Hazai botanikus kerti tapasztalatok az európai uniós inváziós listán szereplő szárazföldi növényekkel kapcsolatban

  • Csecserits Anikó MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. https://orcid.org/0000-0002-0538-4520
  • Barabás Sándor Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
  • Csabai Judit Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kert, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B.
  • Devescovi Katalin Gyógynövénykutató Intézet Kft., 2011 Budakalász, Luppa-szigeti út 4.;
  • Hanyecz Katalin Szent István Egyetem Szarvasi Arborétum, 5540 Szarvas, I. Külterület 9.
  • Höhn Mária Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. https://orcid.org/0000-0002-8587-8271
  • Kósa Géza MTA Ökológiai Kutatóközpont, Nemzeti Botanikus Kert, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.
  • Németh Anikó Szegedi Tudományegyetem Füvészkert, 6726 Szeged, Lövölde u. 42.
  • Orlóci László Eötvös Loránd Tudományegyetem, Füvészkert, 1083 Budapest, Illés u. 25.
  • Papp László Debreceni Egyetem, Botanikus Kert, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
  • Pándi Ildikó Szent István Egyetem Gödöllői Botanikus kert, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Ruborits Tamás Jeli Arborétum, 9841 Kám, Arborétumi út
  • Sütöriné Dr. Diószegi Magdolna Szent István Egyetem Budai Arborétum, 1118 Budapest, Villányi út 29-43
  • Szitár Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. https://orcid.org/0000-0002-8810-540X
  • Tihanyi György Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert, 4032 Debrecen, Hollós u. 3.
  • ifj. Papp László Eötvös Loránd Tudományegyetem, Füvészkert, 1083 Budapest, Illés u. 25.
DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.143
Kulcsszavak: arborétum, Baccharis halimifolia, inváziós hajlam, kérdőív, kockázatelemzés, Lupinus polyphyllus

Absztrakt

A biodiverzitás csökkenéshez az élőhelyek emberi tevékenység miatti feldarabolódása, átalakulása és eltűnése mellett az inváziós fajok terjedése és az általuk okozott élőhely - átalakulás is jelentősen hozzájárul. Az inváziós fajok elleni védekezés akkor lehet igazán hatékony, ha egy nagyobb régió országai közösen lépnek fel, ezért az Európai Unió közös szabályozást hozott létre 2014-ben. Ennek mellékleteként megjelentették azon fajok listáját, melyek ellen közös fellépés szükséges és lehetséges. A listán szereplő fajok elleni hatékony védekezés érdekében érdemes összegyűjteni a helyi, egy-egy országon belül megszerzett tapasztalatokat is.

A botanikus kertek már régóta gyűjtik az idegenhonos növényfajokkal kapcsolatos kertészeti és ökológiai tudást. Emiatt célul tűztük ki, hogy kérdőíves megkeresés segítségével felmérjük a jelenlegi EU-s inváziós listán (2017/1263 végrehajtási rendelet) szereplő, hazánkban jelenleg még nem elterjedt szárazföldi növényfajokkal kapcsolatos hazai, botanikus kerti tapasztalatokat.

A felmérés eredményei szerint a vizsgált, kilenc szárazföldi növényfaj közül a válaszadó 13 hazai botanikus kertben jelenleg hat faj egyedeit nevelik. A legtöbb helyen, hét kertben a borfa (Baccharis halimifolia) fordul elő, a chilei és brazil óriáslapu (Gunnera manicata és tinctoria) (egy esetként kezelve) és az erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus) pedig hat kertben található meg. A botanikus kerti tapasztalatok alapján két faj esetében (borfa, erdei csillagfürt) nem lehet teljesen kizárni, hogy nem lennének képesek hazánk bizonyos területein spontán terjedésre, invázióra.

Általában a folyamatos működésű botanikus kertek olyan hosszú távú megfigyeléseket tudnak végezni sok növényfajon, ami egyébként elég ritka és nehezen kivitelezhető az ökológiai kutatások terén, emiatt a kertek nagyon jelentős kísérleti terepei, teszthelyei az inváziós hajlam vizsgálatának is.

Hivatkozások

'1143/2014 EU rendelet: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/IAS/IAS_rendelet_1143_2014_hivatalos_angol.pdf

'2016/1141 végrehajtási rendelet: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R1141&from=EN

'2017/1263 végrehajtási rendelet: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32017R1263&from=HU

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J, Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.

Beuthin M. 2012: Plant guide for bigleaf lupine (Lupinus polyphyllus). USDA-Natural Resources Conservation Service, Plant Materials Center, Corvallis, OR. http://plants.usda.gov/ factsheet/pdf/fs_coses. pdf (2012)

Brunel S., Schrader G., Brundu G., Fried G. 2010: Emerging invasive alien plants for the Mediterranean Basin. EPPO Bulletin 40(2): 219–238. https://doi.org/10.1111/j.1365-2338.2010.02378.x

Caño L., Campos J. A., García-Magro D., Herrera M. 2013: Replacement of estuarine communities by an exotic shrub: distribution and invasion history of Baccharis halimifolia in Europe. Biological invasions 15: 1183–1188. https://doi.org/10.1007/s10530-012-0360-4

Csiszár Á., Korda M., Schmidt D., Šporčić, D., Süle P., Teleki B., Tiborcz V., Zagyvai G., Bartha D. 2013: Allelopathic potential of some invasive plant species occurring in Hungary. Allelopathy Journal 31: 309–318.

Dehnen-Schmutz K., Touza J., Perrings C., Williamson M. 2007: A century of the ornamental plant trade and its impact on invasion success. Diversity and Distributions 13: 527– 534. https://doi.org/10.1111/j.1472-4642.2007.00359.x

EPPO 2006a: Pest risk analysis for Polygonum perfoliatum, EPPO, Paris, https://gd.eppo.int/taxon/POLPF/documents

EPPO 2006b: Data sheets on quarantine pests. Lysichiton americanus. EPPO Bulletin 36: 7–9. https://gd.eppo.int/taxon/LSYAM/documents

EPPO 2007: Data sheets on quarantine pests, Pueraria lobata. Bulletin OEPP/EPPO Bulletin 37: 230–235. https://doi.org/10.1111/j.1365-2338.2007.01113.x

EPPO 2012: Mini data sheet of Pennisetum setaceum. Source: https://www.eppo.int/INVASIVE_PLANTS/iap_list/Pennisetum_setaceum.htm

EPPO 2014a: Pest risk analysis for Parthenium hysterophorus. EPPO, Paris. Elérhető: http://www.eppo.int/QUARANTINE/Pest_Risk_Analysis/PRA_intro.htm

EPPO 2014b: Pest risk analysis for Microstegium vimineum. EPPO, Paris. Elérhető: http://www.eppo.int/QUARANTINE/Pest_Risk_Analysis/PRA_intro.htm [Letöltve: 2016.05.20.]

Follak S. 2011: Potential distribution and environmental threat of Pueraria lobata. Open Life Sciences 6: 457–469. https://doi.org/10.2478/s11535-010-0120-3

Fremstad E. 2010: Invasive alien species fact sheet – Lupinus polyphyllus. From: Online Database of the European Network on Invasive Alien Species – NOBANIS www.nobanis.org (letöltve: 2016.05.20.).

Fried G., Caño L., Brunel S., Beteta E., Charpentier A., Herrera M., Starfinger U., Panetta F. D. 2016: Monographs on invasive plants in Europe: Baccharis halimifolia L. Botany Letters 163: 127–153. https://doi.org/10.1080/23818107.2016.1168315

Gioria M., Osborne B. A. 2013: Biological flora of the British Isles: Gunnera tinctoria. Journal of Ecology 101: 243–264. https://doi.org/10.1111/1365-2745.12022

Gouveia A., Filipe J. C., Marchante E. 2017: Are Botanic Gardens still actively dispersing invasive plant seeds? EMAPI 14 Lisboa, Portugal 4th-8th September 2017, p. 74.

Heywood V. 2012: European code of conduct for botanic gardens on invasive alien species. Council of Europe Document T-PVS/Inf (2012), 1.

Heywood V. H., Sharrock S. 2013: European code of conduct for botanic gardens on invasive alien species. Council of Europe. https://www.bgci.org/fles/Publications/BGCode%20final%20%282%29.pdf

Hulme P. E. 2011: Addressing the threat to biodiversity from botanic gardens. Trends in Ecology & Evolution 26: 168–174. https://doi.org/10.1016/j.tree.2011.01.005

Hulme P. E. 2015: Resolving whether botanic gardens are on the road to conservation or a pathway for plant invasions. Conservation Biology 29: 816–824. https://doi.org/10.1111/cobi.12426

IUCN 1999: IUCN guidelines for the prevention of biodiversity loss due to biological invasion. Species 31–32: 28–42. https://portals.iucn.org/library/efles/documents/Rep-2000-052.pdf

IUCN 2000: IUCN guidelines for the prevention of biodiversity loss due to biological invasion. IUCN, Gland.

Jeschke J. M., Bacher S., Blackburn T. M., Dick J. T., Essl F., Evans T., Gaertner M., Hul me P. E., Kühn I., Mrugała A., Pergl J., Pyšek P., Rabitsch W., Ricciardi A., Richard son D. M., Sendek A., Vilà M., Winter M., Kumschick S. 2014: Defning the impact of non-native species. Conservation Biology 28: 1188–1194. https://doi.org/10.1111/cobi.12299

Kriticos D. J., Brunel S., Ota N., Fried G., Lansink A. G. O., Panetta F. D., Prasad T. V. R., Shabbir A., Yaacoby T. 2015: Downscaling pest risk analyses: identifying current and future potentially suitable habitats for Parthenium hysterophorus with particular reference to Europe and North Africa. PloS One 10: e0132807. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0132807

MacDougall A. S., Turkington R. 2005: Are invasive species the drivers or passengers of change in degraded ecosystems? Ecology 86: 42–55. https://doi.org/10.1890/04-0669

Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) 2004: Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 408 pp.

Pheloung P. C., Williams P. A., Halloy S. R. 1999: A weed risk assessment model for use as a biosecurity tool evaluating plant introductions. Journal of Environmental Management 57: 239-251. https://doi.org/10.1006/jema.1999.0297

Priszter Sz. 1997: A magyar adventív flóra kutatása. Botanikai Közlemények 84: 25–32.

Richardson D. M., Pyšek P., Rejmanek M., Barbour M. G., Panetta F. D., West C. J. 2000: Naturalization and invasion of alien plants: concepts and defnitions. Diversity and distributions 6: 93–107. https://doi.org/10.1046/j.1472-4642.2000.00083.x

Rotteveel T. 2009: Datasheet report for Lysichiton americanus. In: Invasive species compendium. CABI, Wallingford, UK. Elérhető: http://www.cabi.org/isc/datasheet/31580 [Letöltve: 2016.05.20.]

Rumlerová Z., Vilà M., Pergl J., Nentwig W., Pyšek P. 2016: Scoring environmental and socioeconomic impacts of alien plants invasive in Europe. Biological Invasions 18: 3697–3711. https://doi.org/10.1007/s10530-016-1259-2

Sharrock S. L. 2011: The biodiversity benefts of botanic gardens. Trends in Ecology & Evolution 26: 433. https://doi.org/10.1016/j.tree.2011.05.008

Thompson J. P. 2012: Datasheet report for Microstegium vimineum. In: Invasive species compendium. CABI, Wallingford, UK. Elérhető: http://www.cabi.org/isc/datasheet/115603 [Letöltve: 2016.05.20.]

Vilà M., Espinar J. L., Hejda M., Hulme P. E., Jarosik V., Maron J. L., Pergl J., Schaffner U., Sun Y., Pyšek P. 2011: Ecological impacts of invasive alien plants: a meta-analysis of their effects on species, communities and ecosystems. Ecological Letters 14: 702–708. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2011.01628.x

Walter J., Essl F., Englisch T., Kiehn M. 2005: Neophytes in Austria: habitat preferences and ecological effects. Neobiota 6: 13–25.

Megjelent
2018-06-29
Hogyan kell idézni
Csecserits A., Barabás S., Csabai J., Devescovi K., Hanyecz K., Höhn M., Kósa G., Németh A., Orlóci L., Papp L., Pándi I., Ruborits T., Sütöriné Dr. Diószegi M., Szitár K., Tihanyi G., & ifj. Papp L. (2018). Hazai botanikus kerti tapasztalatok az európai uniós inváziós listán szereplő szárazföldi növényekkel kapcsolatban. Botanikai Közlemények, 105(1), 143-154. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.143
Folyóirat szám
Évf. 105 szám 1 (2018)
Rovat
Eredeti közlemények
Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC