Contributions to the flora of Crisicum, Eastern Hungary
Abstract
In this paper, I present floristical observations from the Crisicum flora region. I publish a total of 270 occurrence records from 25 geographical microregions, belonging to 88 taxa. The species presented include protected species (e.g., Bassia sedoides, Elatine hungarica, Heliotropium supinum, Inula germanica, Linaria biebersteinii), species with insufficient distribution data (e.g., Arctium minus, Barbarea stricta, Ranunculus baudotii, Ranunculus peltatus, Rumex maritimus), rarer aquatic plants (Najas minor, Potamogeton berchtoldii, Potamogeton pusillus, Zannichellia palustris), native or archaeophyte annuals showing a tendency to spread (e.g. Filago vulgaris, Papaver hybridum, Xeranthemum cylindraceum), plants of interest in terms of plant geography (e.g. Bupleurum affine, Corispermum nitidum, Cyperus flavescens, Cyperus pannonicus, Scutellaria altissima), alien taxa (e.g. Galium humifusum, Helminthia echioides, Lepidium virginicum) and fern
species (e.g. Asplenium adiantum-nigrum, Gymnocarpium robertianum). I publish data on numerous occurrences from major canals in the Great Hungarian Plain and their immediate surroundings. I describe observations from grasslands, field margins, various wetland habitats, planted poplar groves, disturbed weed communities, railway tracks, and other anthropogenic environments, and I also correct a previously misreported floristic observation.
References
Aradi E., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Bátori Z. 2017: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához II. Kitaibelia 22(1): 104–113. https://doi.org/10.17542/kit.22.104
Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2021–: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (https://floraatlasz.uni-sopron.hu). Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar. (hozzáférés: 2026. 03.)
Bede Á., Csathó A. I. 2019: Complex characterization of kurgans in the Csanádi-hát region, Hungary. Tájökológiai Lapok 17(2): 131–145. https://doi.org/10.56617/tl.3514
Bodrogközy Gy. 1966: Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes III. Auf der Schutzdammstrecke zu Szeged durchgeführten fitozönclogischen Analysen und ihre praktische Bewertung. Tiscia 2: 47–66.
Borbás V. 1881: Békésvármegye flórája. Értekezések a természettudományok köréből 11(18): 1–105.
Bölöni J., Horváth A. 1999: Törpe mandula (Amygdalus nana L.). Tilia 7: 243–253. https://doi.org/10.64610/tilia.1999.07k.27
Bölöni J., Kertész E., Király G., Virók V. 2000: A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. Kitaibelia 5(1): 177–187.
Budai J. 1916: Néhány adat a hazai flórához. Magyar Botanikai Lapok 15(6–12): 260–264.
Buschmann F. 2013: A jászberényi Jász Múzeum növénygyűjteménye. Tisicum 22: 259–291.
Csapody V. 1953: A rizs gyomnövényei. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici (series nova 4): 35–45.
Csathó A. I. 2009: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Csathó A. J., Csathó A. I. 2 009: A battonya-tompapusztai Külső-gulya flóralistája. Crisicum 5: 51–70.
Csathó A. J., Csathó A. I. 2010: A dombegyházi Battonyai út egy védelmet érdemlő mezsgyeszakaszának flórája. Crisicum 6: 33–57.
Csathó A. I., Bede Á., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I., Dembicz I., Sallainé Kapocsi J. 2015: A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon. Kitaibelia 20(1): 48–54. https://doi.org/10.17542/kit.20.48
Csiky J., Baráth K., Csikyné Radnai. É., Deme J., Wirth T., Zurdo J. A., Kovács D. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII. Kitaibelia 23(2): 238–261. https://doi.org/10.17542/kit.23.238
Deák B., Török P., Tóthmérész B., Radócz Sz., Lukács K., Valkó O. 2019: A középtiszavidéki halmok flórakutatásának új eredményei. Kitaibelia 24(1): 94–105. https://doi.org/10.17542/kit.24.94
Deák B., Orcsik T., Bede Á., Valkó O. 2023: A törpe mandula (Prunus tenella) tömeges előfordulása szántásból felhagyott kunhalmon. Kitaibelia 28(1): 32–38. https://doi.org/10.17542/kit.28.024
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.
Fekete R., Bak H., Vincze O., Süveges K., Molnár V. A. 2022: Road traffic and landscape characteristics predict the occurrence of native halophytes on roadside verges. Scientific Reports 12(1): 1298. https://doi.org/10.1038/s41598-022-05084-3
Felföldy L. 1990: Hínár határozó. Vízügyi hidrobiológia 18: 1–144.
Guiry M. D., Guiry G. M. 2026: AlgaeBase. World-wide electronic publication, University of Galway. https://www.algaebase.org (hozzáférés: 2026. 03.)
Hábenczyus A., Süveges K. 2024: Néhány adat Szeged flórájához. Botanikai Közlemények 111(1): 1–15. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2024.111.1.1
Herczeg E., Barczi A., Penksza K. 2006: Examinations on plants soil and in grasslands of South-East Hungary (floristical summary and the vegetation of Sap kurgan). Tájökológiai Lapok 4(1): 95–102.
Jakab G. 2005: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez II. Flora Pannonica 3: 91–119.
Jakab G. (szerk.) 2012: A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, 413 pp.
Jakab G., Tóth T. 2003: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 8(1): 89–98.
Kapocsi J., Domán E., Bíró I., Forgách B., Tóth T. 1998: Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park működési területéről. Crisicum 1: 75–83.
Kárpáti I. 1951: Cyperus difformis L. – rizspalka, hazánk új rizsgyomnövénye. Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának Évkönyve 2: 39–41.
Kertész É. 1996: Adatok a Biharugrai Tájvédelmi Körzet flórájához (1986–1995). Natura Bekesiensis 2: 37–64.
Kertész É. 2000: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21: 5–48.
Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G., Baranyai-Nagy A., Kerekes Sz., Király A., Korda M. 2009: Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez IV. Flora Pannonica 7: 4–24.
Király G., Király A. 2018: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 105(1): 27–96. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.27
Kis Sz. 2022: Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon. Kitaibelia 27(1): 86–101. https://doi.org/10.17542/kit.27.001
Kis Sz., Mikóné Hamvas M., Molnár V. A. 2025: Adatok a gyilkos csomorika (Cicuta virosa L.) ismeretéhez. Botanikai Közlemények 112(2): 191–208. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2025.112.2.191
Korda M. 2024: Corydalis pumila a Dél-Tiszántúlon és további adatok a Kis-Sárrét és a Körös menti sík erdei flórájához. Kitaibelia 29(2): 120–128. https://doi.org/10.17542/kit.29.057
Korda M., Schmidt D., Vidéki R., Haszonits Gy., Tiborcz V., Csiszár Á., Zagyvai G., Bartha D. 2017: A Gagea minima és a Dictamnus albus újrafelfedezése a Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről. Kitaibelia 22(2): 304–316. https://doi.org/10.17542/kit.22.304
Kovács D., Málnási-Csizmadia G., Somlyai M., Táborská J., Tálas L. M. 2023: Adatok hazai gyűjteményes kertekben elvaduló fajokról. Kitaibelia: 28(1): 62–78. https://doi.org/10.17542/kit.28.006
Lányi B. 1914: Csongrádmegye flórájának előmunkálatai. Magyar Botanikai Lapok 13: 232–274.
Lendvai G. 2021: A Linaria biebersteinii Bess. és a L. angustissima (Lois.) Borbás részleges földrajzi és virágzásfenológiai elkülönülése a Kárpát-medencében. Botanikai Közlemények 108(2): 169–184. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.2.169
Lesku B., Molnár A. 2007: A Hortobágy növényritkaságai. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 120 pp.
Lovas-Kiss Á., Süveges K. 2022: Adatok a Dél-Nyírség és peremterületei flórájához. Kitaibelia 27(1): 68–85. https://doi.org/10.17542/kit.27.013
Lukács B. A., Gulyás G., Horváth D., Hődör I., Schmotzer A., Sramkó G. Takács A., Molnár A. 2017: Florisztikai adatok a Tiszántúl középső részéről. Kitaibelia 22(2): 317–357. https://doi.org/10.17542/kit.22.317
Miholcsa Zs., Sztojka M., Vassilev K., Ruprecht E. 2025: In the footsteps of sheep herds: The neonative Xeranthemum cylindraceum has no impact but indicates ruderalisation of overgrazed pastures in the new range. Applied Vegetation Science 28(4): e70041. https://doi.org/10.1111/avsc.70041
Molnár A. 1989: A bélmegyeri Fás-puszta növényzete. Botanikai Közlemények 76: 65–82.
Molnár A. 2005: Adatok a Hortobágy flórájának ismeretéhez. In: Molnár A. (szerk.) Hortobágyi mozaikok. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, pp. 41–71.
Molnár Cs. 2001: A Cenchrus incertus M.A. Curtis és a Tragus racemosus (L.) All. vasúti sínek mentén. Kitaibelia 6(2): 407.
Molnár Cs. 2019: A henye kunkor (Heliotropium supinum) jelentős állományai a Pentezugi Vadló-rezervátumban (Hortobágy). Kitaibelia 24(1): 107–108.
Molnár Cs. 2021: Néhány kiegészítés a Jászság flórájához. Kitaibelia 26(1): 21–30. https://doi.org/10.17542/kit.26.21
Molnár Cs., Haszonits Gy., Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. Kitaibelia 22(1): 122–146. https://doi.org/10.17542/kit.22.122
Molnár Cs., Haszonits Gy., Malatinszky Á., Süveges K., Balogh L., Nagy T., Horváth S., Hudák K. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VI. Kitaibelia 23(1): 87–102. https://doi.org/10.17542/kit.23.87
Molnár Cs., Haszonits Gy., Pintér B., Korda M., Peregrym M., Nótári K., Malatinszky Á., Toldi M., Beránek Á. 2019: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX. Kitaibelia 24(2): 253–256. https://doi.org/10.17542/kit.24.253
Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V. A., Nagy T., Csábi M., Süveges K., Lengyel-Vaskor D., Tóth Gy., Takács A. 2016: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. Kitaibelia 21(2): 227–252. https://doi.org/10.17542/kit.21.227
Molnár Cs., Schmidt D., Bauer N. 2022: Az Iris orientalis Mill. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 109(2): 165–200. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.165
Molnár Cs., Somay L., Demeter L. 2024a: Adatok és kiegészítések Magyarország edényes flórájához. Kitaibelia 29(2): 85–119. https://doi.org/10.17542/kit.29.031
Molnár V. A., Bak H., Bodics D., Bordé S., Chabrecsek T., Fekete R., Gilicze B., Gyurisán D., Hunyadi T., Jordán S., Kelecsényi P., Kis Sz., Kiss G., Koloszár A., Lovas-Kiss Á., Löki V., Mäh Z., Mészáros A., Simon P., Süveges K., Szabó Gy., Vikár J., Vizler Cs., Jakab G., Takács A. 2024: Adatok a Pannon Ökorégió őshonos növényfajainak ismeretéhez I. (1–5). Kitaibelia 29(2): 160–172. https://doi.org/10.17542/10.17542/kit.29.046
Molnár V. A., Csábi M. 2021: Magyarország Orchideái. Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, 224 pp.
Molnár V. A., Gulyás G. 2001: Adatok hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez VII. Az iszapnövényzet fajainak térképezése az Alföldön 2000-ben. Kitaibelia 6(1): 169–198.
Molnár V. A., Pfeiffer N. 1999: Adatok hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Iszap növényzetkutatás az ár- es belvizek évében Magyarországon. Kitaibelia 4: 391–421.
Molnár Zs., Király G., Fekete G., Aszalós R., Barina Z., Bartha D., Biró M., Borhidi A., Bölöni J., Czúcz B., Csiky J., Dancza I., Dobor L., Farkas E., Farkas S., Horváth F., Kevey B., Lőkös L., Magyari E., Molnár Cs., Molnár V. A., Németh Cs., Papp B., Pinke Gy., Schmidt D., Schmotzer A., Solt A., Sümegi P., Szmorad F., Szurdoki E., Tiborcz V., Varga Z., Vojtkó A., Zólyomi B. 2024b: Növényzet. In: Kocsis K. (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet. 2., átdolgozott kiadás. HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 94–103.
Németh J. 2005: Red list of algae in Hungary. Acta Botanica Hungarica 47(3–4): 379–417.
Nótári K., Nagy T., Löki V., Ljubka T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU). Kitaibelia 22(1): 55–59. https://doi.org/10.17542/kit.22.55
Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20(4): 545–571.
Penksza K., Kapocsi J. 1998: A Maros–völgy edényes növényei I. Crisicum 1: 35–74.
Pócs T. 1981: Növényföldrajz. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.
Rapaics R. 1906: Adatok Szolnok és vidéke flórájához. Magyar Botanikai Lapok 5(5–7): 222–227.
Rapaics R. 1916: Debrecen flórája. Erdészeti Kísérletek 18: 28–80.
Sallainé Kapocsi J. 2009: Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén lévő parlagszántók felmérése 2008-ban. Crisicum 5: 99–107.
Schmidt D., Mesterházy A., Molnár Cs., Süveges K., Wolf M., Csathó A. I., Bauer N. 2024: A Bidens connata Muhl. ex Willd. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 111(2): 161–210. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2024.111.2.161
Schmotzer A. 2019: Adatok a Heves–Borsodi-sík flórájához I. Erdei, erdőssztyepp- és sztyeppfajok elterjedése. Kitaibelia 24(1): 16–65. https://doi.org/10.17542/kit.24.16
Siroki Z. 1965: Újabb florisztikai és cönológiai adatok hazánk területéről. Botanikai Közlemények 52(1): 31–34.
Soó R. 1934: A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése II. Magyarország Potamogetonjai I. Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái 7: 135–153.
Soó R. 1938: A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése IV. Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái 10: 174–194.
Soó R. 1940: Hajdúszoboszló virágos növényei. (Pótlások Soó-Máthé Tiszántúl flórájához II.) Debreceni Szemle 14: 161–164.
Soó R. 1948: Tiszántúl flórakutatásának újabb eredményei. (Pótlások Soó-Máthé Tiszántúl flórájához V). Borbásia 8: 48–57.
Soó R. 1960: Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 4: 43–70.
Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 655 pp.
Soó R., Borsos O. 1957: Új adatok a magyar növényvilág kézikönyvéhez. Botanikai Közlemények 47(1–2): 95–98.
Soó R., Felföldy L., Igmándy J. 1942: Pótlékok nyírségi és tiszántúli flórakutatásunk eredményeihez III. Botanikai Közlemények 39: 45–56.
Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. Magyar flóraművek II. A Debreceni Egyetem Növénytani Intézetének kiadása, Debrecen, 192 pp.
Süveges K. 2022: Adatok néhány védett növényfaj elterjedéséhez és másodlagos élőhelyeken való előfordulásához. Kitaibelia 27(2): 183–199. https://doi.org/10.17542/kit.27.009
Süveges K. 2023: Adatok a Duna–Tisza köze flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 110(2): 111–154. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2023.110.2.111
Süveges K. 2025: Adatok a Duna–Tisza köze flórájának ismeretéhez II. Botanikai Közlemények 112(2): 163–190. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2025.112.2.163
Süveges K., Bátori Z. 2025: Alföldi páfrány-előfordulások másodlagos élőhelyekről. Kitaibelia 30(1): 3–14. https://doi.org/10.17542/kit.30.062
Süveges K., Löki V., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Fekete R., Takács A., Vincze O., Lukács B. A., Molnár V. A. 2019: From European priority species to characteristic apophyte: Epipactis tallosii (Orchidaceae). Willdenowia 49(3): 401–409. https://doi.org/10.3372/wi.49.49310
Süveges K., Takács A., Nagy T., Schmotzer A., Koscsó J. 2020: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II.: Borsodi-ártér és Sajó–Hernád-sík. Kitaibelia 25(2): 169–186. https://doi.org/10.17542/kit.25.169
Süveges K., Takács A., Tóth K., Török P., Vikár J., Molnár Cs. 2021: Taxonomical and chorological notes 14 (138–152). Studia Botanica Hungarica 52(1): 65–79. http://doi.org/10.17110/StudBot.2021.52.1.65
Süveges K., Valkó O., Kelemen A., Tölgyesi Cs., Bede Á., Godó L., Borza S., Deák B. 2025: Rare and data-deficient weed flora of East Hungarian kurgans – a large-scale survey. Acta Botanica Hungarica 67(4): 457–488. https://doi.org/10.1556/034.67.2025.4.6
Süveges K., Valkó O., Kelemen A., Tölgyesi Cs., Bede Á., Godó L., Borza S., Deák B. 2026: Adatok az Alföld kunhalom-flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 31(1): 31–44. https://doi.org/10.17542/kit.31.087
Süveges K., Vincze O., Löki V., Lovas-Kiss Á., Takács A., Fekete R., Tüdősné Budai J., Molnár V. A. 2022: Native and alien poplar plantations are important habitats for terrestrial orchids. Preslia 94(3): 429–445. http://doi.org/10.23855/preslia.2022.429
Szujkó-Lacza J., Fekete G., Kováts D., Szabó L., Siroki Z. 1982: The vascular plants of the Hortobagy National Park. In: Szujkó-Lacza J. (ed.) The Flora of the Hortobágy National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 105–169.
Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B. A., Fekete R., Löki V., Malatinszky Á., E. Vojtkó A., Koscsó J., Pfliegler W. P., Nótári K., Molnár V. A. 2016: Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. Kitaibelia 21(1): 101–115. https://doi.org/10.17542/kit.21.101
Takács A., Schmotzer A., Jakab G., Deli T., Mesterházy A., Király G., Lukács B. A., Balázs B., Perić R., Eliáš P. jun., Sramkó G., Tökölyi J., Molnár V. A. 2013a: Key environmental variables affecting the distribution of Elatine hungarica in the Pannonian Basin. Preslia 85(2): 193–207.
Takács A., Schmotzer A., Sulyok J. 2013b: Florisztikai adatok a Sajó–Hernád-sík területéről. Kitaibelia 18(1–2): 73–88.
Takács A., Süveges K., Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs., Molnár V. A. 2015: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. Kitaibelia 20(1): 15–22. https://doi.org/10.17542/kit.20.15
Takács A., Wirth T., Schmotzer A., Gulyás G., Jordán S., Süveges K., Virók V., Somlyay L. 2020: Cardamine occulta Hornem. Magyarországon, és a dísznövénykereskedelem más potyautasai. Kitaibelia 25(2): 195–214. https://doi.org/10.17542/kit.25.195
Takács A., Zákány A., Gulyás G., Koscsó J., Sramkó G. 2014: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia 19(2): 275–294.
Takács A., Zsólyomi T. 2010: Adatok a Taktaköz flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 15(1–2): 25–34.
Tamás J., Vida G., Csontos P. 2017: Contributions to the fern flora of Hungary with special attention to built walls. Botanikai Közlemények 104(2): 235–250. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.2.235
Timár L. 1943: A tutajok növényzete a Tisza szegedi szakaszán. Acta Botanica Universitatis Szegediensis 2: 43–53.
Timár L. 1948: A Tisza- és a Marosmente új növényei. Borbásia 8(1–8): 58–61.
Timár L. 1950: A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között. Debreceni Tudományegyetem Biológiai Intézeteinek Évkönyve 1950: 72–145.
Timár L. 1953: A Tiszamente Szolnok–Szeged közti szakaszának növényföldrajza. Földrajzi Értesítő 1: 87–113.
Timár L. 1954a: A Tiszazug növényföldrajza. Földrajzi Értesítő 3: 554–567.
Timár L. 1954b: Adatok a Tiszántúl (Crisicum) flórájához. Annales Biologicae Universitatum Hungarie 2: 491–499.
Timár L. 1957: Die botanische Erforschung des Sees Fehértó bei Szeged. Acta Botanica Hungarica 3(3–4): 375–389.
Tóth T. 2003: Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. A puszta 20: 135–170.
Ubrizsy G. 1949: Adatok a Tiszántúl (Crisicum) flórájának ismeretéhez, különös tekintettel Szarvas és környékére. Borbásia 9(1–2): 7–15.
Ujvárosi M. 1937: Hajdúnánás vegetációja es flórája. Acta Geobotanica Hungarica 1: 169–214.
Ujvárosi M. 1940: Pótlások Soó–Máthé „Tiszántúl flórájá”-hoz. Debreceni Szemle. 14: 104–107.
Ujvárosi M. 1941: Adatok a borsodi sík flórájához Budai József gyűjtéséből (Pótlások Soó–Máthé: Tiszántúl flórájához III.). Debreceni Szemle. 15: 6–10.
Zsák Z. 1941: Florisztikai adatok a hazai növényvilág ismeretéhez. Botanikai Közlemények 38: 12–34.
