A magyar tölgy (Quercus conferta Kit.) infraspecifikus taxonjai I. Történeti áttekintés és a nevek számbavétele a szakirodalom alapján
Absztrakt
A magyar tölgy helyes nevét tisztáztam és a társnevek történetét feltártam egy korábbi munkámban. Jelen cikkben a faj infraspecifikus változatosságának bemutatása a cél. Összegyűjtöttem a szakirodalomban fellelhető minden olyan faj alatti taxont, amely a Quercus conferta, vagy más társnév alatt került leírásra, ezek pontos forrását és jellemzését, melyeket összevetettem a nemzetközi botanikai nevezéktan (ICN) szabályaival. 21 érvényes és 4 érvénytelen bazionim, valamint 39 érvényes és 16 érvénytelen szinonim infraspecifikus taxonnevet sikerült elkülöníteni, amelyek idézése során a szakirodalomban és adatbázisokban számos hibát, elírást észlelhettem. A típusokat hozzárendeltem a jellemzéseknél használt diagnosztikai bélyegekhez.
Hivatkozások
Ascherson P., Graebner P. 1911: Synopsis der mitteleuropäischen Flora. Vol. 4. Verlag von Wilhelm Engelmann, Leipzig, 885 pp.
Aznavour G. V. 1906: Enumération d’espéces nouvelles pour la flore de Constantinople, accompagnée de notes sur quelques plantes peu connues ou insuffisamment décrites qui se rencrontrent á l’état spontané aux environs de cette ville. Magyar Botanikai Lapok 5: 156–169.
Bartha D. 2021: A magyar tölgy (Quercus conferta Kit.) névadásának és leírásának viszontagságos története, az érvényes név felülvizsgálata és megváltoztatása. Botanikai Közlemények 108(2): 97–133. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.2.97
Beck von Mannagetta G. 1906: Flora Bosne, Hercegovine i novopazarskog sandžaka II/1. Glasnik Zemaljskog Muzeja u Bosni i Hercegovini (Sarajevo) 18: 69–81.
Beldie Al. 1952: Quercus L. In: Săvulescu Tr. (ed.) Flora Republicii Populare Române I. Editura Academiei Republicii Populare Române, Bucureşti, pp. 224–260.
Berenger G. A. 1842: Quercia. In: Gera F. (ed.) Nuovo dizionario universale e ragionato di agricoltura: economia rurale, forestale, civile e domestica, pastorizia, veterinaria, zoopedia, equitazione, coltivazione degli orti e dei giardini, caccia, pesca, legislazione agraria, igiene rustica, architettura rurale, arti e mestieri più comuni e più utili alla gente di campagna, ec / compilato sulle opere dei più celebri autori italiani e stranieri da una società di dotti e di agronomi per cura del dottor Francesco Gera. Vol. 19. Co’ Tipi Dell’ Ed. Giuseppe Antonelli, Venezia, pp. 65–87.
Borbás V. 1884: Dendrologiai apróságok. I. Quercus brevipes és Qu. Hungarica. Erdészeti Lapok 23(2): 152–156.
Borbás V. 1886a: A slavoniai Quercus conferta, meg az alduna-melléki Qu. Hungarica nem egészen ugyanegy. Erdészeti Lapok 25(3): 228–238.
Borbás V. 1886b: Correspondenz. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 36(5): 175–176.
Borbás V. 1886c: Die slavonische Quercus conferta und die Qu. Hungarica von der Gegend der Unteren Donau sind nicht ganz identisch. Literaturberichte. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 36(8): 282–283.
Borbás V. 1886d: A Quercus Hungarica Hubeny legelső forrása. Erdészeti Lapok 25(7): 549–552.
Borbás V. 1886e: A Quercus conferta Kit. (Qu. Farnetto Tenore), Qu. Haynaldiana Simk., Qu. Hungarica Hubeny, meg a Qu. spectabilis ismeretéről. Erdészeti Lapok 25(9–10): 723–740.
Borbás V. 1887a: Európa nagyobbpikkelyes tölgyeinek összeállítása. Erdészeti Lapok 26(11): 929–944.
Borbás V. 1887b: Balanographiai magyarázatok. Erdészeti Lapok 26(4): 348–355.
Borbás V. 1891: Flora von Oesterreich-Ungarn. Referate II. West- und Mittel-Ungarn. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 41(7): 246–252.
Bornmüller J. 1889: Ein Beitrag zur Eichenflora des südöstlichen Europa. Botanisches Centralblatt 37(5): 129–131.
Borza Al. 1941: Schedae ad „Floram Romaniae exsiccatam” a Museo Botanico Universitatis Clusiensis (in Timişoara) editam. Cent. XXII–XXIII. Buletinul Grădinii Botanice şi al Muzeului Botanic dela Universitatea din Cluj la Timişoara 21(3–4): 81–130.
Borzì A. 1880: Flora forestale Italiana ossia descrizione delle piante legnose indigene all’Italia orese spontanee per lunga cultura. Fasc. 2. Tipografia dell’Arte della Stampa, Firenze, 176 pp.
Borzì A. 1911: Le Querci della Flora Italiana. Rassegna descrittiva. Bollettino del R. Orto Botanico e Giardino Coloniale di Palermo 10(1–3): 41–66.
Brullo S., Guarino R., Siracusa G. 1999: Revisione tassonomica delle querce caducifoglie della Sicilia. Webbia 54(1): 1–72. https://doi.org/10.1080/00837792.1999.10670670
Brummitt R. K., Taylor N. P. 1990: To correct or not to correct? Taxon 39(2): 298–306.https://doi.org/10.2307/1223056
Brummitt R. K., Powell C. E. 1992: Authors of plant names. A list of authors of scientific names of plants, with recommended standard form of their names including abbreviations. Royal Botanic Gardens, Kew, 736 pp.
Camus A. 1936–1938: Les chênes. Monographie du genre Quercus. Tom. I. Texte. Paul Lechevalier,Paris, 686 pp.
Candolle A. P. de 1864: Prodromus systematis naturalis regni vegetabilis, sive enumeratio contracta ordinum, generum, specierumque plantarum hucusque cognitarum, juxta methodi naturalis normas digesta. Vol. 16(2). Victoris Masson et filii, Parisiis, 691 pp.
Domina G., Greuter W., Mazzola P., Raimondo F. M. 2014: Names of Italian vascular plants published by Michele Lojacono Pojero. Flora Mediterranea 24: 215–232. https://doi.org/10.7320/FlMedit24.215
Euro+Med 2006-: Euro+Med PlantBase – the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. Published on the Internet; http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/ (hozzáférés: 2022. február–március).
Fekete L. 1886: A Quercus conferta Kit., a Quercus Hungarica Hubeny és a Quercus Farnetto Ten. ugyanaz. Erdészeti Lapok 25(6): 456–461.
Fiori A. 1923: Nuova Flora Analitica d’Italia, contenente la descrizione delle piante vascolari indigene inselvatichite e largamente coltivate in Italia. Vol. 1. Tipografia di M. Ricci, Firenze, 944 pp.
Gančev Iv., Bondev Iv. 1966: Quercus L. In: Jordanov D., Kuzmanov B. (eds.): Flora Reipublicae Popularis Bulgaricae III. In Aedibus Academiae Scientiarum Bulgaricae, Serdicae, pp. 105–145. + Addenda p. 591.
Gandoger M. 1890: Flora Europae terrarumque adjacentium sive enumeratio plantarum per Europam atque totam regionem mediterraneam cum insulis atlanticis sponte crescentium, novo fundamento instauranda XXI. F. Savy, Paris; Bernard Quaritch, London; Friedländer und Sohn, Berlin, 243 pp.
Gavioli O. 1935: Sulla dispersione del genere Quercus in Lucania. Archivio Botanico (Forlì) 11(2): 105–124.
Genaust H. 2005: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen. 3. Auflage. Nikol Verlag, Hamburg, 701 pp.
Georgescu C. C., Morariu I., Cretzoiu P. 1943: Contribuţiuni la studiul speciilor de Quercus din România: Qu. Frainetto Ten. – Zur Kenntnis der Eichen Rumäniens: Qu. Frainetto. Buletinul Grădinii Botanice şi al Muzeului Botanic dela Universitatea din Cluj la Timişoara 23(1–2): 67–71.
Govaerts R., Frodin D. G. 1998: World checklist and bibliography of Fagales. The Board of Trustees of the Royal Botanic Gardens, Kew, 408 pp.
Grisebach A. 1844–1846: Spicilegium Florae rumelicae et bithynicae exhibens synopsin plantarum quas in aest. 1839 legit auctor. Vol. 2. Prostat apud Friedricum Vieweg et filium, Brunsvigae, 548 pp.
Grisebach A., Schenk A. 1852: Iter hungaricum a. 1852 susceptum. Beiträge zur Systematik der ungarischen Flora. Archiv für Naturgeschichte 18(1): 291–362.
Halácsy E. de 1904: Conspectus Florae Graecae Vol. III. Sumptibus Guilelmi Engelmann, Lipsiae, 519 pp.
Haussknecht C. 1899: Symbolae ad Floram Graecam. Aufzählung der im Sommer 1885 in Griechenland gesammelten Pflanzen. Mittheilungen des Thüringischen Botanischen Vereins 13–14: 18–77.
Hayek A. 1924–1927: Prodromus florae peninsulae Balcanicae Band 1.: Pteridophyta, Gymnospermae, Dicotyledoneae (Apetalae et Choripetalae). Fedde’s Repertorium specierum novarum regni vegetabilis Beihefte 30(1): 1193 pp.
Hedge I. C., Yaltirik F. 1982: Fagaceae. In: Davis P. H. (ed.) Flora of Turkey and the East Aegean Islands Vol. 7. University Press, Edinburgh, pp. 659–683.
Heuffel J. 1850: Beiträge zur Kenntniss der in Ungarn vorkommenden Arten aus der Gattung Quercus Linn. mit im Herbst fallenden Blättern. Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn 1(13): 97–99.
Heuffel J. 1858: Enumeratio Plantarum in Banatu Temesiensi sponte crescentium et frequentius cultarum. Verhandlungen der k.-k. zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien 8: 39–240.
Hubeny J. L. 1830: Die Ungarische Eiche (Quercus hungarica). Gemeinnützige Blätter 20(2): 754–757. (Vol. XCV. nov. 28.), 778–781. (Vol. XCVIII. dec. 9.), 786–788. (Vol. XCIX. dec. 12.).
IPNI 2004–: International Plant Names Index. The Royal Botanic Gardens, Kew, Harvard University Herbaria & Libraries and Australian National Botanic Gardens. Published on the Internet; http://www.ipni.org (hozzáférés: 2022. február–március).
Jankovič M. 1970: Quercus L. In: Josifovič M. (szerk.) Flore de la Republique Socialiste de Serbie II. Académie Serbe des Sciences et des Arts, Beograd, 294 pp.
ávorka S. 1935: Kitaibel herbáriuma / Herbarium Kitaibelianum IV. Annales Musei Nationalis Hungarici Pars Botanica 29: 55–102.
Koch K. 1849: Beiträge zu einer Flora des Orientes. Linnaea 22: 177–338.
Lojacono Pojero M. 1907: Flora Sicula o Descrizione delle piante vascolare spontanee o indigena te in Sicilia Vol. 2(2). Libraria internazionale L. Pedone-Lauriel di Carlo Clausen, Palermo, 428 pp. + 20 tab.
Mátyás V. 1970: Taxa nova Quercuum Hungariae. Neue Formen der Eichen Ungarns. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(3–4): 329–361.
Mátyás V. 1971: Short taxonomic review of the oaks of Hungary. Erdészeti Kutatások 67(2): 55–68.
POWO 2022: Plants of the World Online. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; http://www.plantsoftheworldonline.org/ (hozzáférés: 2022. február–március).
Pignatti S. 1982: Flora d’Italia Vol. 1. Edagricole, Bologna, pp. 113–120.
Reichenbach L. 1831: Flora Germanica excursoria ex affinitate regni vegetabilis naturali disposita, sive principia synopseos plantarum in Germania terrisque in Europa media adjacentibus sponte nascentium cultarumque frequentius Vol. 1. Apud Carolum Cnobloch, Lipsiae, 434 pp.
Rohlena J. 1937: Beitrag zur Flora Albaniens. Bearbeitung der von den Univers. Assistenten Dr. K. Hrubý, Dr. V. Jirásek und Dr. Th. Martinec im Juli 1934 in Albanien gesammelten Pflanzen. Vĕstník Královské České Společnosti Nauk Třída matematicko-přírodovĕdecká 1937/2: 1–14.
Schultes J. A. 1814: Österreichs Flora. Ein Handbuch auf botanischen Excursionen, enthaltend eine kurze Beschreibung der in den Erbstaaten des österreichischen Kaiserthumes wildwachsenden Pflanzen. Vol. I. Ed. 2. C. Schaumburg und Compagnie, Wien, 700 pp.
Schwarz O. 1937: Monographie der Eichen Europas und des Mittelmeergebietes. I. Textband. Lieferung 2. Fedde’s Repertorium specierum novarum regni vegetabilis, Sonderbeiheft D.,Selbstverlag, Berlin-Dahlem, 200 pp.
Sentei A. 1880: A magyar tölgy. Erdészeti Lapok 19(9): 617–627.
Simkovics (Simonkai) L. 1883: Quercus haynaldiana n. sp. s egyszersmind összes hazai tölgyfáink. Magyar Növénytani Lapok 7(76–77): 63–71.
Simonkai L. 1887: Uj alakok hazai tölgyfajaink közt. Nyilt levél Fekete Lajos erdőtanácsos urhoz. Erdészeti Lapok 26(1): 30–47.
Simonkai L. 1890: Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei – Quercus et querceta Hungariae. A M. T. Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottságának külön kiadványa, Budapest, 40 pp. + 10 tab.
Soó R. 1969: Species et combinationes novae florae Europae praecipue Hungariae VIII. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 15(3–4): 335–345.
Soó R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.
Stafleu F. A., Cowan R. S. 1976–1988: Taxonomic literature. A selective guide to botanical publications and collections with dates, commentaries and types. Ed. 2. Vols I–VII. Bohn, Scheltema & Holkema, Utrecht / Antwerpen / dr. W. Junk b.v., Publishers, The Hague / Boston.
Stearn W. T. 2013: Botanical Latin. Fourth edition. Timber Press, Portland, Oregon, 546 pp.
Tenore M. 1830: Florae Neapolitanae Sylloge, sistens plantas omnes in Regno Neapolitano usque adhuc detectas. In: Flora Napolitana. Volume secondo. Parte seconda; ossia tomo quarto. Dalla Stamperia Francese, Napoli, pp. 1–140.
Tenore M. 1831: Florae Neapolitanae Sylloge. In: Sylloge plantarum vascularium florae Neapolitanae hucusque detectarum. Ex Typographia Fibreni, Neapoli, pp. 7–491.
Tenore M. 1835–1836: Flora Neapolitana (Didima–Crittogamia). In: Flora Napolitana ossia descrizione delle piante indigene del Regno di Napoli. Tomo quinto et ultimo. Dalla Stamperia e Cartiera del Fibreno, Napoli, pp. 1–309. (megjelent 1838-ban)
TPL 2013–: The Plant List. A working list of all plant species. Published on the Internet; http://www.theplantlist.org (hozzáférés: 2022. február–március).
Tropicos 1982–: Tropicos v. 3.2.3., botanical information system at the Missouri Botanical Garden. Published on the Internet; https://tropicos.org (hozzáférés: 2022. február–március).
Turland N. J., Wiersema J. H., Barrie F. R., Greuter W., Hawksworth D. L., Herendeen P. S., Knapp S., Kusber W.-H., Li D.-Z., Marhold K., May T. W., McNeill J., Monro A. M., Prado J., Price M. J., Smith G. F. (eds) 2018: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Shenzhen Code) adopted by the Nineteenth International Botanical Congress Shenzhen, China, July 2017. Regnum Vegetabile 159. Glashütten: Koeltz Botanical Books; https://doi.org/10.12705/Code.2018.
WCSP 2022: World Checklist of Selected Plant Families. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; http://wcsp.science.kew.org / (hozzáférés: 2022. február–március).
WCVP 2022: World checklist of vascular plants, version 2.0. Facilitated by the Royal Botanic Gardens, Kew. Published on the Internet; http://wcvp.science.kew.org/ (hozzáférés: 2022. február–március).
Wiersema J. H., Turland N. J., Barrie F. R., Greuter W., Hawksworth D. L., Herendeen P. S., Knapp S., Kusber W.-H., Li D.-Z., Marhold K., May T. W., McNeill J., Monro A. M., Prado J., Price M. J., Smith G. F. (eds) 2018+: International Code of Nomenclature for algae, fungi, and plants (Shenzhen Code) adopted by the Nineteenth International Botanical Congress Shenzhen, China, July 2017: Appendices I–VII.; https://naturalhistory2.si.edu/botany/codes-proposals/ (hozzáférés: 2021. február–május).
