Closed pedunculate oak forests (Convallario-Quercetum roboris) in the Nyírség, Northeastern Hungary – phytosociological characteristics and their changes in 85 years
Abstract
Here we evaluate the current phytosociological characteristics of closed pedunculate oak forests (Convallario-Quercetum roboris) in the Nyírség (Northeastern Hungary) based on 50 relevés recorded in remnant old-growth stands and compare to those of a closed pedunculate oak forest association (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) in the Danube–Tisza Interfluve and the Mezőföld (both in Central Hungary). In addition, we compare the recent phytosociological status of Convallario-Quercetum roboris stands in the Nyírség with that recorded 85 years ago for the same forests. We found Quercus robur to be the single constant (K: V) tree species in the upper canopy in the closed pedunculate oak forests in the Nyírség, and this species reaches a high abundance as well. The lower canopy is poorly or moderately developed, there are no constant tree species, and the species reaching high abundance are Acer campestre and Fraxinus angustifolia subsp. danubialis. The shrub layer is generally species-poor, and reaches 20-80% cover. The total cover of the herb layer varies between 45% and 95%. In the 50 relevés, 17 constant and 11 subconstant species were encountered. Altogether 13 protected species were found, each accidental (K: 1) component of the association. Of the 18 alien species, 6 reached considerable constancy (K: II–IV) and 12 were accidental. Based on a detailed comparison of the lowland subcontinental closed oak forests it can be stated that the forest associations studied here cannot be distinguished unambiguously. A notable difference is that the Convallario-Quercetum forests in the Nyírség are somewhat richer in Fagetalia species than the Polygonato latifolii-Quercetum forests in the Danube-Tisza Interfluve that in turn possess a more Quercetea character. The multivariate analysis of binary data showed the relevés recorded in the Mezőföld relatively distinct from those in the Nyírség and the Danube–Tisza Interfluve which showed higher similarity. As to the other phytosociological comparison addressed in this study, the closed pedunculate oak forests (Convallario-Quercetum roboris) can be differentiated from the oak-ash-elm gallery forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum) by an almost twice higher share of Fagetalia s.l. and Alnion incanae s. l. elements in the latter than in the former, and the much higher proportion of Quercetea pubescentis-petraeae s.l. elements in the former.
The Convallario-Quercetum roboris forests in the Nyírség look different in many respects after 85 years. The most striking difference is in the number of species: the relevés recorded in 1943 contain 349 species altogether while those sampled in 2021 yielded 109 species only. The difference was greatest for accidental (K: I) species with their number plummeting from 287 to 71. The changes in the grouping of species according to various aspects can be described as a decrease in the proportion of perennial herbs, specialists, generalists and disturbance-tolerant species, while the share of weeds and aggressive alien competitors increased several times. Among phytosociological groups, the relative frequency of Querco-Fagetea elements increased (irrespective of if weighted or not with cover values), the relative frequency weighted with cover values for Fagetalia species decreased by almost half, and the share of Molinio-Arrhenatherea s. l. and Festuco-Bromea s. l. elements became minimal. The number of Chenopodio-Scleranthea s. l. species increased at the same time. The multivariate analysis of binary data displayed partial segregation of relevés according to the time of recording. The relevés from 1943 included 25 protected species altogether while those from 2021 have 6 only. Our results indicate an impoverishment of the forest flora in the Nyírség. The area covered by closed pedunculate oak forests in the Nyírség has decreased considerably in the last 50 years. Their habitat is negatively affected by drying out due to the drainage of the areas, the planting of exotic tree species, as well as the forest renewal practice applying deep ploughing after clearcutting.
References
Bartha D. (szerk.) 2010: A Baktai-erdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza, 415 pp.
Bartha D. (szerk.) 2013: A Sóstói-erdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza, 624 pp.
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest vegetation. In: Borhidi A. (szerk.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-BlanQuet J. 1964: Pfl anzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. Ed. 3. Springer Verlag, Wien – New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Csicsek G., Bíró A., Demeter L., Lipka B., Neumann Sz., Papp M., Szegleti Zs., Víg Á., Lesku B. 2018: Fényi-erdő – Égett kocka. ER Füzetek 1, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, 16 pp.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Fagyas Z. 2006: A Baktalórántházi-erdő Természetvédelmi Terület. In: Lenti I. (szerk.) A természet kincsei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés, Nyíregyháza, pp. 157–159.
Jakucs P. 1960: Nouveau classement cénologique des bois de chęnes xérothermes (Quercetea pubescenti-petraeae Cl. nova) de l’Europe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6: 267–303.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca 1967: 159–166.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2015: A Tengelici-homokvidék zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996). Natura Somogyiensis 27: 5–36. https://doi.org/10.24394/NatSom.2015.27.5
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.) Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 74.
Kevey B., Lendvai G., Urbán S. 2022: A Duna–Tisza köze zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii-Quercetum roboris). Botanikai Közlemények 109(2): 219–230. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.219
Kevey B., Papp L., Lendvai G. 2017: A Nyírség tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Kitaibelia 22(1): 179–220. https://doi.org/10.17542/kit.22.179
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G. 2010: A Baktai-erdő potenciális növénytársulásai. In: Bartha D. (szerk.) A Baktaierdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza, pp. 280–285.
Király G., Bartha D. 2010: A Baktai-erdő aktuális vegetációja. In: Bartha D. (szerk.) A Baktaierdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza, pp. 286–298.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaft en Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1948: Gliederung und Umgrenzung der Mittelmeervegetation auf der Balkanhalbinsel. Bericht über das Geobotanische Forschungsinstitut Rübel in Zürich 3(1947): 84–111.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaft en IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Papp M. 2002: A bátorligeti Fényi-erdő. In: Lenti I., Aradi Cs. (szerk.) Bátorliget élővilága – ma. Válogatott tanulmányok. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács és Bátorliget Polgármesteri Hivatal, Bátorliget, pp. 212–238.
Papp M., Antal M., Dávid J., Török T. 1986: A Fényi erdő vegetációja. Botanikai Közlemények 73(1–2): 43–48.
Papp M., Rév Sz., Lesku B. 2002: A Fényi-erdő. In: Lenti I., Aradi Cs. (szerk.) Bátorliget élővilága – ma. Válogatott tanulmányok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács és Bátorliget Polgármesteri Hivatal, Bátorliget, pp. 25–44.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. User’s manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Rév Sz., Papp M., Lesku B., Buday A. 2005: A bátorligeti Fényi-erdő flórája. Kitaibelia 10(1): 48–64.
Simon T. 1991: Nature conservation values of the Bátorliget area. In: Mahunka S. (ed.) The Bátorliget Nature Reserves – after forty years. Hungarian Natural History Museum, Budapest, Vol. 1., pp. 19–24.
Soó R. 1937: A Nyírség erdői és erdőtípusai. Erdészeti Kísérletek 39: 337–380.
Soó R. 1943: A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Acta Geobotanica Hungarica 5: 315–352.
Soó R. 1957: Provisorische Einteilung der pannonischen und der angrenzenden Waldgesellschaften. Diskussionsvorlage. ELTE, Budapest, 11 pp. (sokszorosított kézirat)
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1991: Vegetation of the Bátorliget Mire Preserve. In: Mahunka S. (ed.) The Bátorliget Nature Reserves – after forty years. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 57–118.
Tinya F., Tóth Z. 2005: A Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Terület vegetációja és annak változásai az elmúlt 15 év során. Tájökológiai Lapok 3(1): 99–117.
Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentis-petraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 8: 227–229.
