A Szatmár-Beregi-síkság tölgy-kőris-szil ligetei (Carici brizoidi-Ulmetum) és gyertyános-tölgyesei (Veronico montanae-Carpinetum)
Absztrakt
Jelen tanulmány a Szatmár-Beregi-síkság m agyarországi része tölgy-kőris-szil ligeteinek és gyertyános-tölgyeseinek társulási viszonyait mutatja be főleg századunk első évtizedében rögzített 50–50 cönológiai felvétel alapján. Ártéri, mérsékelten talajvíz által befolyásolt, azonális asszociációkkal állunk szemben. Különösen a Fagetalia elemek gyakorisága jellemző: Aegopodium podagraria, Anemone nemorosa, Anemone ranunculoides, Asarum europaeum, Corydalis cava, Gagea lutea, Gagea spathacea, Galanthus nivalis, Galeobdolon luteum, Stellaria holostea, Isopyrum thalictroides, Milium effusum, Paris quadrifolia, Polygonatum multiflorum, Pulmonaria officinalis, Scilla kladnii, Stachys sylvatica, Veronica montana, Vinca minor stb. Figyelemre méltó még az Alnion incanae s. l. és a Quercetea pubescentis-petraeae s. l. fajok számottevő részesedése is. A két erdőtársulás összetételében nem válik el élesen, amit átmeneti állományok is jeleznek. A gyertyános-tölgyesekben a Fagetalia, a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben az Alnion incanae s. l. fajok relatív részesedése felülmúlja a másik erdőtársulásban tapasztalt értéket, különösen csoporttömegre vonatkoztatva. A két erdőtársulás fajkészlete hasonló: a sokváltozós elemzésekben részben keverednek a felvételek egymással. Csekély a differenciális fajok száma is (a tölgy-kőris-szil ligeteknél 10, a gyertyános-tölgyeseknél pedig 5). A felvételek 20 védett fajt regisztráltak, többnyire I–II-es konstanciával, a 9 tájidegen faj pedig sporadikus előfordulású és kis borítású, így az állományok jó természetességi állapotúnak mondhatók. Természetvédelmi értéküket növeli, hogy a hasonló sík vidéki erdők mára megfogyatkoztak. A vizsgált tölgy-kőris-szil ligetek (Carici brizoidi-Ulmetum) és a gyertyános-tölgyesek (Veronico montanae-Carpinetum) fajkészletük sokváltozós statisztikai összehasonlítása alapján élesen elkülönülnek a Szigetköz hasonló erdőtársulásaitól (Pimpinello majoris-Ulmetum, Scillo vindobonensi-Carpinetum) és viszonylag közelebbi rokonságot mutatnak a Dráva-sík és a Rába-völgye azonos erdőtársulásaival (Carici brizoidi-Ulmetum, Veronico montanae-Carpinetum).
Hivatkozások
Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/BF02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 4: 21–250.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie (3. ed.). Springer Verlag, Wien – New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Issler E. 1926: Les associations silvatiques haut-rhinoises: Classification sociologique des Forêts du département du Haut-Rhin à l’exclusion du Sundgau et du Jura alsacien (avec une carte). Bulletin de la Société Botanique de France 73(6): 62–141. (megjelent 1931-ben) https://doi.org/10.1080/00378941.1926.10832847
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca 1967: 159–166.
Járai-Komlódi M. 1966a: Palinológiai vizsgálatok a Magyar Alföldön a Würm glaciális és a holocén klíma- és vegetációtörténetére vonatkozóan. Kandidátusi értekezés (kézirat), 280 pp.
Járai-Komlódi M. 1966b: Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez I. Botanikai Közlemények 53: 191–201.
Járai-Komlódi M. 1968: The late glacial and holocene flora of the Hungarian Great Plain. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 9–10: 199–225.
Kevey B. 2007a: A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum Borhidi 2003 em. Kevey 2006b). Natura Somogyiensis 10: 41–71. https://doi.org/10.24394/NatSom.2007.10.41
Kevey B. 2007b: A baranyai Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Natura Somogyiensis 10: 11–39. https://doi.org/10.24394/NatSom.2007.10.11
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2015: A vasi Rába-völgy gyertyános-tölgyesei (Veronico montanae-Carpinetum scilletosum drunensis Kevey subass. nova). Kanitzia 22: 211–237.
Kevey B., Barna Cs. 2024: A vasi Rába-völgy tölgy-kőris-szil ligetei (Carici brizoidi-Ulmetum Kevey 2008). A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 9: 5–34. https://doi.org/10.26080/krrmkozl.2024.9.5
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.) Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti
Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 74.
Luquet A. 1926: Essai sur la geographie botanique de l’Auvergne: Les associations végétales du Massif des Monts-Dores. Geographie Botanique de l’Auvergne. Les Presses Universitaires de France, Paris, 263 pp.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1953: Der europäische Auenwald. Beiträge zur naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 12: 23–70.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des TatraGebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Simon T. 1950: Montán elemek az Északi-Alföld flórájában és növénytakarójában. Annales Biologicae Universitatis Debreceniensis 1: 146–174. +4 tábla
Simon T. 1951: Montán elemek az Északi-Alföld flórájában és növénytakarójában II. Annales Biologicae Universitatis Hungariae 1: 303–310. (megjelent 1952-ben)
Simon T. 1954: Montán elemek az Északi-Alföld flórájában és növénytakarójában III. Annales Biologicae Universitatis Hungariae 2: 279–286.
Simon T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. Die Vegetation Ungarischer Landschaften I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp.
Simon T., Molnár A. 1972: A Crocus heuffelianus Herb. új észak-alföldi termőhelye. Botanikai Közlemények 59(3): 193–195. (megjelent 1973-ban)
Soó R. 1960: Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 4(1–2): 43–70.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief 47: 335–353.
Zólyomi B. 1936: Tízezer év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny 68: 504–516.
Zólyomi B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei 1: 491–530.
