanikai Közlemények 80(1): 53–60.
Kevey B. 2004: Dél-Dunántúl fokozottan védett növényei. Kitaibelia 9(1): 67–83.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV. Kitaibelia 22(2): 358–382. https://doi.org/10.17542/kit.22.358
Kevey B. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII. Kitaibelia 23(2): 218–237. https://doi.org/10.17542/kit.23.218
Kevey B., Csete S., Lehotzky G., Hirmann A. 2021: CönoStat: egy régi/új számítógépes programcsomag cönológiai adatok rögzítésére és sokoldalú elemzésére. In Takács A., Sonkoly J. (szerk.) XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia, Program és összefoglalók. Ökológiai Kutatóközpont & Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 47.
Kevey B., Horváth A., Lendvai G. 2019: A Tolnai-hegyhát gyertyános tölgyesei (Corydali pumilae-Carpinetum Kevey 2008). Botanikai Közlemények 106(1): 113–129. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2019.106.1.113
Kevey B., Horváth A., Lendvai G., Simon Gy. 2018: A Tolnai-hegyhát zárt lösztölgyesei (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 105(2): 269–284. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2018.105.2.269
Király G. 2006: Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei, B – Természettudomány 17: 31–40. (Megjelent: 2007)
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) a Mezőföldön. Botanikai Közlemények 101(1–2): 145–187.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B., Simon Gy. 2021: A Tolnai-hegyhát tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemények 108(1): 43–68. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.1.43
Molnár Zs., Király G., Fekete G., Aszalós R., Barina Z., Bartha D., Biró M., Borhidi A., Bölöni J., Czúcz B., Csiky J., Dancza I., Dobor L., Farkas E., Farkas S., Horváth F., Kevey B., Lőkös L., Magyari E., Molnár V. A., Németh Cs., Papp B., Pinke Gy., Schmidt D., Schmotzer A., Solt A., Sümegi P., Szmorad F., Szurdoki E., Tiborcz V., Varga Z., Vojtkó A. 2018: Növényzet. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország nemzeti atlasza. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 94–103.
Ortmann-né Ajkai A., Horváth F. 2009: From Külső-Somogy to Mecsek Hills: Vegetation of three hilly landscape regions of SW Hungary. Natura Somogyiensis 15: 15–26. https://doi.org/10.24394/NatSom.2009.15.15
Pásztor L., Dobos E., Michéli E., Várallyay Gy. 2018: Talajok. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország nemzeti atlasza. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 82–93.
Pillich F. 1927: Adatok Tolnavármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 26: 94–97.
Pillich F. ifj . 1930: Simontornya és környéke flórája. Kézirat, 74 pp.
Simon T. 2002: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó RT., Budapest, 5. kiadás, 976 pp.
Soó R. 1962: Növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 157 pp.
Teleki B. 2012: Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához. Tájökológiai Lapok 10(1): 25–40.
Tóth I. Zs. 2013: Botanikai adatok Tolnából, Baranyából. Kitaibelia 18(1–2): 161–168.
Tóth I. Zs. 2014: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából II. Kitaibelia 19(2): 243–253.
Tóth I. Zs. 2018: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából III. Kitaibelia 23(1): 39–50. https://doi.org/10.17542/kit.23.39
Tóth I. Zs., Teleki B. 2024: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából IV. Kitaibelia 29(1): 17–33. https://doi.org/10.17542/kit.29.047
Vas I., Tóth I. Zs. 2018: Lengyel és Hőgyész környéki Natura 2000 erdőterületek florisztikai adatai. Kitaibelia 23(1): 31–38. https://doi.org/10.17542/kit.23.31
Vas I. 2020: A Kisszékelyi-dombság Natura 2000 terület florisztikai vizsgálata. Botanikai Közlemények 107(2): 129–148. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2020.107.2.129
