Phytogeographical comparison of forest associations in two Natura 2000 sites in the Tolnai-hegyhát, Hungary
Abstract
This study compares the phytogeographical character for two extensive forest blocks in the Tolnai-hegyhát (Central Hungary) based on the author’s phytocoenological surveys conducted between 2015 and 2019. Both areas are Natura 2000 sites. Phytocoenological sampling was carried out in 102 forest subcompartments in the Lengyel–Hőgyész Forests (LHE) situated at the southern edge of the Tolnai-hegyhát, and in 82 forest subcompartments in the Kisszékely Hills (KDO) to the north, close to Mezőföld. Results show that xerophilous plant associations (Quercetea pubescentis-petraeae) play a greater role in the composition of the forests of KDO than those of LHE, while the proportion of the Fagetalia sylvaticae group is lower. In xeric forest habitats of LHE, there are more European floristic elements, while in both xeric and mesic forests, continental elements are much less than in KDO, where species of the Pannonian steppe grasslands (Festucion rupicolae) turn up. With a higher proportion of the Pontic, sub-Mediterranean elements of Southeast European pubescent oak forests and scrubs (Orno-Cotinetalia) in mesic forests, the sub-Mediterranean character is stronger for KDO than for LHE. A major difference in the vegetation of the two forest blocks is that, unlike in LHE, in KDO, such xeric plant associations appear as the Pulmonario mollis-Quercetum roboris (closed foothill forest-steppe loess oak wood) and the Aceri tatarici-Quercetum roboris (steppe woodland). As to the Raunkiaer life forms, in the xeric forest associations, dwarf and creeping shrubs (Ch), and herbaceous perennial bulbiferous, tuberous or rhizomatous (G) life forms have a lower proportion, while the share of shrubs (M) is higher in KDO than in LHE. The higher proportion of character species of dry oak forests and of Eurasian dry grasslands, and that of continental and sub-Mediterranean floristic elements in KDO than in LHE suggests that KDO represents a sort of transition towards the sub-Mediterranean forest steppe woodlands of the nearby Mezőföld region.
References
Ádám L. 1969: A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 186 pp.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 pp.
Csiky J., Baráth K., Bocz V., Deme J., Fülöp Zs., Kovács D., Nagy K., Tamási B., Csikyné Radnai É. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. Kitaibelia 22(2): 383–408. https://doi.org/10.17542/kit.22.383
DDNP 2016: A Kisszékelyi dombság (HUDD20029) Natura 2000 terület fenntartási terve. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 94 pp.
Hollós L. 1911: Tolna vármegye flórájához. Botanikai Közlemények 10: 89–108.
Hollós L. 1914: Tolna vármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 13: 57–59.
Horvát A. O. 1942: Külsősomogy és környékének növényzete. Borbásia 4(1–6): 1–70.
Horváth A. 2014: A kisszékelyi táj varázsa. Kisszékelyi Kulturális Egyesület, Kisszékely, 47 pp.
Horváth A: 2017: A Kisszékelyi Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Kisszékely, 50 pp.
Horváth A., Kevey B., Lendvai G., Simon Gy., Sonnevend I. 2017: Tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) az Észak-Mezőföldön és a Zámolyi-medence környékén. Botanikai Közlemények 104(1): 109–130. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.109
Horváth A., Kováts L. 2014: Javaslat a „Kisszékely környéki erdők” megyei értéktárba történő felvételéhez. Kisszékelyi Kulturális Egyesület, 12 pp.
Kevey B. 1993: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VI. Botanikai Közlemények 80(1): 53–60.
Kevey B. 2004: Dél-Dunántúl fokozottan védett növényei. Kitaibelia 9(1): 67–83.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV. Kitaibelia 22(2): 358–382. https://doi.org/10.17542/kit.22.358
Kevey B. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII. Kitaibelia 23(2): 218–237. https://doi.org/10.17542/kit.23.218
Kevey B., Csete S., Lehotzky G., Hirmann A. 2021: CönoStat: egy régi/új számítógépes programcsomag cönológiai adatok rögzítésére és sokoldalú elemzésére. In Takács A., Sonkoly J. (szerk.) XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia, Program és összefoglalók. Ökológiai Kutatóközpont & Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 47.
Kevey B., Horváth A., Lendvai G. 2019: A Tolnai-hegyhát gyertyános tölgyesei (Corydali pumilae-Carpinetum Kevey 2008). Botanikai Közlemények 106(1): 113–129. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2019.106.1.113
Kevey B., Horváth A., Lendvai G., Simon Gy. 2018: A Tolnai-hegyhát zárt lösztölgyesei (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 105(2): 269–284. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2018.105.2.269
Király G. 2006: Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei, B – Természettudomány 17: 31–40. (Megjelent: 2007)
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) a Mezőföldön. Botanikai Közlemények 101(1–2): 145–187.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B., Simon Gy. 2021: A Tolnai-hegyhát tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemények 108(1): 43–68. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.1.43
Molnár Zs., Király G., Fekete G., Aszalós R., Barina Z., Bartha D., Biró M., Borhidi A., Bölöni J., Czúcz B., Csiky J., Dancza I., Dobor L., Farkas E., Farkas S., Horváth F., Kevey B., Lőkös L., Magyari E., Molnár V. A., Németh Cs., Papp B., Pinke Gy., Schmidt D., Schmotzer A., Solt A., Sümegi P., Szmorad F., Szurdoki E., Tiborcz V., Varga Z., Vojtkó A. 2018: Növényzet. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország nemzeti atlasza. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 94–103.
Ortmann-né Ajkai A., Horváth F. 2009: From Külső-Somogy to Mecsek Hills: Vegetation of three hilly landscape regions of SW Hungary. Natura Somogyiensis 15: 15–26. https://doi.org/10.24394/NatSom.2009.15.15
Pásztor L., Dobos E., Michéli E., Várallyay Gy. 2018: Talajok. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország nemzeti atlasza. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 82–93.
Pillich F. 1927: Adatok Tolnavármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 26: 94–97.
Pillich F. ifj . 1930: Simontornya és környéke flórája. Kézirat, 74 pp.
Simon T. 2002: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó RT., Budapest, 5. kiadás, 976 pp.
Soó R. 1962: Növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 157 pp.
Teleki B. 2012: Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához. Tájökológiai Lapok 10(1): 25–40.
Tóth I. Zs. 2013: Botanikai adatok Tolnából, Baranyából. Kitaibelia 18(1–2): 161–168.
Tóth I. Zs. 2014: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából II. Kitaibelia 19(2): 243–253.
Tóth I. Zs. 2018: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából III. Kitaibelia 23(1): 39–50. https://doi.org/10.17542/kit.23.39
Tóth I. Zs., Teleki B. 2024: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából IV. Kitaibelia 29(1): 17–33. https://doi.org/10.17542/kit.29.047
Vas I., Tóth I. Zs. 2018: Lengyel és Hőgyész környéki Natura 2000 erdőterületek florisztikai adatai. Kitaibelia 23(1): 31–38. https://doi.org/10.17542/kit.23.31
Vas I. 2020: A Kisszékelyi-dombság Natura 2000 terület florisztikai vizsgálata. Botanikai Közlemények 107(2): 129–148. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2020.107.2.129
